Az építőipari kivitelező vállalkozók kötelező nyilvántartásba vételéről a Kamrai hírlevél 2009. novemberi számában adtunk tájékoztatást. Már akkor jeleztük, hogy a 2009. október 1-jével hatályba lépett jogszabályok mind az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozások, mind pedig az építtetők számára nagyon fontos változásokat hoztak.
A jogszabályok változtatására részben az EU tagságunk alapján, nagyobb részben az építőipari vállalkozások tömeges ellehetetlenülése miatt volt szükség. Mindenki előtt ismertek azok az építőipari szolgáltatást végző vállalkozások, amelyek magatartása / fizetésképtelensége miatt lánctartozások alakultak ki, és egzisztenciák mentek tönkre.
Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása céljából, a szolgáltatási tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében, az állami beavatkozásnak a feltétlenül védendő közérdek érvényesítése céljából valóban szükséges mértékre szorítása, egyben az e tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosítása, továbbá az Európai Közösség belső piacán a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága megfelelő érvényesítése érdekében meghozta a 2009. évi LXXVI. tv.-t a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól. (Szolgtv.)
A törvény alapján új rendeletet bocsátott ki a kormány a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. A törvény és a kormányrendelet 2009. október 1-jén lépett hatályba. Hatályát veszti az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a 2008. január 1. és 2009. október 1. között megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, tervezett kivitelezési dokumentációkra, megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, megnyitott építési napló vezetésére az építmény használatbavételéig alkalmazni kell. 2009. évi LXXVI. Szolgtv. és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet kötelezően előírja, hogy az építőipari kivitelező tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó vállalkozó köteles nyilvántartásba vetetni magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál.
A jogszabály által kötelezően meghatározott nyilvántartásba vételi adatok alkalmasak arra, hogy megfelelő tájékoztatást adjanak az építőipari kivitelező vállalkozásokról. Az MKIK nemcsak a nyilvántartásba vételt végzi, hanem szankcionál, ha a vállalkozó szolgáltató nem tesz eleget a nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
Ki folytathat vállalkozási kivitelezői tevékenységet?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Építési törvény 39. § (2) alapján üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,
- akinek az építőipari kivitelezői tevékenység a tevékenységi körei között szerepel, továbbá
- kivitelezési tevékenységhez alkalmas székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik,
- aki rendelkezik az általa folytatott kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel, vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazott, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló (pl: megbízás) – ilyen szakképesítéssel rendelkező szakmunkással, és
- aki az 1997. évi LXXVIII. Étv. 39/A § alapján az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása esetén felelős műszaki vezetői feladatok ellátására alkalmas személyt alkalmaz munkaviszonyban, tagsági, vagy megbízási jogviszonyban.
Bejelentés határideje
Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1. előtt már folytatták, illetve megkezdték, azok ezen bejelentésüket legkésőbb 2010. január 31-ig kötelesek megtenni. Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1. után kezdik meg, azok bejelentésüket a kivitelezői tevékenység megkezdését követő, legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek megtenni.
Szankciók
Azon vállalkozás, amely nem tesznek eleget 2010. január 31-ig a nyilvántartásba vételi kötelezettségének, - illetve azt követően folyamatosan az adatváltozások bejelentési kötelezettségének – az számíthat arra, hogy a kirótt bírságon felül az MKIK eltilthatja a tevékenység gyakorlásától.
A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerint
„Az MKIK
a)megtiltja a kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg - a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett - törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha
aa)a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására előírt feltételeket nem teljesíti,
ab)a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására előírt szabályok megsértése miatt az építésfelügyeleti hatóság, vagy a tevékenység folytatása során a munkaügyi, munkavédelmi, biztonsági előírások megtartását a külön jogszabály szerint ellenőrző hatóság - külön jogszabály szerint - azt a névjegyzéket vezető szervnél kezdeményezi.”
