PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A.)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvénnyel (a továbbiakban: kamarai törvény) és a kamarai alapszabállyal összhangban kell értelmezni; a Szabályzatnak a kamarai törvénybe, illetve a kamarai alapszabályba ütköző rendelkezése semmis.
1. A kamara elnevezése: PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (a továbbiakban: Kamara)
2. Az elnevezés rövidítésére szolgáló címszó: Pest Megyei KIK.
3. Szervezeti formája: köztestületi kamara
4. Gazdálkodási rendje: Köztestületi mivoltának megfelelően non-profit jelleggel, közfeladatainak körén belül gazdálkodik.
5. Székhelye: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8.
6. Telefonszáma, telefax-száma: 353-3009, 353-3067
7. A Kamara működési (illetékességi) területe: Pest Megye és Budapest, mint megyeszékhely területe
8. Adószáma: 18068382-1-01
9. Bankszámla száma: 208-57127 (Budapest Bank Rt.)
10. Társadalombiztosítási törzsszáma: 37387
11. Egységes statisztikai számjele: 18068382-9199-541-1
12. Törvényességi felügyeletének gyakorlója: a gazdasági miniszter
13. Létrejöttének időpontja (alapszabály elfogadásának napja): 1994. december 5.
14 A bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő határozat száma: Fővárosi Bíróság 7.Pk.61.572/1994/2.
15. Köztestületi működésének kezdő napja: 1995. január 1.
16. A Kamara jegyzésének (képviseletének) módja:
A Kamara jegyzésére jogosult személyek neve, tisztsége, lakcíme:
Elnök: dr. VERECZKEY ZOLTÁN (1081 Budapest, Népszínház u. 21.)
Alelnök: GÁSPÁR ISTVÁN (1124 Budapest, Zsámbéki út 14.)
Alelnök: OLÁH LÁSZLÓ (2234 Maglód, Sallai u: 1/A.)
Főtitkár. dr. KUPCSOK LAJOS (2800 Tatabánya, Mártírok útja 109.)
(A Kamara képviseletének módjára egyebekben a kamarai törvény, az alapszabály megfelelő rendelkezései, a jelen Szabályzat “Az elnök” címének szabályai, a kamarai képviseleti jog előírásaira pedig a Szabályzat ilyen tárgyú fejezetei (Ügyintéző szervezet - Képviseleti jog) és melléklete az irányadók.)
A Kamara bélyegző-használatára vonatkozó adatok, bélyegzőminták.
A Kamara közleményeinek, nyilvános határozatainak közzétételi módja:
- hirdetmény
- hírtükör
A Kamara küldöttlétszáma: 180 fő
A Kamara tisztségviselőinek, testületi szervei tagjainak nevét, lakcímét, az elnök hiteles aláírási címpéldányát, valamint az aláírási jogok jogosultjainak nevét, lakcímét, aláírásmintáját és aláírási jogosultsági körét a Szabályzat melléklete tartalmazza.
B.)
A TESTÜLETI SZERVEK ÉS A TISZTSÉGVISELŐK
(a küldöttgyűlés, az elnökség, az elnökségi kabinet, az elnökségi munkabizottság, a szakmai osztályok, az elnök, az alelnökök, az ellenőrző bizottság, az etikai bizottság, a főtitkár)
I. A KÜLDÖTTGYŰLÉS
A tagjai által választott küldöttgyűlés a Kamara legfőbb irányító, döntéshozó szerve.
A küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a küldöttek legalább egyötöde - az ok és cél megjelölésével - írásban indítványozza.
A küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más tisztségviselői megválasztása céljából ötévenként tisztújító küldöttgyűlést kell összehívni (kamarai törvény 50.§ /1/ bekezdés).
A küldöttgyűlést a kamara elnöke hívja össze.
A küldöttek a küldöttgyűlésen küldötti jogállásukat az őket megválasztó szakmai osztály által kibocsátott írásbeli meghatalmazással igazolják, amit a választási jegyzőkönyvek alapján a kamara elnöke vagy megbízottja (főtitkár) bocsát ki.
A küldöttgyűlésen minden küldöttet egy szavazati jog illet meg.
1. A küldött jogállása
A küldött feladatát társadalmi megbízatásként látja el.
2. A küldöttgyűlés hatásköre
A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörére vonatkozóan a kamarai törvény (35.§) és az alapszabály rendelkezései az irányadók azzal, hogy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
az alelnökök közötti munkamegosztás alapját képező, az egyes alelnökök koordinációs, elvi irányítói hatáskörébe utalt kamarai ügycsoportok (reszortok) meghatározása,
- az elnökség éves munkatervének jóváhagyása,
- az elnökség, az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság esetleges saját működési szabályzatának jóváhagyása,
- az elnökség által előterjesztett, a Kamara éves köztestületi működési tervére és non-profit gazdálkodási tervére vonatkozó javaslat elfogadása,
- az elnök, az alelnökök, az elnökségi tagok, az ellenőrző bizottsági elnök, az etikai bizottsági elnök éves beszámolójának értékelése és elfogadása,
- az elnök, az alelnökök, az elnökségi tagok, az ellenőrző bizottsági elnök, az etikai bizottsági elnök tiszteletdíjának megállapítása,
- a non-profit gazdálkodás körében szükségessé váló stratégiai döntések (közhasznú társaság alapítása, ilyen társaságba való belépés, alapítványhoz való csatlakozás stb.),
a döntés a Kamara nemzetközi szervezeti tagságáról,
- külföldi kamarai képviselet létesítésének elhatározása (kamarai törvény 26.§ /1/ bekezdés f., pont),
- a kamara működéséhez szükséges hitel felvétele,
- a kamara által kötött kezességvállalás jóváhagyása is.
A küldöttgyűlés ezt meghaladóan bármely, a Kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság írásbeli véleményének ismeretében dönthet.
3. A küldöttgyűlés előkészítése
A küldöttgyűlés előkészítése során az elnökség meghatározza a küldöttgyűlés
- helyét és időpontját,
- tárgysorozatát, az egyes előterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes megjelölésével,
- hirdetményének szövegét és közzétételi módját, - meghívójának szövegét,
forgatókönyvét,
- érdemi és előkészítő (technikai) bizottságainak a küldöttgyűlés elfogadásától függő összetételét,
- a küldötteken kívül a meghívandó személyek körét.
A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a.) a küldöttgyűlés megtartásának helyét és idejét,
b.) a küldöttgyűlés tárgysorozatát, az egyes előterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes megjelölésével,
c.) a felhívást arra vonatkozóan, hogy az osztályok küldötteiket - a küldötti minőség igazolása céljából - írásbeli meghatalmazással lássa el,
d.) a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeire (pl. a megismételt, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes küldöttgyűlés lehetőségére, ennek helyére, időpontjára és az eredetivel azonos napirendjére) vonatkozó figyelmeztetést.
4. A közgyűlés munkáját segítő technikai - bizottságok
a.) Mandátumvizsgáló Bizottság
Ellenőrzi, megállapítja és legitimálja a jelenlévő küldöttek számát és személyét, elnöke útján indítványt tesz a küldöttgyűlés levezető elnökének a határozatképesség megállapítására vonatkozólag.
b.) Jelölő Bizottság
Összeállítja és elnök útján - indokolás mellett előterjeszti a hivatalos jelölő listát, a küldöttgyűlésen végbemenő esetleges módosulásokat a listán átvezeti.
c.) Szavazatszámláló (titkos szavazás esetén Szavazatszedő) Bizottság
Elnöke útján ismerteti a szavazás módját, ellenőrzi a szavazás szabályszerűségét, elvégzi a szavazatszámlálást és beszámol a küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről.
d.) Egyéb bizottságok
Szükség esetén a küldöttgyűlés további bizottságokat (előkészítő bizottság, alapszabály-szerkesztő bizottság, határozat-szerkesztő bizottság stb.) is működtethet.
Fenti bizottságokat az elnökség javaslata alapján a küldöttgyűlés választja meg.
5. A küldöttgyűlés lefolyása
A küldöttgyűlést az általa választott levezető elnök vezeti.
A tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt a küldöttek napirend előtti hozzászólásra jelentkezhetnek.
A küldöttgyűlés tárgysorozatához tartozó kérdésekben a küldöttek szavazati joggal, az egyéb meghívottak tanácskozási joggal foglalhatnak állást.
A vita lezárását indokolt esetben a levezető elnök mellett bármely küldött is indítványozhatja. E javaslatról a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
Szavazategyenlőség esetén a Kamara elnökének szavazata dönt.
A küldöttgyűlés felhatalmazhatja az elnökséget, hogy határozatait a küldöttek meghagyásai szerint a küldöttgyűlés befejezését követően véglegesítsék.
6. A küldöttgyűlési jegyzőkönyv
A küldöttgyűlésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből
- a küldöttgyűlés helye, ideje,
- levezető elnökének személye,
- tárgysorozata,
- határozatképessége,
- határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt) egyértelműen kitűnik.
A jegyzőkönyv elkészítéséről és eredeti példányának irattározásáról a főtitkár gondoskodik.
A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés által megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő hitelesíti.
Az elkészült jegyzőkönyv hiteles példányát a küldöttgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó gazdasági miniszternek, az elnökség tagjainak és az ellenőrző bizottság elnökének. A vonatkozó határozatot tartalmazó hiteles jegyzőkönyvi kivonatot igényelhet minden olyan érdekelt, akire nézve a küldöttgyűlés határozata rendelkezést tartalmaz.
A jegyzőkönyvbe a Kamara tagjai, tisztségviselői, meghatalmazottai és ügyintéző szervezetének dolgozói szabadon betekinthetnek.
