A társadalmi egyeztetésre bocsátott adózási javaslatok közül vállalkozói szempontból a kata átalakítása hozhatja a legszélesebb körű változást. Az adózási forma ismét elérhetővé válhatna a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára, és a katások újra számlázhatnának vállalkozásoknak is. A szélesebb hozzáféréshez ugyanakkor magasabb és differenciált közteher, valamint a munkaviszony kiváltását korlátozó szabályok társulnának. A vagyonadó jóval szűkebb kört érintene, de a társasági részesedések bevonása miatt a vállalkozói tőke szempontjából is lényeges kérdéseket vet fel. 

Kata: szélesebb vállalkozói kör, új korlátokkal 

A tervezet alapján érdemben bővülne a katát választók köre. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók mellett a rendszer ismét megnyílna a nem főfoglalkozású vállalkozók – többek között a munkaviszony mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók – előtt. Emellett megszűnne a jelenlegi rendszer egyik legfontosabb korlátozása: a katások ismét szerezhetnének bevételt vállalkozásoktól és más kifizetőktől, vagyis újra lehetőségük lenne B2B-ügyletekre is. A részletszabályokat a kata társadalmi egyeztetési oldala tartalmazza. 

A változás ugyanakkor nem a 2022 előtti kata változatlan visszaállítását jelentené. A B2B-számlázás lehetősége mellé olyan korlátok kerülnének, amelyek a kata munkaviszony helyetti alkalmazását és az egyetlen megrendelőtől való túlzott függést igyekeznek mérsékelni. A kisadózó nem szerezhetne bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától sem; az adóalanyiság pedig akkor is megszűnne, ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származna. 

A konstrukció lényege tehát kettős: a tényleges vállalkozói B2B-kapcsolatok előtt ismét megnyílna a kata, miközben a szabályozás erősebben választaná el ezeket a munkaviszonyhoz közel álló foglalkoztatási helyzetektől. 

A szélesebb hozzáférés magasabb és differenciált közteherrel párosulna. 2027-ben a főfoglalkozású kisadózók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének. Az éves bevételi keret a jelenlegi 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó bevételrész után pedig 40 százalékos különadó maradna. A kormányzati összefoglaló szerint 2028-tól a tételes adó összege már a minimálbérhez igazodna. 

A vállalkozásoktól és más kifizetőktől származó bevételhez kiegészítő adó kapcsolódna. A kifizetői bevétel 15 százalékából levonható lenne az adott évben megfizetett tételes kata, ezért egy teljes évben főfoglalkozású katás vállalkozónál 8 millió forint kifizetői bevételig nem keletkezne a havi katán felüli többletfizetés. A konstrukció ezzel nem egyszerűen egységes 15 százalékos B2B-adót vezetne be, hanem figyelembe venné a már teljesített tételes adót is. 

A főfoglalkozású katások társadalombiztosítási ellátási alapja is emelkedne: 2027-ben havi 317 ezer forint lenne, 2028-tól pedig az aktuális minimálbérhez igazodna. A magasabb ellátási alap a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a későbbi nyugdíj számításánál is kedvezőbb kiindulópontot jelentene. 

A jelenlegi katások számára átmeneti szabály is fennmaradna. Azok, akik 2026. december 31-én már a jelenlegi kata alanyai, és adóalanyiságuk ezt követően sem szűnik meg, 2028 végéig ebben a rendszerben maradhatnának. Havi tételes adójuk 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forint lenne. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kata átalakításával kapcsolatos korábbi vitaanyaga és mostani álláspontja 

A kata átalakításával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már korábban részletesen foglalkozott. A Kamara 2026. június 2-án átadott szakmai vitaanyaga öt lehetséges szabályozási irányt és azok több változatát vizsgálta. A dokumentum nem egyetlen kész modellt fogalmazott meg, hanem azt elemezte, hogyan lehetne szélesíteni az egyszerűsített adózást úgy, hogy közben kezelhetők maradjanak a munkabér-kiváltásból, a túlzott megrendelői függésből és az alacsony társadalombiztosítási alapból eredő kockázatok. 

A mostani tervezet több olyan kérdésre is szabályozási választ ad, amelyet a kamarai vitaanyag korábban napirendre vett: ilyen a vállalkozásoknak történő számlázás visszaengedése, a fő- és nem főfoglalkozású vállalkozók eltérő kezelése, valamint a vállalati bevételekhez kapcsolódó magasabb közteher. Ez nem jelenti valamelyik korábbi kamarai modell változatlan átvételét; inkább arról van szó, hogy a vitaanyagban azonosított több szabályozási probléma a mostani tervezetben is megjelenik. 

