Az iskolák nyári szünidejének megkezdésével aktuális kérdéssé válik a diákok munkavállalása, melynek törvényi feltételeivel mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak érdemes tisztában lenni. Az alábbiakban ebben szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy ismertetjük a diákok munkavégzésének személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék vonzatait.
Fiatal munkavállalónak minősül az a magánszemély, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Az iskolai szünet ideje alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű iskolai képzésben részt vevő tanuló már létesíthet munkaviszonyt azonban a 16. éven aluli diák munkavállalásához a törvényes képviselő (szülő, gyám) hozzájárulása is szükséges. Fontos, hogy jövedelem csak akkor fizethető ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, amely szükség esetén az APEH ügyfélszolgálatainál igényelhető.
Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:
- a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói szerződés alapján, valamint
- szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően kifizetett díjazás, továbbá
- a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás.
Ez azt jelenti, hogy a rá eső adót nem kell megfizetni és adóbevallást sem kell benyújtani. Ha azonban a diák a fenti díjazáson felül, vagy más jogcímen is szerez jövedelmet, bevallás benyújtására lesz kötelezett.
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért (2010. évben 73.500-Ft-ot) meg nem haladó rész szintén adóterhet nem viselő járandóság. A fent meghatározott mérték felett eső rész viszont egyéb jövedelemnek minősül, amely személyi jövedelemadó köteles. A foglalkoztatót 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége terheli.
Elterjedt forma a nyári időszakban a diákoknak munkavállalóként, munkaviszonyban történő foglalkoztatása. Munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, amely adó és járulékköteles.
Akár a tanulószerződés alapján, akár munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik. A járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató 24% nyugdíjbiztosítási járulékot és 3% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a biztosított pedig 9,5% nyugdíjjárulékot és 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet.
Más szerződési forma a Ptk. szerinti megbízási jogviszony, amely a személyi jövedelemadó szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik. Ilyen szerződés alapján a diák akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri, vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, naptári napokra annak 30-ad részét. Amennyiben a biztosítási kötelezettség fennáll, akkor a járulékfizetési kötelezettség tekintetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha biztosítási kötelezettség nem jön létre, a foglalkoztatót 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Mindkét fél számára biztonságos és jó megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás, melynek azonban időbeli korlátai vannak.
Alkalmi foglalkoztatásról akkor beszélünk, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napig és egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, valamint egy éven belül legfeljebb 90 napig létesít munkaviszonyt. A járulékfizetési kötelezettségre a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben a diák foglalkoztatása idénymunkában történik, akkor a munkáltató a munkabér 30%-ával megegyező közterhet fizet, más járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett jövedelemről 840 ezer forintig nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha a tanuló csak ezen jogcímen szerzett jövedelmet vagy adóterhet nem viselő járandósága volt.
Forrás: APEH
|