7. A küldött visszahívása
A küldött visszahívására - indokolt írásbeli határozata útján - az a kamarai osztály jogosult, amely őt megválasztotta, ha a küldött
- feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le
A küldöttgyűlés küldötteinek kooptálás útján történő kiegészítése tilos; a küldötti jogállás kizárólag a kamarai osztályokban történő küldöttválasztásból (kamarai törvény 49.§ /1/ bekezdés) fakadhat. Amennyiben bármely okból a küldött feladatát nem tudja ellátni, úgy a kamarai osztály jogosult választás útján új küldött személyéről dönteni.
II. AZ ELNÖKSÉG
Az elnökség a kamara működését a küldöttgyűlések közötti időszakokban irányító testületi szerv. Az elnökség delegált tagjait a küldöttgyűlés választja. Az elnökségi tagok megbízatása öt évre szól.
1. Az elnökségi taggá választhatóság feltételei
Elnökségi taggá az a személy választható meg, aki a kamarai törvény 51.§-ában foglalt feltételeknek megfelel.
Az elnökség 36 tagból áll (nevük és lakcímük felsorolását a Szabályzat melléklete tartalmazza). Az elnökség tagjaiként a kamarai osztályok az osztályelnököket és a kamarai osztályonként választott további 2-2 főt delegálják.
Az elnökség ülését a küldöttgyűlés megtartása előtt, egyébként pedig szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább 4 alkalommal kell összehívni.
Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség bármely tagja - az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza.
Az elnökségi ülés összehívásáról az elnök gondoskodik.
Az Elnökség ülései nyíltak. Kivételesen az Elnökség bármely tagja, illetve az Etikai, vagy az Ellenőrző Bizottság elnöke javaslatára az Elnökség a jelenlévő tagok kétharmadának szótöbbségével zárt ülés tartását is elrendelheti. A zárt ülésen az Elnökség tagjain kívül az Etikai és Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a főtitkár vehet részt.
Az Elnökség nyílt üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni a térségi kamarai klubok azon elnökeit, akik az Elnökségnek nem tagjai.
Az elnökség ülésein az állandó és eseti meghívottakat tanácskozási jog illeti meg.
Az elnökség ülésein a Kamara elnöke elnököl.
Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagot egy szavazati jog illet meg.
2. Az elnökségi tag jogállása
Az elnökségi tagot tevékenységéről az elnökség irányában évenkénti beszámolási kötelezettség terheli. Az elnökségi tag feladatát társadalmi megbízatásként látja el.
3. Az elnökség határozathozatala
Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésén a tagjainak legalább fele jelen van.
4. Az elnökségi ülés jegyzőkönyve
Az elnökségi ülésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből
- az elnökségi ülés helye, ideje,
- tárgysorozata,
- határozatképessége,
- határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint
- az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek.
A jegyzőkönyv elkészítéséről és eredeti példányának irattározásáról a főtitkár gondoskodik.
A jegyzőkönyv egy példányát az elnökségi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az ellenőrző bizottság elnökének; az elnökségi határozat végrehajtására köteles kamarai tisztségviselőnek, meghatalmazottnak, illetve ügyintéző szervezeti alkalmazottnak a határozatot és a végrehajtás szempontjából releváns egyéb szövegrészeket tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot kell küldeni.
A jegyzőkönyvbe az elnökség tagjai és állandó meghívottai, valamint a Kamara tisztségviselői szabadon betekinthetnek.
5. Az elnökség hatásköre
Az elnökség - a küldöttgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével - bármely, a Kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
- az elnökség éves munkatervének meghatározása és - jóváhagyásra - a küldöttgyűlés elé terjesztése;
- az elnökség esetleges saját működési szabályzatának kidolgozása és - jóváhagyásra - a küldöttgyűlés elé terjesztése;
- a javaslattétel a küldöttgyűlésnek a Kamara éves köztestületi működési tervére és non-profit gazdálkodási tervére;
- a Kamara működésének a küldöttgyűlések közötti időszakokban történő irányítása, ennek körében a Kamara önkormányzati és testületi szerveinek, tisztségviselőinek és ügyintéző szervezetének funkcionális összehangolása;
- a köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási feladatok ellátásának koordinálása, elvi irányítása és érdemi felügyelete;
- a főtitkár felett - az elnök útján - a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása;
- a küldöttgyűlés előkészítése során a küldöttgyűlés helyének, időpontjának, tárgysorozatának, az egyes előterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának, hirdetmény-szövegének és közzétételi módjának, meghívó-szövegének és forgatókönyvének, érdemi és előkészítő (technikai) bizottságai javasolt összetételének, valamint a meghívandó személyek körének meghatározása;
- a térségi kamarai klubok megalakítása, ügyrendjük és a tisztségviselők megválasztására irányuló határozatok jóváhagyása,
- az - alelnöki (vagy elnökségi tagi) vezetés alá tartozó - állandó elnökségi munkabizottság alakításának elhatározása;
- eseti elnökségi munkabizottság létrehozása;
- az állandó elnökségi munkabizottság vezetőjének felhatalmazása eseti elnökségi munkabizottság felállítására;
- az elnökségi munkabizottságok személyi összetételének jóváhagyása;
- az elnökségi munkabizottságok működésének koordinálása, munkamegosztásuk rendjének meghatározása;
- kamarai összeférhetetlenségi helyzet (kamarai törvény 46.§ /2/-/3/ bekezdés) észlelésekor a szükséges intézkedés, illetve visszahívási indítvány megtétele.
6. Az elnökségi tag visszahívása
Az elnökségi tag visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az elnökségi tag
- feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le.
A felróható magatartás, az összeférhetetlenségi vagy kizáró ok tényét az etikai bizottság állapítja meg. Az etikai bizottság ilyen értelmű határozata a visszahívás küldöttgyűlés elé terjesztésének feltétele.
Az elnökség tagjainak kooptálás útján történő kiegészítése tilos; az elnökségi tagi jogállás kizárólag a küldöttgyűlés általi választásból (kamarai törvény 35.§ /1/ bekezdés c., pont) fakadhat.
III. AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉG
Az ügyvezető elnökség a kamara 15 főből álló - az elnökség döntéseinek előkészítésére létrehozott - testületi szerve, amely az elnökségi ülések közötti időszakban gyakorolja a kamarai működés elvi irányítását, állást foglal és nyilatkozik a kiemelkedő jelentőségű, sürgős gyakorlati intézkedést igénylő kérdésekben.
Az ügyvezető elnökség tagjai a kamara elnöke, alelnökei (2 fő), és osztályelnökei (12 fő). Az ügyvezető elnökség munkájában állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt az ellenőrző bizottság elnöke, az etikai bizottság elnöke, a Piacfejlesztési, stratégiai és marketing állandó elnökségi munkabizottság elnöke, a Pest Megyei Gazdaságfejlesztő Közhasznú Társaság ellenőrző bizottságának elnöke és a kamara főtitkára. Az ügyvezető elnökség ülésén eseti meghívottként vesznek részt a tárgyalt előterjesztés szakértői.
Az ügyvezető elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik.
Az ügyvezető elnökség üléseinek összehívásáról az elnök gondoskodik. Az elnök e jogkörét eseti jelleggel a főtitkárra átruházhatja.
Az ügyvezető elnökség üléseit az elnök vezeti.
Az ügyvezető elnökség ülésének jegyzőkönyvére az elnökségi ülés jegyzőkönyvének szabályai megfelelően irányadók.
Az ügyvezető elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti; az ügyvezető elnökség üléseiről távolmaradó ügyvezető elnökségi tagok az ülésre egyebekben nem jogosultak helyettest delegálni.
Az ügyvezető elnökség az ügyrendjét maga állapítja meg, működésére egyebekben saját ügyrendje irányadó
IV. AZ ELNÖKSÉGI MUNKABIZOTTSÁG
A kamarára háruló feladatok eredményes megoldása érdekében a Kamara küldöttgyűlése állandó és a Kamara elnöksége ad hoc jellegű munkabizottságokat hozhat létre. Az elnökségi munkabizottság üléseinek összehívásáról a munkabizottság vezetője gondoskodik. A munkabizottság szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik.
Az elnökségi munkabizottságot akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség, az elnökségi munkabizottság bármely tagja - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza.
A Kamara küldöttgyűlése az Alapszabályban rögzítette, hogy Piacfejlesztési, stratégiai és marketing-állandó bizottságot hoz létre. A bizottság vezetőjét a Kamara küldöttgyűlése választja meg.
1. Az elnökségi munkabizottság határozathozatala
Az elnökségi munkabizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.
Az elnökségi munkabizottság akkor határozatképes, ha az ülésén a tagjainak legalább fele jelen van.
Az elnökségi munkabizottságok feladatkörükben az elnökség döntés előkészítő testületi szerveinek minősül. Amennyiben az elnökség a munkabizottság határozati javaslataitól eltérő döntést hoz, úgy a munkabizottságoknak kivételes joguk van határozati javaslataikat a soron következő küldöttgyűlés elé vinni.
