Gazdasági elemzők szerint évente 1000 milliárd forint adó- és járulékbevételtől esik el a költségvetés a szürke- és feketegazdaságban elillanó jövedelmek miatt, miközben a legálisan működő vállalkozások évente 500 milliárd forint társasági adót fizetnek.

Nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság nagysága azokban az országokban magasabb amelyekben magasabb az adóteher, gyengébb a törvényes biztonság, áthatóbb a korrupció, a munkanélküliség tartós és széles körű. Az adórendszer nem kellő átláthatósága mindenekelőtt a kisebb cégek adózási magatartását rontja.

A PM megállapítása szerint a feketegazdaság főbb területei a következők:
- cigaretta, üzemanyag csempészet, jövedéki adócsalás, regisztrációs adófizetés elkerülése;
- számla nélküli szolgáltatás, számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás;
- fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülés;
- termékhamisítás, szellemi tulajdonjoggal szembeni jogsértések;
- fogyasztóvédelmi jogsértések.

Számos intézkedés született eddig is: jelentős változást jelentett, hogy a pénzügyminiszter kezdeményezésére a vám- és pénzügyőrség átvette a rendőrségtől a pénzügyi tárgyú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást. A vám- és pénzügyőrség hatáskörébe került:
- a belföldi adóval,
- költségvetési támogatásokkal,
- a számvitel rendjével,
- egyes fizetésképtelenségi eljárásokkal,
- az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértésével,
- munkáltatás körében elkövetett adócsalással

kapcsolatos ügyek.

A rejtett gazdaság formái közül a következők fordulnak elő gyakrabban: bejelentés nélküli foglalkoztatás (30%), a számla nélküli szolgáltatás (20%), bérezési visszaélések (17%).

A szürke- és feketegazdaság különösen három területen zavarja a gazdaság normális működését.
o Az építőiparban, ahol a legnagyobb állami vagy magánmegrendeléseknél (autópálya-építés, lakóparkok, irodaházak) fővállalkozóinál is
- előfordul az illegális munkavégzés,
- komoly nehézségekbe ütközik a garanciák érvényesítése,
- gyakori, hogy késedelmesen fizetnek az alvállalkozóknak.
o A nem piacgazdaságú országokból (pl. Kína) származó, sokszor gyenge minőségű áruk dömpingjellegű behozatala és piaci értékesítésük problémái.
o A vállalt beszállítások teljesítése ellenére a megbízók (kereskedőláncok, építtetők, fővállalkozók) sok területen rendszeresen csak jelentős késéssel egyenlítik ki az áruk, szolgáltatások ellenértékét.

Fontos lenne, hogy a rendelkezésre álló információk átadásával az APEH is hozzájáruljon, hogy a cégek ki tudják szűrni azokat a partnereket, ügyfeleket, amelyeknél ilyen veszélyek fennállnak.

A piac átláthatósága

A termelő tevékenység folytatásának előfeltétele, hogy kellő információt lehessen szerezni a többi piaci szereplőről is. A fejlett országok nagyobbik részében a globalizáció egyes kinövései ellenére is működik az állami-piaci finom hangolású szabályozás, amelynek keretében – a többi között – a következő szabályozó elemeket működtetik kisebb-nagyobb sikerrel:
- monopolhelyzetek kialakulásának megelőzése,
- -a tisztességtelen verseny tilalma,
- -az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása,
- -a dömping tilalma,
- -a minőség védelme (védjegyekkel, minőségellenőrzéssel stb.),
- vállalkozási magatartási normák felállítása, számonkérése.

Magyarországon ennek csak egyes elemei épültek ki, illetve közülük nem mindegyik működik. A hiányzó elemeket mielőbb ki kell dolgozni, és meg kell hozni a működtetésükhöz szükséges intézkedéseket.

Fontos, hogy ezeknek a szabályozási elemeknek a kidolgozásába bevonják a gazdasági önkormányzatokat, továbbá hogy a működtetésüknek is részesei legyenek.

Az árnyékgazdaság visszaszorításában, az adómorál javításában a legfontosabb a mindenkori kormányok következetes, kiszámítható adópolitikája (ekkor ugyanis évekre előre lehet kalkulálni a várható jövedelmekkel, az elvonásokkal). Hasonlóan fontos, hogy a Kormány bizonyítani tudja és a nyilvánosság előtt megfelelően tudja bemutatni, hogy hatékonyan bánik az adófizetők pénzével.

Az MKIK fontosnak tartja, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó bevételeket előre meghatározott ütemterv és sorrend szerint az adók és járulékok mérséklésére fordítsák. Az első helyre az EHO eltörlését kellene helyezni, a másodikra pedig a járulékterhek mérséklését.

Az adózási fegyelmet lehet és érdemes is növelni. Ebben jó eredményt hozhat az adóalap szélesítése a kedvezmények mérséklésével, továbbá a marginális kulcsok szelektív csökkentése.

Az MKIK ismételten felhívja a figyelmet, hogy a napjaink kísérő jelenségévé vált túlpolitizáltság káros a gazdasági életre, háttérbe szorítja a szakmaiságot, a perspektivikus megoldások lehetőségét, rengeteg időt rabol el más hasznos tevékenységektől.

A feketegazdaság visszaszorításának elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdasági kérdésekben a racionalitás uralkodjék, a gazdasági döntéseket politikai motivációktól mentesen hozzák meg, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a gazdaság maga is sűrített politika.