Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara

A teljes rendszer felülvizsgálata napirenden van 

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter október 8-án, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén megerősítette, hogy Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul. A miniszter a hatékonyabb hulladékkezelés, a korszerűbb technológiák alkalmazása, a hulladékudvar-hálózat bővítése és a szelektív gyűjtés egyszerűsítése mellett érvelt. 

A felülvizsgálat szükségességével korábban a MOHU is egyetértett. A társaság szeptemberi közlése szerint a koncesszió összetett rendszerének újragondolása hozzájárulhat a vállalt célok és kötelezettségek teljesítéséhez. A mostani egyeztetések tehát nem kizárólag a szolgáltatás napi működéséről szólnak, hanem a hulladékgazdálkodás szervezési és finanszírozási kereteit is érintik. 

A folyamat nemcsak a MOHU koncessziós működését érintené: a szakmai egyeztetések középpontjában a rendszer finanszírozása, a gyártói felelősségi díjak megalapozottsága, valamint az ipari és kereskedelmi hulladékok kezelésének feltételei is állnak. A szakmai szervezetek által közzétett közös szakmai állásfoglalás szerint a cél egy fenntarthatóbb, átláthatóbb és a gazdaság versenyképességét is támogató rendszer kialakítása 

Miért fontos mindez a vállalkozásoknak? 

A vállalati szempontból egyik legfontosabb kérdés a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz az EPR finanszírozása. A szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint az EPR-díjakat közvetlenül a gyártók és más kötelezett vállalkozások fizetik meg, a költségek azonban a termékárakba is beépülnek. A rendszer hatékonysága ezért nemcsak az érintett cégek gazdálkodását, hanem a fogyasztói árakat és a magyar gazdaság versenyképességét is befolyásolja. 

Az érdekképviseletek szerint alapvető elvárás, hogy a fizetendő díjak mögött átlátható, szakmailag indokolható költségek álljanak. Ehhez megismerhetővé kell tenni a rendszer költségeit és bevételeit, valamint elkülönítetten kell vizsgálni az egyes hulladékáramokhoz kapcsolódó ráfordításokat. A javaslatok célja, hogy a díjfizetés és a tényleges hulladékkezelési költségek között egyértelműbb kapcsolat legyen. 

Átláthatóbb díjak és elkülönített költségek 

A közös állásfoglalás különösen az alábbi szempontok érvényesítését emeli ki: 

• A költségek és bevételek átláthatósága: legyen ellenőrizhető, hogy milyen ráfordítások és bevételek kapcsolódnak a rendszer működéséhez. 
• Költségalapú EPR-díjak: a fizetési kötelezettségek a ténylegesen felmerülő, indokolható költségekre épüljenek. 
• A keresztfinanszírozás elkerülése: az egyes hulladékáramok költségeit elkülönítetten kezeljék, ne más területek terheit fedezzék az adott termékkör után fizetett díjakból. 
• Az eltérő gyűjtési és kezelési körülmények figyelembevétele: a lakossági, illetve az ipari és kereskedelmi hulladékok költségszerkezete közötti különbségek jelenjenek meg a rendszerben. 
• Érdemi szakmai részvétel: a gyártói és ágazati szervezetek javaslatai kapjanak szerepet a döntések előkészítésében. 

Külön figyelmet kaphatnak az ipari és kereskedelmi hulladékok 

A szakmai javaslatok egyik lényeges eleme az ipari és kereskedelmi hulladékok sajátosságainak figyelembevétele. Az érdekképviseletek szerint a koncentráltan keletkező, egyes ipari hulladékáramok gyűjtése és kezelése üzleti alapon is hatékonyan megszervezhető, ezért indokolt megvizsgálni a piaci működés lehetőségeit. Erre vonatkozóan külön javaslatot is benyújtottak. 

Ez a kérdés a hulladékot termelő vállalkozások mellett a gyűjtéssel, szállítással, feldolgozással és hasznosítással foglalkozó cégek számára is jelentős. A felülvizsgálat egyik tétje ugyanis az, hogy milyen szerep juthat a piaci szolgáltatóknak, és hogyan kapcsolódhatnak be a rendszerbe a meglévő szakmai kapacitások. 

Több ezermilliárd forintos gazdasági tét 

A szakmai szervezetek becslése szerint a 35 éves koncessziós időszak alatt a hulladékgazdálkodási rendszer összköltsége nagyságrendileg 15 000 milliárd forint lehet. Ezen belül az EPR-díjak a jelenlegi díjszabás mellett mintegy 8 000 milliárd forintot tehetnek ki. Az érdekképviseletek ezzel is indokolják, hogy a finanszírozás átláthatósága és a díjak megalapozottsága kiemelt gazdasági kérdés. 

A számok értelmezésénél fontos, hogy hosszú távú, a teljes koncessziós időszakra vonatkozó szakmai becslésekről van szó. Nem éves költségeket, és nem újonnan megállapított vállalati fizetési kötelezettségeket jelölnek. 

Mit jelent a mostani bejelentés a cégek számára? 

A felülvizsgálat jelenleg döntés-előkészítési és szakmai egyeztetési folyamat. Az érdekképviseletek eljuttatták részletes javaslataikat az illetékesekhez, és közreműködnek egy fenntarthatóbb, átláthatóbb rendszer kialakításának előkészítésében. 

A vállalkozások számára a következő időszak meghatározó kérdése az lesz, hogy a későbbi döntések miként érintik az EPR-díjakat, a hulladékátadás és -kezelés feltételeit, valamint a piaci szolgáltatók szerepét. A jelenlegi bejelentések és szakmai javaslatok önmagukban még nem jelentenek elfogadott díjcsökkentést, megváltozott működési feltételeket vagy új vállalati kötelezettséget: ezek konkrét tartalmát a felülvizsgálat nyomán megszülető döntések határozhatják meg.