V. SZAKMAI OSZTÁLYOK
A kamarában az alábbi kamarai osztályok működnek:
1. Közszolgáltató és közüzemi vállalatok, társaságok, állami és önkormányzati tulajdonú társaságok osztálya
4030 Hőtermelés és -ellátás
4100 Víztermelés, -kezelés és -elosztás
6030 Csővezetékes szállítás
7510 Közigazgatás
9011 Szennyvízelvezetés és -kezelés
9012 Településtisztasági szolgáltatás
9019 Egyéb szennyvízkezelési és csapadékelvezetési szolgáltatás
9021 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység
9022 Veszélyes hulladékok kezelése
2. Ipari osztály
1010 Feketeszén-bányászat
1020 Barnaszén- és lignitbányászat
1030 Tőzegkitermelés
1100 Kőolaj- és földgázkitermelés
1200 Uránércbányászat
1301 Bauxitbányászat
1309 Egyéb fémtartalmú ércek bányászata
1410 Kő-, homok- és agyagbányászat
1420 Máshova nem sorolt bányászat
2011 Fűrészárugyártás
2012 Falemezgyártás
2021 Épületács- és épületasztalosipari termékek gyártása
2022 Csomagoló és tároló fatermékek gyártása
2023 Fatömegcikk gyártása
2221 Nyomdaipari termékek gyártása
2310 Kőolaj-feldolgozás
2320 Kokszgyártás
2411 Ipari gázgyártás
2412 Szerves és szervetlen vegyi alapanyagok gyártása
2413 Műtrágyagyártás
2414 Műanyag alapanyaggyártás
2421 Növényvédőszer-gyártás
2423 Gyógyszergyártás
2424 Tisztító- és testápolószer gyártás
2429 Egyéb vegyiáruk gyártása
2430 Vegyi szálak gyártása
2510 Gumitermékek gyártása
2520 Műanyag termékek gyártása
2610 Üveg és üvegtermékek gyártása
2620 Nem építési célú kerámiatermékek gyártása
2631 Kerámiacsempék és -lapok gyártása
2632 Tégla, cserép és egyéb agyagtermékek gyártása
2640 Tűzálló kerámiatermékek gyártása
2651 Cement-, mész- és gipszgyártás
2652 Beton-, cement- és gipsztermékek gyártása
2690 Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása
2711 Vaskohászati alapanyag-gyártás
2712 Csőgyártás
2713 Vaskohászati késztermék-gyártás
2721 Alumíniumkohászat
2722 Egyéb színesfémkohászat
2731 Vas- és acélöntés
2732 Könnyűfémöntés
2739 Egyéb színesfémöntés
2810 Fémszerkezetgyártás
2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása
2822 Központi fűtési kazán és radiátor gyártása
2830 Erőműi és ipari kazán gyártása
2841 Kazán, szállítótartály javítása
2842 Kazán, fémszerkezet technológiai szerelése
2851 Fémalakítás, porkohászat
2852 Fémmegmunkálás és -felületkezelés
2861 Háztartási fémtömegcikkek gyártása
2862 Kézi- és gépszerszámgyártás
2869 Egyéb közhasználatú fémtömegcikkek gyártása
2871 Fém csomagolóeszközök gyártása
2879 Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása
2911 Motor- és turbinagyártás
2912 Szivattyú- és kompresszorgyártás
2913 Erőátviteli elem, csapágy gyártása
2921 Ipari kemence gyártása
2922 Emelő- és anyagmozgató gépek gyártása
2923 Hűtő- és légállapotszabályozó berendezések gyártása
2929 Egyéb általános rendeltetésű berendezések gyártása
2931 Traktorgyártás
2932 Mezőgazdasági és erdészeti gépek gyártása
2940 Szerszámgépgyártás
2951 Kohászati berendezések gyártása
2952 Bányászati és építőipari berendezések gyártása
2953 Élelmiszeripari gépgyártás
2954 Textil-, ruházati- és bőripari gépgyártás
2955 Máshova nem sorolt feldolgozóipari berendezések gyártása
2959 Egyéb speciális rendeltetésű gépek gyártása
2961 Gépek és berendezések javítása
2962 Gépek és berendezések technológiai szerelése
2971 Villamos háztartási készülékek gyártása
2972 Nem villamos háztartási készülékek gyártása
3001 Irodagépgyártás
3002 Számítógépgyártás
3110 Villamos motorok, áramfejlesztők, transzformátorok gyártása
3120 Áramelosztó és -szabályozó készülékek gyártása
3130 Szigetelt vezeték és kábel gyártása
3140 Akkumulátor- és szárazelemgyártás
3150 Fényforrás- és világítóberendezés gyártás
3161 Járművillamossági készülékek gyártása
3169 Máshova nem sorolt villamosipari gépek és készülékek gyártása
3170 Villamosipari gépek és készülékek javítása
3210 Híradástechnikai és elektronikai alkatrészgyártás
3221 Ipari híradástechnikai termékek gyártása
3222 Ipari híradástechnikai termékek javítása
3230 Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása
3311 Orvosi műszerek, gyógyászati és laboratóriumi berendezések gyártása
3312 Mérőműszergyártás
3313 Ipari folyamatirányító berendezések gyártása
3320 Látszerészeti, optikai és fényképészeti eszközök gyártása
3330 Óragyártás
3340 Műszeripari termékek javítása
3410 Közúti gépjárműgyártás
3420 Járműkarosszéria- és pótkocsigyártás
3430 Közúti járműalkatrészek gyártása
3511 Hajógyártás és -javítás
3520 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása
3530 Kerékpár és motorkerékpár gyártása
3591 Máshova nem sorolt járművek gyártása
3691 Ékszergyártás
3699 Máshova nem sorolt feldolgozóipari termékek gyártása
3710 Fém visszanyerése hulladékból
3720 Nemfémtartalmú anyag visszanyerése hulladékból
4010 Villamosenergia-termelés és -elosztás
3. Könnyűipari osztály
1711 Pamutfonás, -szövés és -kikészítés
1712 Len- és kenderfonás, -szövés és -kikészítés
1713 Gyapjúfonás, -szövés és -kikészítés
1714 Selyemfonás, -szövés és -kikészítés
1721 Konfekcióáruk gyártása
1729 Máshova nem sorolt textiláruk gyártása
1730 Kötött kelmék és cikkek gyártása
1810 Bőrruházat gyártása
1820 Textil- és egyéb ruházat gyártása
1831 Szőrmekikészítés és -festés
1832 Szőrmecikkek gyártása
1911 Bőrcserzés és -kikészítés
1912 Bőrkonfekcionálás (bőrruházat nélkül)
1920 Lábbeligyártás
2029 Parafa, szalma és fonott termékek gyártása
2101 Cellulóz-, papír- és kartongyártás
2102 Papír csomagolóeszközök gyártása
2109 Egyéb papírtermékek gyártása
2422 Festék- és bevonóanyag-gyártás
3610 Bútorgyártás
3692 Hangszergyártás
3693 Sportszergyártás
3694 Játékgyártás
3695 Seprű- és kefegyártás
4. Építőipari osztály
4510 Magasépítőipar
4520 Mélyépítőipar
4531 Építési szakipar
4532 Építési és épületgépészeti szerelőipar
4540 Épületfenntartás és -korszerűsítés
7421 Építészeti, mérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó műszaki tanácsadás
7493 Épülettisztítás
5. Élelmiszeripari osztály
1511 Hús- és halfeldolgozás
1512 Baromfifeldolgozás
1513 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás
1514 Növényolajgyártás és -feldolgozás
1520 Tejtermékek gyártása
1531 Malomipari termékek gyártása
1532 Keményítőgyártás
1533 Takarmánygyártás
1541 Sütőipari termékek gyártása
1542 Cukorgyártás
1543 Édesipari termékek gyártása
1544 Tésztagyártás
1549 Máshova nem sorolt élelmiszerek gyártása
1551 Szesz- és szeszesital gyártás
1552 Bortermelés
1553 Söripari termékek gyártása
1554 Üdítőitalok gyártása
1600 Dohánytermék gyártása
6. Pénzügyi, oktatási, biztosítási, egészségügyi, kulturális szolgáltató osztály
2211 Könyv- és zeneműkiadás
2212 Lapkiadás
2213 Hangfelvételek kiadása
2219 Egyéb kiadói tevékenység
2231 Hangfelvételek sokszorosítása
2232 Képfelvételek sokszorosítása
5513 Diákotthoni, kollégiumi ellátás
5514 Egyéb korlátozottan igénybevehető szálláshely szolgáltatás
6510 Központi banki tevékenység
6521 Kereskedelmi banki tevékenység
6522 Szakosított pénzintézeti tevékenység
6523 Befektetési banki tevékenység
6524 Takarékpénztári, takarékszövetkezeti tevékenység
6525 Hitelszövetkezeti tevékenység
6590 Egyéb pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül
6600 Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül
6711 Pénzpiacok igazgatása
6712 Tőzsdeügynöki tevékenység
6719 A pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai
6720 A biztosítás és nyugdíjalap-kezelés kiegészítő szolgáltatásai
7310 Műszaki, természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
7320 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
7412 Számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenység
7413 Piac- és közvélemény-kutatás
7414 Üzletviteli tanácsadás
7430 Hirdetési tevékenység
7491 Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás
7520 Kötelező társadalombiztosítás
8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés
8012 Alapfokú általános oktatás
8013 Alapfokú művészetoktatás
8021 Általános középiskolai oktatás
8022 Szakmai középiskolai oktatás
8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás
8024 Szakiskolai oktatás
8031 Egyetemi oktatás
8032 Főiskolai oktatás
8033 Felsőfokú továbbképzés
8034 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés
8040 Felnőtt és egyéb oktatás
8051 Tanórán kívüli oktatási ellátás
8052 Nevelési, pszichológiai tanácsadás
8053 Pályaválasztási tanácsadás
8054 Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése
8059 Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység
8511 Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása
8512 Járóbetegek orvosi ellátása
8513 Közegészségügyi és járványügyi ellátás
8514 Mentőszolgálat
8515 Vérellátás