A fenti jogszabályi rendelkezés kétséget kizáróan hatósági jogkört ad az MKIK-nak azzal, hogy e jogkörében - a KET rendelkezéseit betartva - hivatalból kell eljárnia, ha saját eljárásában észleli a jogsértést, vagy panasz/bejelentés alapján szerez tudomást a jogsértésről. A jogszabályi rendelkezések lefordítása/értelmezése azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül megvárni míg egy vállalkozás felszámolás alá kerül, és magával ránt vétlen vállalkozásokat is.
Amennyiben a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a vállalkozás, úgy a rendelet 38.§.-a alapján egyéni vállalkozó 30.000.-Ft-os, míg a gazdasági társaság esetében 200.000.-Ft-os bírság megfizetésére kötelezheti. Amennyiben továbbra sem tesz eleget teljes körűen a bejelentési kötelezettségnek, illetve a kivitelező tevékenységre vonatkozóan egyéb feltételeknek nem felel meg, úgy az MKIK hatósági jogkörben eljárva (37.§.) további bírságot szabhat ki, illetve megtilthatja az építőipari kivitelező tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból a kivitelezőt, tehát az eltiltott kivitelező jogszerűen nem végezhet a továbbiakban építőipari kivitelező tevékenységet.
A Szolgtv. alapján kiegészültek más jogszabályok is, amelyek alapos ismerete – különösen az építési szerződés tartalmi elemei - múlhatatlanul szükségesek a vállalkozások számára.
A bejelentés módja
Az elektronikus regisztrációt segítő szoftver segítségével az adatlap számítógépen történő kitöltése, kinyomtatása, majd cégszerű aláírás után postai úton küldhető be.
Számítógéppel nem rendelkező ügyfelek vagy az MKIK-nál, vagy a területi kamarák ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető, nyomdai úton előállított nyomtatvány kitöltése és cégszerű aláírása után, postai úton nyújthatják be regisztrációs kérelmüket az alábbi címre:
MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda
1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8.
Továbbá személyesen is benyújthatják valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálatán.
Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara
1056 Budapest, Váci utca 40.
A bejelentést követően, az esetleges változás bejelentési kérelmüket - 5 napon belül - ugyanezen űrlap felhasználásával tehetik meg.
Az adatlap két részből – kötelezően kitöltendő és önkéntesen megadható adatokból – áll. A nem kötelező jelleggel megadható adatok közlése a nyilvántartási szám kiadását nem befolyásolja, de a közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel.
A bejelentő által közölt, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát mind az építésfelügyeleti hatóság, mind az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák ellenőrizhetik.
Igazgatási szolgáltatási díj
A benyújtott kérelmek, csak az igazgatási szolgáltatási díj – az MKIK elkülönített számláján történő – jóváírását követően bírálhatók el.
Az 5.000,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) MKB Bank Zrt.-nél vezetett 10300002-20373432-71933285 számú számlájára, igazgatási szolgáltatási díj megjelöléssel és a befizető adószámának feltüntetésével kérjük átutalni, vagy a kamaránál készpénzben befizetni. A kérelem befogadásáról, illetve a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám közlésével az MKIK Építésügyi Regisztrációs Irodája írásbeli értesítést küld.
Nyilvános, mindenki számára elérhető vállalkozó kivitelezői nyilvántartás
A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása nyilvános, az MKIK weblapjáról szabadon elérhető. A vállalkozó kivitelezői nyilvántartás tartalmazza a bejelentő által közölt adatokon túl
- a bejelentő nyilvántartási számát, a nyilvántartási szám hatályának időtartamát,
- a bejelentő elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét, ha ezen adatok nyilvánosságra hozatalához a bejelentő hozzájárult,
- az MKIK-hoz vagy építésfelügyeleti hatósághoz beérkezett panaszok és kivizsgálásuk megállapításait,
- az építésifelügyeleti, a munkaügyi, a munkavédelmi biztonsági ellenőrzések eredményét, az eljáró hatóságok jogerős határozatainak rendelkező részeivel,
- a nyilvántartásból való törlés tényét, az alapul szolgáló ok megjelölésével,
- az MKIK által külön szolgáltatásként működtetett, a vállalkozó kivitelezők önkéntes adatszolgáltatásán alapuló – bejelentő által közölt – adatokat is.