Az MKIK október 8-án közzétett hivatalos álláspontja összességében támogatható iránynak tekinti a kata újbóli szélesítését, de további finomhangolást és hatásvizsgálatot tart szükségesnek. Vállalkozói szempontból előrelépésnek értékeli a B2B-számlázás visszaengedését és a 22 millió forintos bevételi határt, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az új kata az átalányadóhoz képest jelentős adóelőnyt kínálhat. Emiatt érdemes vizsgálni, milyen mértékben terelhet át vállalkozókat más adózási formákból, illetve mennyire maradhat fenn a munkaviszony katás vállalkozói jogviszonnyá alakításának kockázata. 

A Kamara egy további összefüggésre is felhívja a figyelmet. A B2B-bevételhez kapcsolódó többletteher a tervezet jelenlegi formájában nem emeli a vállalkozó társadalombiztosítási ellátási alapját. Az MKIK ezért azt javasolja, hogy a magasabb befizetés egy része a későbbi nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságban is jelenjen meg. Ez kiegyensúlyozottabb kapcsolatot teremtene a magasabb közteher és az abból származó társadalombiztosítási jogosultság között. 

Vagyonadó: a vállalkozói tulajdon értéke is bekerülhet az adóalapba 

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat szerint az új adó az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészt terhelné. Az 1 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre 1 százalékos, a 100 milliárd forint fölötti részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba a külföldön tartott vagyonelemek és a társasági részesedések is bekerülnének. 

Vállalkozói szempontból fontos különbség, hogy nem a cég egyes gépei, ingatlanai vagy más eszközei válnának közvetlenül a tulajdonos vagyonadójának tárgyává, hanem a magánszemély tulajdonában lévő társasági részesedés értéke. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a vállalkozásban felhalmozott gazdasági érték közvetetten akkor is megjelenhet a tulajdonos adóalapjában, ha az nem áll rendelkezésére szabadon felhasználható pénzügyi vagyonként. 

Ez a különbség a vagyonadó vállalkozói hatásának egyik kulcskérdése. Egy jelentős értékű társasági részesedés mögött a gyakorlatban termelőeszközök, ingatlanok, technológia, felhalmozott tőke és működő vállalkozás állhat. Az adófizetési kötelezettség viszont a tulajdonos oldalán jelentkezne, ezért az adóalap értéke és a ténylegesen rendelkezésre álló likvid forrás között jelentős eltérés lehet. 

Az MKIK vagyonadóval kapcsolatos álláspontja éppen ezt a vállalkozói szempontot helyezi előtérbe. A Kamara szerint a szabályozás kialakításakor indokolt elkülöníteni a magánszemély fogyasztási és pénzügyi vagyonát attól a tőkétől, amely egy működő vállalkozásban termelési, beruházási vagy foglalkoztatási célokat szolgál. Értékelése szerint a társasági részesedések rendszeres adóztatása likviditási terhet jelenthet, és csökkentheti a vállalkozásban tartható, fejlesztésekre fordítható forrásokat. 

Ennek alapján az MKIK a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesítését javasolja a vagyonadó alól. Emellett szélesebb körű vállalkozói egyeztetést, valamint az intézkedés beruházásokra, foglalkoztatásra és vállalati tőkehelyzetre gyakorolt hatásának mérését tartja indokoltnak. Ez kamarai szakpolitikai javaslat, nem pedig a jelenlegi törvénytervezet része. 

A tervek szerint az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kellene meghatározni, az első bevallási és fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne. A részletes szabályok és a kapcsolódó dokumentumok a vagyonadó társadalmi egyeztetési oldalán érhetők el. 

Ekho: megszűnne a sportolók kiemelt értékhatára 

Az ekho esetében jóval szűkebb változásról van szó. A kormány október 6-i tájékoztatása szerint a sportolóknál jelenleg alkalmazható 500 millió forintos éves értékhatár 2027-től 60 millió forintra csökkenne, így rájuk is az általános felső határ vonatkozna. A módosítás tehát nem az ekho teljes rendszerének átalakítását, hanem a sportolókra vonatkozó speciális értékhatár megszüntetését jelentené. 

A társadalmi egyeztetésre bocsátott a kata újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. a hivatkozásokra kattintással érhet el.