8519 Egyéb humán egészségügyi tevékenység
8520 Állategészségügyi tevékenység
8531 Szociális ellátás szállásnyújtással
8532 Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül
9211 Filmgyártás
9212 Filmforgalmazás
9213 Filmvetítés
9214 Rádiós és televíziós tevékenység
9215 Hangfelvétel készítés
9216 Előadóművészeti tevékenység
9217 Egyéb művészeti tevékenység
9218 Közösségi-művelődési tevékenység
9219 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztató tevékenység
9220 Hírügynökségi tevékenység
9231 Könyvtári tevékenység
9232 Múzeumi tevékenység, kiállítások
9233 Levéltári tevékenység
9234 Állat- és növénykertek, védett természeti értékek bemutatása
9240 Sporttevékenység
9250 Egyéb pihenő-szórakoztató tevékenység
9260 Máshova nem sorolt kulturális és sporttevékenység
7. Nagykereskedelmi, külkereskedelmi, vagyongazdálkodási vállalkozások osztálya
5031 Közúti járműalkatrész nagykereskedelem
5041 Gépjármű-üzemanyag nagykereskedelem
5110 Mezőgazdasági termék nagykereskedelem
5120 Élelmiszer nagykereskedelem
5130 Ruházati és textil nagykereskedelem
5140 Vegyes cikk nagykereskedelem
5150 Gyógyszer nagykereskedelem
5161 Tüzelő- és építőanyag nagykereskedelem
5162 Alap- és hulladékanyag nagykereskedelem
5170 Termelőgépek és -berendezések nagykereskedelme
5180 Közvetítő nagykereskedelem
5190 Külkereskedelem
7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
7020 Ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, -becslés (megbízásos alapon) 7415 Vagyonkezelői tevékenység
8. Társas kereskedelmi vállalkozások osztálya
5010 Közúti járműkereskedelem
5032 Közúti járműalkatrész kiskereskedelem
5042 Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem
5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
5212 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
5219 Egyéb vegyes kiskereskedelem
5220 Élelmiszer kiskereskedelem
5230 Ruházati és textil kiskereskedelem
5241 Vegyiáru kiskereskedelem
5242 Vas-, műszaki-, üvegáru kiskereskedelem
5243 Villamos és híradástechnikai termékek kiskereskedelme
5244 Kultúrcikk kiskereskedelem
5245 Gyógyszer kiskereskedelem
5246 Gyógyászati segédeszköz kiskereskedelem
5247 Tüzelő- és építőanyag kiskereskedelem
5248 Hulladékanyag kiskereskedelem
5249 Máshova nem sorolt kiskereskedelem szakboltokban
5250 Használtcikk kiskereskedelem
5261 Csomagküldő kiskereskedelem
5262 Piaci és vásározó kiskereskedelem
5269 Egyéb nem bolti kiskereskedelem
9. Egyéni kereskedelmi vállalkozások osztálya
5010 Közúti járműkereskedelem
5032 Közúti járműalkatrész kiskereskedelem
5042 Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem
5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
5212 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
5219 Egyéb vegyes kiskereskedelem
5220 Élelmiszer kiskereskedelem
5230 Ruházati és textil kiskereskedelem
5241 Vegyiáru kiskereskedelem
5242 Vas-, műszaki-, üvegáru kiskereskedelem
5243 Villamos és híradástechnikai termékek kiskereskedelme
5244 Kultúrcikk kiskereskedelem
5245 Gyógyszer kiskereskedelem
5246 Gyógyászati segédeszköz kiskereskedelem
5247 Tüzelő- és építőanyag kiskereskedelem
5248 Hulladékanyag kiskereskedelem
5249 Máshova nem sorolt kiskereskedelem szakboltokban
5250 Használtcikk kiskereskedelem
5261 Csomagküldő kiskereskedelem
5262 Piaci és vásározó kiskereskedelem
5269 Egyéb nem bolti kiskereskedelem
10. Idegenforgalmi és vendéglátó osztály
5511 Szállodai szolgáltatás
5512 Egyéb kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
5521 Éttermi vendéglátás
5522 Cukrászdai és egyéb nyílt árusítású vendéglátás
5523 Diákétkeztetés
5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás
6332 Utazásszervezés, idegenvezetés
11. Közlekedés, szállítás, hírközlés, közúti jármű karbantartó és infrastruktúra osztály
3512 Csónak- és sporthajógyártás és -javítás
3592 Máshova nem sorolt járművek javítása
4020 Gázgyártás és vezetékes elosztás
5021 Személygépkocsi- és motorkerékpár-javítás és -karbantartás
5022 Közúti járművek kiegészítő javító szolgáltatásai
5029 Egyéb közúti járműjavítás és -karbantartás
6010 Vasúti szállítás
6021 Helyi, kötöttpályás személyszállítás
6022 Menetrendszerű, közúti, távolsági személyszállítás
6023 Nem menetrendszerű, közúti távolsági személyszállítás
6024 Menetrendszerű, közúti, helyi személyszállítás
6025 Taxi közlekedés
6026 Közúti teherszállítás
6029 Máshova nem sorolt szárazföldi szállítás
6110 Tengeri szállítás
6121 Belvízi személyszállítás
6122 Belvízi teherszállítás
6123 Révközlekedés
6211 Menetrendszerű, légi személyszállítás
6212 Nem menetrendszerű, légi személyszállítás
6220 Légi teherszállítás
6311 Vasúti és egyéb kötöttpályák üzemeltetése
6312 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
6313 Kikötők üzemeltetése
6314 Repülőterek üzemeltetése, légiforgalmi szolgáltatás
6320 Vasúti járműjavítás és karbantartás
6331 Szállítmányozás
6339 Egyéb szállítási tevékenység
6341 Rakománykezelés
6420 Távközlés
6430 Műsorszórás, zavarelhárítás
12. Szolgáltatási és ügynöki osztály
2222 Nyomdaipari szolgáltatás
2233 Számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása
5271 Ruházati és egyéb konfekcionált termékek javítása
5272 Bőr konfekcionált termékek és lábbeli javítása
5273 Villamos és híradástechnikai közszükségleti cikkek javítása
5274 Látszerészeti és optikai eszközök javítása
5275 Óra- és ékszerjavítás
5279 Egyéb javítás
6342 Raktározás és tárolás
6350 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés
6411 Postai tevékenység
6412 Hírlapterjesztés
6413 Futárszolgálat
7111 Szárazföldi szállítóeszközök kölcsönzése
7112 Vízi szállítóeszközök kölcsönzése
7113 Légi szállítóeszközök kölcsönzése
7121 Mezőgazdasági gépek és berendezések kölcsönzése
7122 Építőipari gépek és berendezések kölcsönzése
7123 Irodagépek és gépi berendezések, számítástechnikai eszközök kölcsönzése
7129 Egyéb gépek és gépi berendezések kölcsönzése
7130 Máshova nem sorolt termelőeszközök kölcsönzése
7140 Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése
7210 Hardver szaktanácsadás
7220 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás és -ellátás
7230 Adatfeldolgozás
7240 Adatbanki tevékenység
7250 Iroda- és számítógépjavítás és karbantartás
7290 Egyéb számítástechnikai tevékenység
7422 Szakmai, tervezési tanácsadás
7423 Műszaki tesztelés és elemzés
7492 Nyomozási és biztonsági tevékenység
7494 Fényképészet, videofelvétel készítés
7495 Csomagolás
7499 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás
9029 Egyéb, a hulladékok kezelésével kapcsolatos szolgáltatás
9301 Mosás, vegytisztítás, textilfestés
9302 Fodrászat, szépségápolás
9303 Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás
9309 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás
9500 Magánháztartások alkalmazottakkal
9900 Területen kívüli szervezetek és testületek
A szakmai osztályok jogosultak saját maguk választási szabályaikat megalkotni és működési ügyrendjüket kialakítani. Mindaddig, amíg ezen szabályzatok nem készülnek el, a kamarai osztályok a megalakuláskor elfogadott és alkalmazott választási és ügyrendi szabályok alapján kötelesek működni.
VI. AZ ELNÖK
Az elnök a Kamara önálló képviseletét ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő. A küldöttgyűlésnek az elnök megválasztására vonatkozó határozata a kamarai törvény 35.§-ának /6/ bekezdése szerint ellenjegyzés-köteles; jogkörét az elnök csak az ellenjegyzés megtörténtét követően gyakorolhatja.
Az elnök megbízatása az első ciklusban három évre szól, majd a továbbiakban öt évre.
1. Az elnökké választhatóság feltételei
Elnökké az a személy választható meg, aki a kamarai törvény 51.§-ában foglalt feltételeknek megfelel.
A Kamarát az elnök önállóan képviseli; a Kamara nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. E jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökökre, az elnökség tagjaira és a Kamara főtitkárára írásban átruházhatja.
Az elnök nevét és lakcímét, továbbá hiteles aláírási címpéldányát a jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. Az elnökségnek az elnök hivatalból tagja.
2. Az elnök jogállása
Az elnököt az elnökség tevékenységéről a küldöttgyűlés irányában évenkénti beszámolási kötelezettség, az elnökség irányában pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli.
Az elnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el; tevékenysége elismeréseként - a küldöttgyűlés döntésétől függő - tiszteletdíj és a tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illet meg a Kamara költségvetése terhére.
3. Az elnök helyettesítésének rendje
Az elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök helyettesíti.