A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása részét képezi azoknak a szolgáltatóknak a névjegyzéke, amelyeknek az építésfelügyeleti hatóság, vagy a nyilvántartásból való törlésével az MKIK jogerősen megtiltotta a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatását.
Kötelező építési szerződés, kötelező fedezet, kötelező építési napló… mire figyeljünk még?
Két eddig is ismert jogintézmény módosult, és kapott fontos szerepet az 1997. évi LXXVIII. tv. és végrehajtására hozott 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben, így egyrészről bevezetésre került az építési szerződés kötési kötelezettség, másrészről pedig az építési napló kötelező alkalmazás feltételei szigorodtak.
1./ Az építési szerződésről
Az 1997. évi LXXVIII. tv. 39/A. pontja rendelkezik arról, hogy kötelező írásba foglalt szerződést (szerződéseket) kell kötni mind az építtető és a kivitelező vállalkozó, mind pedig a kivitelező vállalkozó és alvállalkozója között. Ennek legfontosabb tartalmi elemét a törvény következők szerint határozza meg:
„(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.
(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.”
A fenti törvényi rendelkezést részletezi a 2009. október 1-jén hatályba lépett (!) 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet. A csatolt dokumentumban részletesebben bemutatjuk a jogszabály lényegesebb rendelkezéseit. A legfontosabb jogszabályrészeket aláhúzással és vastagon szedetten emeltünk ki. Ahol a jogszabály szövege a „kell” kifejezést használja, az minden esetben olyan, amelynek végrehajtása kötelező és szankciókkal (bírság, tevékenységtől eltiltás) is alátámasztott. A jogszabály fontosabb rendelkezéseit szó szerint közöljük, mert az egyedileg készített szerződésben ezekről rendelkezni kell. Javasoljuk, hogy az építési tevékenységet végző vállalkozó készítsen mintaszerződést, és ennek felhasználásával nagy biztonsággal tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének tartalmi oldalról is.
2./ Építési napló
Az építési napló vezetése nem új kötelezettség, de tartalmát tekintve szigorítások a jellemzőek. Így pld. az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok súlyos megszegése esetére a vállalkozó tevékenységének eltiltására is sor kerülhet.
„1997. évi LXXVIII tv. 46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat.
(6) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét, az építési napló vezetésére vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, vagy hiányoznak a kiviteli tervek, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli”
A fenti törvényi rendelkezést részletezi az 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet a következők szerint: „24. § (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.
Vannak olyan rendelkezései a kormányrendeletnek, amely nem a vállalkozó számára ír elő kötelezettséget, hanem a megrendelő / építető számára. Ilyenek pld. az előzetes bejelentés és utólagos bejelentés és szervizkönyvvezetés jogintézményei.
2010. január 1-től jelentős változások az egyéni vállalkozók életében!
Az Országgyűlés - elismerve az egyéni vállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - tevékenységük megkönnyítése, és az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, - az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése - és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében elfogadta az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, mely 2010. január 1-jén hatályba lép, és ezzel egy időben hatályát veszti az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv.
Regisztráció, információ
Regisztráció és azzal kapcsolatos bővebb információ a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján
található.
További információért hívja az MKIK call-centerét az alábbi telefonszámon:
1 / 430-6160
Kamaránknál az építőipari vállalkozók regisztrációjával kapcsolatban bővebb tájékoztatás kérhető:
Gondos Gáborné ügyfélszolgálati munkatárs
gondos.gaborne@pmkik.hu
Jogszabályok
A jogszabályok megtalálhatók a Magyarország.hu oldalon. |