4. Az elnök kizárólagos hatásköre
Az elnök - a küldöttgyűlés és az elnökség kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével - bármely, a Kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
Az elnök kizárólagos hatáskörében
- a Kamara folyamatos, átfogó, önálló képviselete,
- gondoskodik az elnökségi ülés összehívásáról, az ülésen elnököl,
- a kamara képviseletében - az elnökség felhatalmazása alapján - megköti a kamara és az igazgatási jogkörben eljáró szerv közötti, feladatátadási, együttműködési, finanszírozási, támogatási, illetve egyéb tárgyú úgynevezett közigazgatási szerződéseket,
- a Kamara képviseletében - az elnökség felhatalmazása alapján - megköti a kamarai tag átjelentkezési lehetőségének a kamarai törvénytől eltérő terjedelméről szóló, a kamarai törvény 21.§-ának /4/ bekezdése szerinti kamaraközi megállapodást,
- a főtitkár feletti - az elnökség kizárólagos hatáskörén (munkaviszony létesítése, megszüntetése munkaszerződés módosítása) kívül eső - munkáltatói jogok gyakorlása.
5. Az elnök további feladatai
Az elnök feladatkörét képezi
- a Kamara köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási tevékenységének - a küldöttgyűlés és az elnökség határozataival összhangban álló - irányítása és összehangolása,
- a tagokkal való kapcsolattartás koordinálása,
- az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzattal és más hatóságokkal való kapcsolattartás koordinálása,
- a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálása.
6. Az elnök visszahívása
Az elnök visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az elnök
- feladatának ellátása során felróható módon jár el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le.
Az elnök személyének az elnökségi kooptálás útján történő meghatározása tilos; az elnöki jogállás kizárólag a küldöttgyűlés általi választásból (kamarai törvény 35.§ /1/ bekezdés c., pont) fakadhat.
VII. AZ ALELNÖKÖK
Az alelnök a Kamara képviseletét az elnök által átruházott, illetve az akadályoztatott elnököt helyettesítő jogkörében ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő.
Az alelnök megbízatása az első ciklusban három évre szól, a továbbiakban öt évre szól.
A kamarában 2 alelnök működik.
1. Az alelnökké választhatóság feltételei
Alelnökké az a személy választható meg, aki a kamarai törvény 51.§-ában foglalt feltételeknek megfelel.
A Kamarát az alelnök származékosan - esetenként s az ügyek meghatározott csoportjára korlátozottan képviseli; a Kamara nevében jogokat önállóan nem szerezhet, kötelezettségeket önállóan nem vállalhat.
Az elnökségnek az alelnök hivatalból tagja.
2. Az alelnök jogállása
Az alelnököt tevékenységéről a küldöttgyűlés irányában évenként beszámolási kötelezettség, az elnökség irányában pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli.
Az alelnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el; tevékenysége elismeréseként - a küldöttgyűlés döntésétől függő - tiszteletdíj és a tisztsége ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére.
3. Az alelnök kizárólagos hatásköre
Az alelnök - a küldöttgyűlés, az elnökség és az elnök kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével - bármely, a Kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
Az alelnök kizárólagos hatáskörében
- ellátja a küldöttgyűlés által hatáskörébe utalt kamarai ügycsoport (reszort) vitelével, koordinációjával kapcsolatos elvi irányítást,
- ellátja az akadályoztatott elnök helyettesítését,
- vezeti az elnökség által létrehozott - az elnökség által meghatározott munkamegosztás folytán a tevékenységi körébe utalt - elnökségi munkabizottságokat,
- javaslatot tesz az elnökségnek a vezetése alatti elnökségi munkabizottság személyi összetételére,
- elnökségi munkabizottsági vezetői minőségében az elnökségtől kapott felhatalmazása alapján eseti munkabizottságot állít fel.
4. Az alelnök további feladatai
Az alelnök a feladatkörében
- részt vesz a Kamara működésének elvi-szakmai irányításában,
- részt vesz a tagokkal, továbbá az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzattal és más hatóságokkal, valamint a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában,
- az elnök által átruházott jogkörben - esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára korlátozottan - képviseli.
5. Az alelnök visszahívása
Az alelnök visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján a küldöttgyűlés jogosult, ha az alelnök
- feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le.
Az alelnök személyének az elnökségi kooptálás útján történő meghatározása tilos; az alelnöki jogállás kizárólag a küldöttgyűlés általi választásból (kamatai törvény 35.§ /1/ bekezdés c., pont) fakadhat.
VIII. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
Az ellenőrző bizottság a Kamara működésének tevékenységét, gazdálkodása szabályosságát és célszerűségét felügyelő testületi szerv.
Az ellenőrző bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja. Megbízatásuk öt évre szól
.1. Az ellenőrző bizottsági tagság feltételei
Nem választható az ellenőrző bizottsági taggá
- aki tagja az elnökségnek,
- a Kamara főtitkára,
- a Kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a Kamarával munkaviszonyban, vagy tartós megbízási viszonyban álló személy,
- a fentiekben említettek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b., pont) és élettársa.
Az ellenőrző bizottsági taggá - a Kamara tagján, illetve a kamarai taggal tagsági (részvényesi), vezető tisztségviselői, illetőleg alkalmazotti viszonyban álló személyen túlmenően - bármely, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy is megválasztható.
Az ellenőrző bizottság 12 tagból áll (nevük és lakcímük felsorolását a Szabályzat melléklete tartalmazza). Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
2. Az ellenőrző bizottság tagjainak jogállása
Az ellenőrző bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket éves munkaterv alapján, társadalmi megbízatásként látják el.
3. Az ellenőrző bizottság kötelezettségei
Az ellenőrző bizottság feladatkörében
- folyamatosan vizsgálja, hogy a Kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a Kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak és a gazdálkodási célszerűség követelményeinek;
- a Kamara gazdálkodását ésszerű időközönként, de legalább kétévenként, továbbá minden indokolt esetben független könyvvizsgálóval megvizsgáltatja;
- a küldöttgyűlés elé terjesztését megelőzően megvizsgálja és állásfoglalásával látja el
a.) a Kamara alapszabályát és szervezeti működési szabályzatát, ideértve ezek módosításait is,
b.) a Kamara éves költségvetését,
c.) a Kamara éves pénzügyi beszámolóját (mérlegét),
d.) a Kamara más területi kamarával történő egyesülését, illetve szétválását célzó előterjesztést;
- egyeztetést végez és állást foglal a kamara testületi szervei által hozott határozatok elleni bejelentések (kamarai törvény 59.§) ügyében;
- végzett tevékenységéről kizárólag a küldöttgyűlés irányában terheli - az ellenőrző bizottság elnöke által teljesítendő - írásbeli beszámolási kötelezettség,
- éves munkatervet készít, amelyet a küldöttgyűlés hagy jóvá,
- végzett ellenőrzései megkezdéséről tájékoztatni köteles a kamara elnökét és főtitkárát.
4. Az ellenőrző bizottság jogai
Az ellenőrző bizottság a Kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől - elsősorban a Kamara főtitkára útján - minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
A küldöttgyűlés a Kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság írásbeli véleményének ismeretében dönthet.
5. Az ellenőrző bizottság intézkedései
Az ellenőrző bizottság intézkedési körében
- felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, az általa halaszthatatlannak ítélt kérdésekben az ellenőrző bizottság haladéktalanul köteles az elnökséggel szemben az intézkedés iránti felhívás megtételére,
- ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását,
- ha az elnök a küldöttgyűlés összehívását elmulasztja, úgy a küldöttgyűlést az ellenőrző bizottság elnöke maga hívja össze, a küldöttgyűlés összehívására egyébként irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával.
Az ellenőrző bizottságot a kamarai ügyekben - a fentieken túlmenően - operatív intézkedési jog nem illeti meg.
6. Az ellenőrző bizottsági tag visszahívása
Az ellenőrző bizottsági tag visszahívására - indokolt írásbeli határozata útján a küldöttgyűlés jogosult, ha az ellenőrző bizottsági tag
- feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le.
Az ellenőrző bizottság tagjainak kooptálás útján történő kiegészítése tilos, az ellenőrző bizottsági tagi jogállás kizárólag a küldöttgyűlés általi választásból (kamarai törvény 35.§ /1/ bekezdés c., pont) fakadhat.
IX. AZ ETIKAI BIZOTTSÁG
Az etikai bizottság a Kamara etikai jogköreinek (kamarai törvény 27.§ /1/ bekezdés g.,-i., pontjai) gyakorlására és az egyfokú etikai eljárás lefolytatására hivatott testületi szerv.
Az etikai bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja. Megbízatásuk öt évre szól.
1. Az etikai bizottsági tagság feltételei
Az etikai bizottsági taggá bármely, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy megválasztható, aki a kamarai törvény 51.§-ában foglalt feltételeknek megfelel.
Az etikai bizottság 12 tagból áll (nevük és lakcímük felsorolását a Szabályzat melléklete tartalmazza). Az etikai bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
2. Az etikai bizottság tagjainak jogállása
Az etikai bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket - a hatáskörükbe utalt ügyekben - éves munkaterv szerint, társadalmi megbizatásként látják el.
3. Az etikai bizottság intézkedései
Az etikai bizottság intézkedési körében
- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlása alapján a kamara küldöttgyűlése által elfogadott Etikai Kódex (a továbbiakban: Etikai Kódex) és a saját etikai eljárási szabályzata alapján lefolytatja és elbírálja az ügykörében felmerülő - egyfokú - etikai vitákat, ennek keretében - az érdekeltek közös kérelmére - egyeztetést és egyezségkötést kísérel meg,
- figyelemmel kíséri az Etikai Kódex szabályainak, valamint a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését,
- az Etikai Kódex rendelkezéseinek megsértése esetén a kamara tagját határozatban figyelmezteti és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,
- a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén szükség szerint kezdeményezi a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét,
- figyelemmel kíséri az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesülését, a kamara tagjait e jogok megsértése esetén határozatban figyelmezteti, és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,
- határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, s ezáltal a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tagokat, és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,
- ha a kamarai tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, szükség szerint pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt.
Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott határozatokra vonatkozóan alkalmazni kell a kamarai törvénynek a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit (59.§).
Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott intézkedései egyrészt
- nem érintik az ugyanazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek és bíróságok feladat-, illetve hatáskörét, másrészt
- nem előfeltételei az ugyanazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek, illetve bíróságok előtti eljárás megindításának.
Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, az etikai bizottság - a kamarai tag figyelmeztetése helyett vagy mellett - a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát szükség szerint, a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon, a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza.
4. Az etikai bizottság jogai
Az etikai bizottság - hatékonyabb tevékenysége érdekében - szükség szerint közreműködést kérhet a kamara tisztségviselőitől.
Az etikai bizottság - eljárásának, intézkedésének előkészítése és végrehajtása során - igénybe veheti a Kamara szakmai szerveinek közreműködését és szakvéleményét.
Az etikai bizottságot tevékenységéről kizárólag a küldöttgyűlés irányában terheli - az etikai bizottság elnöke által teljesítendő - beszámolási kötelezettség.
5. Az etikai bizottsági tag visszahívása
Az etikai bizottsági tag visszahívására - indokolt, írásbeli határozata útján - a küldöttgyűlés jogosult, ha az etikai bizottsági tag
- feladatának ellátása során felróható módon járt el, vagy
- reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le.
Az etikai bizottság tagjainak kooptálás útján történő kiegészítése tilos; az etikai bizottsági tagi jogállás kizárólag a küldöttgyűlés általi választásból (kamarai törvény 35.§ /1/ bekezdés c., pont) fakadhat.
IX/A. Térségi kamarai klub
A térségi kamarai klub (a továbbiakban: kamarai klub) a Kamara jogi személyiséggel nem rendelkező, helyi kérdésekben döntéselőkészítő és saját hatáskörében döntéshozó testülete. A kamarai klub a térség kamarai küldötteinek kezdeményezésére jön létre, létrehozásáról, valamint megszüntetéséről, továbbá ügyrendjére és tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó határozatainak jóváhagyásáról a Kamara elnöksége dönt.
A kamarai klub illetékessége az alakulásakor meghatározott és a nevében feltüntetett Pest Megyei térségi területre, illetve az ott bejegyzett székhellyel, telephellyel (fiókteleppel) rendelkező kamarai tag gazdálkodó szervezetekre terjed ki.
A kamara közigazgatási területén térségenként egy-egy kamarai klub működik.
A kamarai klub minden, a térség vállalkozásait érintő, a kamara hatáskörébe tartozó kérdésben kezdeményezhet, illetve javaslatot tehet a vezető testületek irányába; ajánlásokat, nem kötelező állásfoglalásokat fogadhat el.
A kamarai klub a kamarai törvény VII. fejezetében a kamara számára helyi önkormányzatok viszonylatban meghatározott jogosítványokat gyakorolja.
A kamarai klub elnökét - hatáskörében eljárva - képviseleti jog illeti meg, amelyet a jelen Szabályzat XI. fejezete szabályoz.
X. A FŐTITKÁR
A főtitkár a Kamara ügyintéző szervezetének vezetését ellátó tisztségviselő. A Kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek tekintetében a főtitkár a közigazgatási szerv vezetőjének minősül.
A főtitkár a Kamarával határozott idejű, főfoglalkozásszerű munkaviszonyban áll, amely szerződést a Kamara nevében az elnök köt meg és ír alá.
l. A főtitkári kinevezhetőség feltételei
Főtitkárrá csak az nevezhető ki, aki megfelel a kamarai törvény 45.§ /1/ bekezdése szerinti feltételeknek. A főtitkári tisztség betöltése - főszabályként - pályázati úton történik. Ebben az esetben az elnökség tagjai sorából elbíráló bizottságot választ.
A kamarát a főtitkár - az alapszabály felhatalmazása alapján (kamarai törvény 39.§ /2/ bekezdés) - általánosan képviseli; a Kamara nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. E jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyintéző szervezet tagjaira írásban átruházhatja.
A főtitkár nevét és lakcímét, továbbá hiteles aláírási címpéldányát a jelen szabályzat melléklete tartalmazza. Az elnökségnek a főtitkár hivatalból állandó meghívottja.
2. A főtitkár jogállása
A főtitkárt tevékenységéről az elnök és az elnökség irányában folyamatos beszámolási kötelezettség, az osztály-elnökök, a többi testületi szerv, tisztségviselő és az ügyintéző szervezet irányában pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli.
A főtitkár feladatát munkaviszonyban látja el; a munkaviszonyának létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja felette.
Jogállására a Munka Törvénykönyve és a munkaszerződése rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A főtitkár helyettesítésének rendje
A főtitkárt akadályoztatása esetén az ügyintéző szervezet általa kijelölt vezetője ( főtitkárhelyettesek, kamarai közigazgatási titkárok) helyettesítik.
4. A főtitkár kizárólagos hatásköre
A főtitkár - a küldöttgyűlés, az elnökség, az elnök, az alelnökök és az egyéb tisztségviselők jogkörébe tartozó döntések kivételével - bármely, a Kamara hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
A főtitkár kizárólagos hatáskörében
- vezeti, felügyeli, irányítja a Kamara ügyintéző szervezetét és ennek irányában gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- az alapszabály felhatalmazása alapján (kamarai törvény 39.§ /2/ bekezdés) általánosan képviseli a kamarát;
- a Kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek tekintetében a közigazgatási szerv vezetőjének minősül,
- felügyeli és felelős, operatív módon irányítja a Kamara köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási tevékenységét;
- meghozza a Kamara köztestületi, szolgáltatási tevékenységével és közhasznú társasági, alapítványi stb. részvételével kapcsolatos non-profit gazdálkodási operatív döntéseket és intézkedéseket,
- gyakorolja a Kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat;
- koordinálja a Kamara szakmai tevékenységét, elősegíti, szervezi a Kamara önkormányzati és testület szervei döntéseinek előkészítését, nyilvántartását és végrehajtását;
felel a Kamara egységes ügyviteli, ügykezelési, irattározási, információtechnikai rendjének kialakításáért és érvényesítéséért.
5. A főtitkár további feladatai
A főtitkár feladatkörét képezi
- az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzattal és más hatóságokkal való kapcsolattartás koordinálása,
- a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálása,
- a küldöttgyűlés eredményes előkészítésében való közreműködés, a küldöttgyűlési jegyzőkönyv elkészíttetése és irattározása;
- az elnökségi üléseken tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottkénti részvétel.
A főtitkár a feladatai megfelelő ellátása érdekében - indokolt esetben - munkájába az ügyintéző szervezeten kívüli szakértőt is bevonhat.
XI. KÉPVISELETI JOG
A Kamarát harmadik személyek irányában az elnök önállóan, egyszemélyi felelősség mellett képviseli. Az alelnök és a főtitkár - esetenként, az ügyek meghatározott csoportjára korlátozott képviseleti joga származékos, az elnök által átruházott, illetve helyettesítési jogkör. Az elnök vagy alelnök és a főtitkár együttes aláírása szükséges a tízmillió forintos értéket meghaladó kamarai kötelezettségvállalás érvényességéhez. Ez a rendelkezés kívülállók irányában hatálytalan.
A kötelezettségvállalásokat a tisztségviselők fő szabályként a küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetés irányelvei figyelembevételével kötelesek megtenni.
Az elnök, az alelnök és a főtitkár a képviseleti jogkörét esetenként írásbeli meghatalmazás útján, és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyintéző szervezet dolgozóira átruházhatja.
Az Ellenőrző Bizottság, az Etikai Bizottság, a szakmai osztály, valamint a kamarai klub elnökeinek képviseleti joga
Az Ellenőrző- és az Etikai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a Bizottságok elnökei - akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott bizottsági tag - képviselik a Bizottságokat, kiadmányozzák határozataikat, illetve egyéb irataikat. A szakmai osztály, illetve a kamarai klub kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben a szakmai osztály, illetve a kamarai klub elnökét átruházott hatáskörben képviseleti jog illeti meg. Ez kiterjed a társszervekkel, helyi önkormányzatokkal történő levelezésre, a hatáskörükbe utal kérdésekben történő véleménynyilvánításra, külső szervek (helyi önkormányzatok) testületi ülésein való részvételre. A képviseleti jog a kamara nevében történő anyagi kötelezettségvállalásra nem jogosít fel.
Az utalványozás rendje
A tisztségviselőket és a főtitkár által e jogkörrel felruházott személyeket - ügykörük keretei között - utalványozási jog illeti meg. Az utalványozási jogkörrel felruházott személyekről és utalványozási joguk terjedelméről (összeghatárairól) nyilvántartást kell vezetni.
Tiszteletdíj és költségtérítés
A Kamara társadalmi tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, ellenőrző, etikai és állandó bizottságok elnökei, elnökségi tagok, szakmai osztályok vezetői, az ellenőrző és az etikai bizottság tagjai) tiszteletdíja és költségtérítése
l. Az elnök a feladatkörét társadalmi megbízatásként látja el; tevékenysége elismeréseként - a küldöttgyűlés döntésétől függő, a Kamara költségvetése terhére elszámolandó - tiszteletdíj illeti meg, továbbá igényt tarthat a teendői ellátása során felmerült tényleges készkiadásai mértékére kiterjedő költségtérítésre.
2. Az alelnökök feladatukat társadalmi megbízatásként látják el; tevékenységük elismeréseként - a küldöttgyűlés döntésétől függő, a Kamara költségvetése terhére elszámolandó - tiszteletdíj illeti meg őket, továbbá igényt tarthatnak a teendőik ellátása során felmerült tényleges készkiadásaik mértékére kiterjedő költségtérítésre.
3. Az elnökségi munkabizottságok vezetőit tevékenységük díjazásaként - az elnök döntésétől függő, a Kamara költségvetése terhére elszámolandó - tiszteletdíj illeti meg őket, továbbá igényt tarthatnak a teendőik ellátása során felmerült tényleges készkiadásaik mértékére kiterjedő költségtérítésre.
4. Az elnökségi tag, az ellenőrző és az etikai bizottság tagjai; tevékenységük elismeréseként a küldöttgyűlés döntésétől függő - tiszteletdíj és a teendői ellátása körében felmerült tényleges készkiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére.
5. A szakmai osztályok vezetői feladatukat társadalmi megbízatásként látják el; tevékenységük elismeréseként - az elnök döntésétől függő, a Kamara költségvetése terhére elszámolandó - tiszteletdíj illeti meg őket, továbbá igényt tarthatnak a teendőik ellátása során felmerült tényleges készkiadásaik mértékére kiterjedő költségtérítésre.
6. Az 1-5. pontban meghatározott tiszteletdíjak, valamint költségtérítések csak bizonylat útján fizethetők ki, amelyet a főtitkár utalványoz. A tiszteletdíjak kifizetésének alapja a küldöttgyűlés által elfogadott határozat.
C.)
AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉSE
I. AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az ügyintéző szervezet a Kamara operatív munkaszervezete.
Rendeltetése a kamarai törvény IV. fejezetében előírt gazdaságfejlesztési, forgalombiztonsági, általános érdekérvényesítési és közigazgatási feladatok ellátásának hatékony szakmai-gyakorlati előmozdítása.
l. Az ügyintéző szervezet munkavállalóinak jogállása
Az ügyintéző szervezet munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
Jogállásukra a Munka Törvénykönyve és a munkaszerződésük rendelkezései az irányadók.
A munkavállalók feletteseikkel a szolgálati út megtartásával tartanak kapcsolatot.
2. Az ügyintéző szervezet hatásköre
Az ügyintéző szervezet - a főtitkár vezetésével - eljár a Kamara hatáskörébe tartozó
a.) gazdaságfejlesztési
b.) forgalombiztonsági,
c.) általános érdekérvényesítési,
d.) közigazgatási,
e.) szolgáltatási,
f.) non-profit gazdálkodási,
g) nyilvántartási és
h.) kamarai szervezeti
ügyekben, segíti a kamara önkormányzati és testületi szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét, ezen belül
- közreműködik az önkormányzati és testületi szervek üléseinek érdemi és gyakorlati előkészítésében,
- ellátja az önkormányzati és testületi szervek működésével összefüggő adminisztratív (irattározási, postázási stb.) teendőket.
3. Felelősségi szabályok
Az ügyintéző szervezet által foganatosított intézkedések és az ügyintézési határidők megtartása tekintetében a szervezet vezetőjét egyszemélyi felelősség terheli.
4. Ügyintézési határidők
Az ügyintéző szervezet ügykörében felmerülő ügyek elintézési határideje - eltérő rendelkezés hiányában - 30 nap.
A határidő kezdő napja az ügy iratainak a szervezeti egységhez érkezése napja. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
5. Titoktartási kötelezettség
A kamara tisztségviselői és ügyintéző szervezetének munkavállalói - a titoktartási nyilatkozatuk szerinti körben és feltételek mellett - kötelesek az ügykörükben tudomásukra jutott üzleti titkokat megőrizni, az általuk kezelt adatok biztonságáról és védelméről gondoskodni.
II. Az ügyintéző szervezet közigazgatási vezetői
A főtitkár a kamara ügyintéző szervezetének közigazgatási vezetője. Jogállását a jelen Szabályzat B/X. fejezete szabályozza.
A kamara ügyintéző szervezetének további közigazgatási vezetői felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
A kamara ügyintéző szervezetének további közigazgatási vezetői:
- általános közigazgatási titkár (főtitkárhelyettes), egyben a területfejlesztési ügyek felelőse is
- ipari közigazgatási titkár (főtitkárhelyettes); feladatkörét képezi az okmányhitelesítő tevékenység felügyelete, az ipari osztály, a könnyűipari osztály, az építőipari osztály és az élelmiszeripari osztály titkári teendőinek ellátása
- kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi közigazgatási titkár; feladatkörét képezi a nagykereskedelmi, külkereskedelmi, vagyongazdálkodási vállalkozások osztálya, a társas kereskedelmi vállalkozások osztálya, az egyéb kereskedelmi vállalkozások osztálya és az idegenforgalmi és vendéglátó osztály titkári teendőinek ellátása
- szolgáltatási-, közlekedési- és oktatási közigazgatási titkár; feladatkörét képezi a közszolgáltató közüzemi vállalatok, társaságok, állami és önkormányzati tulajdonú társaságok osztálya, a pénzügyi, oktatási, biztosítási, egészségügyi, kulturális szolgáltató osztály, a közlekedés, szállítás, hírközlés, közúti jármű karbantartó és infrastruktúra osztály és a szolgáltatási és ügynöki osztály titkári teendőinek ellátása
- általános közigazgatási vezetők; feladatkörükbe tartozik az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, valamint a kamarai tagregisztrációval kapcsolatos ügyintézés
A kamara ügyintéző szervezetének közigazgatási vezetői ellátják mindazokat a közigazgatási jellegű feladatokat, amelyeket a jogszabályok a kamarák hatáskörébe utalnak. E feladatok jegyzékét a jelen Szabályzat melléklete az egyes közigazgatási vezetők hatásköre szerinti bontásban tartalmazza.
III. A SZERVEZETI EGYSÉGEK RENDJE
A kamarai ügyintéző szervezet egyes szervezeti egységeinek, vezető beosztású munkavállalóinak, illetve megbízottainak (általános közigazgatási titkár /főtitkárhelyettes/; ipari közigazgatási titkár /főtitkárhelyettes/; kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi közigazgatási titkár; szolgáltatási-, közlekedési- és oktatási közigazgatási titkár; általános közigazgatási vezetők; gazdasági igazgató, okmányhitelesítő főelőadó, nemzetközi kapcsolati főelőadó, rendezvényszervező főelőadó, oktatási főelőadó, számítástechnikai-informatikai vezető, megbízott sajtófőnök, megbízott jogász stb.) szakterületeit, alá- fölérendeltségi, illetve együttműködési viszonyait a kamara Szervezeti Rendje tartalmazza, amelyet az elnökség hagy jóvá.
IV. AZ ÜGYINTÉZŐ
Az ügyintéző az ügyintéző szervezet érdemi tevékenységében beosztottként közreműködő munkavállaló. Jogállására, felelősségére, munkakörére - a jelen Szabályzat rendelkezésein túlmenően - az adott szervezeti egység tevékenységét szabályozó speciális rendelkezések az irányadóak.
V. A KAMARA MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ MUNKAVÁLLALÓINAK KEDVEZMÉNYEI, JUTTATÁSAI ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEI
A Kamara munkaviszonyban álló munkavállalóit a következő nem bérjellegű, pénzbeli és természetbeni juttatások illetik meg:
1. Napidíj
A munkavállalót belföldi kiküldetés esetén
- 23/1989. (I1.12.) MT rendelet szerint élelmezési költségtérítés (napidíj), továbbá
- a közlekedési eszközökön menetjegy- és szállásköltség illeti meg.
Az 1995. január 1-i állapot szerint átalányként a munkavállalót legalább napi 110,-Ft napidíj illeti meg; napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként, vagy költségátalányként számolható el.
A hivatalos kiküldetés során egyébként felmerült, indokolt és szükséges számlával igazolt költségeket a Kamara a munkavállalónak megtéríti.
2. Külföldi kiküldetési díj
A munkavállalót külföldi kiküldetés esetén
az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról szóló 30/1992. (II.l3.) Korm. rendeletben meghatározott napidíj 150 %-a, továbbá
a közlekedési eszközökön első osztályú menetjegy- és szállásköltség illeti meg.
3. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése
A munkavállalót a munkába járással kapcsolatos költségtérítés a 78/1993. (V.12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.
4. A saját gépjármű hivatalos használata fejében nyújtott költségtérítés
A munkavállaló - külön útnyilvántartás alapján - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 1. számú mellékletének B/III/1-5. pontjai alapján a hivatalos célú saját gépkocsihasználat fejében a kamarától átalány költségtérítésben részesül.
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá az üzemanyag-normát. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az utazás időpontját,
- az utazás célját, útvonalát,
- a közforgalmi útvonal számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát.
Átalány költségtérítésben részesülő munkavállalók köre:
- főtitkár
- általános közigazgatási titkár
- ipari titkár
- kereskedelmi titkár
- szolgáltatási titkár
- gazdasági igazgató
5. Étkezési hozzájárulás
A munkavállaló részére a Kamara az általa természetben nyújtott étkezés értékéből a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 7.§-a 4. pontjának r., alpontja szerint biztosított kedvezményt.
6.
A Szabályzat alkalmazásában a fent idézett jogszabályok alatt a későbbi esetleges módosítások szerinti mindenkori hatályos állapotot is érteni kell. Amennyiben a jogszabályok a munkavállaló javára változnak, az elnökség fenntartja a jogot, hogy a juttatásokat és költségtérítéseket felülbírálja.
D.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen szabályzatot a Kamara küldöttgyűlése 1995. április 6-án elfogadta. Módosította a kamara 1999. .............-án tartott küldöttgyűlése.
Melléklet
A KAMARA KÖZIGAZGATÁSI JELLEGŰ FELADATAI - az egyes közigazgatási vezetők hatásköre szerinti bontásban -
Általános közigazgatási titkár (főtitkárhelyettes) (egyben a területfejlesztési ügyek felelőse is)
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a kamara gondoskodik. A megyei területfejlesztési tanács tagja a kamara képviselője (12.§ (3) bek., 14. (1) bek d. pont)
A regionális fejlesztési tanács tagja a kamara egy-egy képviselője, munkájáról köteles beszámolni az elnökségnek. 17.§ (1) bek. c. pont , 14. bek. a., d. pontok)
A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet
A területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésében részt vesz a kamara (4.§).
Ipari közigazgatási titkár (főtitkárhelyettes)
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
Az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és a tervezéshez, az építésügyi hatósági tevékenységhez feltétlenül szükségesek, a kamara hatósági nyilvántartást vezet (58.§)
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, és a végrehajtásáról szóló 45/1996.(III. 25.)Korm. rend.
Az export szállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása - az EUR 1. szállítási bizonyítvány és az EUR 2. űrlap kivételével - a kamara feladata (Vhr. 31.§ (3) bek.)
FORM “A” Származási Bizonyítvány 11. rovatban kamarának kell a hitelesítést elvégezni (Vhr. 2. számú melléklet 2.6.9.)
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény
Meghatározott árura vonatkozó tényt a kamara által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni (59.§ (6) bek.)
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv.
A törvényben meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni a kamara véleményét is (7/A. (1) bek.).
Kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi közigazgatási titkár
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
A békéltető testület a kamara mellett működő független testület, melyet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara , kézműves kamara, és agrárkamara közösen működtet. A különböző területen működő területi gazdasági kamarák a békéltető testületet közösen is működtethetik (18.§ (1)-(5) bek.)
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
Az ellen, aki törvénybe ütköző tevékenységével a fogyaszók széles körét érintő, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a gazdasági kamara pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt. (92. § (1) bek.)
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv.
A törvényben meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni a kamara véleményét is (7/A. (1) bek.).
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1997. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.
Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult a kamara (5.§).
A vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet
A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását kamara ellenőrzi. (7.§ (1) bek.).
Az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm.rendelet
A kereskedő részére a jegyző - a kamara véleményének kikérésével - mozgóárusítást engedélyezhet.
A jegyző a kamara indítványára vendéglátóipari üzletet legfeljebb 90 napig akkor is bezárathatja, ha a kamara határozatában megállapítja, hogy a vendéglátóipari üzlet a tevékenységét a kamara által elfogadott etikai kódex szabályait súlyosan megsértve folytatja, a kereskedő a működési engedély kiadását megelőzően a vendéglátóipari üzlet kategóriába sorolását illetően a kamarának valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, a kereskedő elmulasztja a vásárló jogszabályban előírt tájékoztatását (8/A.§).
Az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996.(XII. 23.)Korm. rendelet (ld. 36/1998. (II.27.) Korm rendeletet is)
Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az a belföldi székhelyű utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltétételeknek megfelel és kérelme alapján a kamara által vezetett nyilvántartásba bejegyezték.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII. 23.) Korm.rendelet
A Főfelügyelőség és a Felügyelőség - a kamara képviselőjét bevonja vizsgálataiba (5.§ (3) bek.).
Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999(II.5.)Korm. rendelet
A rendelet hatálya alá tartozó szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében csak az az értékesítő köthet, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és akit kérelme alapján a kamara által vezetett nyilvántartásba bejegyeztek (17. (1) bek.).
Szolgáltatási-, közlekedési- és oktatási közigazgatási titkár
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény
A szakképzési bizottságba a kamara 3 képviselőt delegál. (10.§ (4) bek.)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.
Az iskolaszékbe egy-egy képviselőt delegálhat a szakiskolában és a szakközépiskolában a kamara (60.§).
A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a kamarát (76.§ (4) bek.).
A fejlesztési terv készítésénél a kamara véleményét ki kell kérni (88.§ bek.).
A fenntartó az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával és a törvényben nevesített egyéb fontos szervezeti és személyi kérdésekben szakközépiskola és szakiskola esetén beszerzi a kamara véleményét (102.§. (3) bek.).
Az önkormányzat által létrehozott közalapítvány bevételeinek felosztásába be kell vonni kamarát (119.§. (1) bek.).
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv.
A kamara a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján ellátja a törvényben 53.§(1) a)-c) pontokban nevesített feladatokat azzal, hogy a szakmai követelményeket a miniszter a kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg (7.§ (1)bek.).
A kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre mesterképzés folytatható, illetve mestervizsgáztatás szervezhető. A mestervizsgának a kamara által kidolgozott követelményeit a miniszter a kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg (7.§ (3) bek.)
A mesterképzés és vizsgáztatás feltételeiről a kamara gondoskodik (7.§. (4) bek.).
Az Országos Szakképzési Tanács (OSzT) munkájában a kamarák vesznek részt.
A vizsgabizottság munkájában részt vesz a kamara (14.§ (2) bek.).
A költség-hozzájárulásra, illetve költségtérítésre vonatkozó tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet a kamara legfeljebb 5 évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől (16.§ (2) bek.).
A gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó, gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodásról tájékoztatni kell a kamarát (19/A §. (1) bek.).
A gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzés felügyeletét a kamara a szakképző iskola közreműködésével látja el (19/A§ (2) bek.).
A gazdálkodó szervezetnek a tanuló szerződéskötési szándékát be kell jelentenie a kamarának. A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően a kamara előtt írásban kell megkötni (29.§ (1), (2) bek.).
A területi gazdasági kamara jogosult ellenőrizni, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezik-e a tanulószerződés kötéséhez előírt feltételekkel (30.§ (2) bek.).
A tanulószerződést, illetve gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet a kamara tartja nyilván és ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését (30.§ (3) bek.).
A kamara a 30.§ (2)-(3) bekezdéseiben említett esetekben az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el (31.§ (1) bek.).
A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek a kamarát értesítenie kell.
A képző központ szakmai irányításának segítésére a létesítő szervezetek felügyelő tanácsot hoznak létre, melynek munkájában részt vesznek a kamara képviselői is (53.§ (2) bek.).
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv.
A törvényben meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni a kamara véleményét is (7/A. (1) bek.).
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv.
A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész pénzügyi keretének felhasználásával kapcsolatos napirendeket a kamara képviselőinek bevonásával kell megtárgyalni, ha a keret felhasználásával kapcsolatos jogosítványokat a munkaügyi tanács gyakorolja (13.§ (2) bek.).
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv.
Az illetékes települési önkormányzat (Fővárosi Önkormányzat) képviselő testülete - többek között - a kamarával egyeztetve megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat (7.§).
121/1998.(VI.17.)Korm. rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988 (XII.20.) MT rendelet módosításáról
Vállalkozás a székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara engedélyével végezhet személytaxi-szolgáltatást.
A taxiengedélyt a kamara kérelemre , a vállalkozás nevére, meghatározott működési területre és a személytaxi forgalmi rendszámára szólóan adja ki.
A kamara a személytaxi rendszámtáblájának visszavétele mellett a taxiengedélyt legalább 3 hónapra, de legfeljebb 5 évre bevonja, ha a vállalkozás nem felel meg a jogszabályban részletezett követelményeknek, illetve azokat megsértette.
Ugyancsak a kamara adja ki a személygépkocsis személyszállító engedélyt, a személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolványt, valamint jogosult ezek visszavonására is.
A rendeletben foglaltak megtartását a kamara ellenőrzi.
A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.)Korm. rendelet
A munkaügyi tanács a pályakezdők munkanélküliek foglalkoztatása érdekében a kamara véleményének meghallgatásával a munkaadónak nyújtható támogatás tekintetében meghatározza annak elveit, hogy mi tekinthető különös méltánylást érdemlőnek a szakképesítéstől eltérő szakképesítésnél (5.§ (1) bek.).
A munkaügyi központ a kamara véleményének kikérése után meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő munkanélküliek jogosultak munkatapasztalat szerzésére (5.§ (2) bek. a. pont).
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993.(XII. 30.)MüM rendelet
A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője kéri fel a kamarát a vizsgabizottságban való részvételre (10.§ (2) bek.).
A kamara képviselője elsősorban a vizsgakörülmények ellenőrzésében, a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, értékelésében működik közre (15.§).
A gyakorlati vizsga munkafeladatát a vizsgabizottság elnöke a kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. (24.§ (2) bek.).
Általános közigazgatási vezetők
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény
A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a kamara ellenőrzi. (23. (3) bek.)
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti az illetékes kamara tisztségviselője. (52. (1) bek.)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
A tételes átalányadózást választó fodrász, kozmetikus, személyszállító, egyéni vállalkozó, valamint fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély részére a törvényben foglalt feltételek előzetes meglétét a kamara igazolja. 57/A§ (1) bek. d. pont)
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv.
A vállalkozói igazolványt kérelemre a kamara adja ki.
A kamara a kérelmező helyett az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján - haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámla számát, valamint kérésre statisztikai számjelét (4.§).
A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás a kamara hatáskörébe tartozik (7.§).
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet
A cégbírósági eljárást a kamara kezdeményezheti (19.§ (3) bek.).
A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól szóló 263/1997 (XII. 21.) Korm. rendelet
A fejlesztési célú - 200 ezer forintot meghaladó összegű- támogatást elnyert kedvezményezettel a szerződéskötés feltétele a 30 napnál nem régebbi igazolás a kamarai tagságról, valamint, hogy a kedvezményezettnek tagdíjhátraléka nincs (11.§).
A Szaktanácsadói Névjegyzékről szóló 6/1996.(II. 14.)FM rendelet
A pályázati kérelemhez csatolni kell a kamara véleményét (4.§ (2) d. pont).
|