Pest Megye Önkormányzata és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hosszú ideje folytat harcot Pest megye önálló régióvá válása kérdésében Pest megye lakossága és vállalkozásai érdekében.
A 2000 óta folyamatosan napirenden lévő kérdést az aktuálpolitika mindig elutasította. Összefoglaló érvrendszerünk azonban bizonyítéka annak, hogy nem csak Pest megye, de Magyarország is gyarapodna a Budapesttől való szétválás kimondásával. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dr. Lamperth Mónika miniszter úrasszonyhoz fordult, mint a területfejlesztésért felelős miniszterhez és felhívta figyelmét az elodázhatatlan változtatás megtételére.
Bízunk a kedvező fogadtatásban, hiszen a magyar gazdaságpolitikának most már ideje lenne lépést váltania és racionális döntéseket hoznia.
Tisztelt Miniszter Úrasszony!
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében tisztelettel javasolom Miniszter Úrasszony részére Pest megye, mint önálló, az Európai Unió által elfogadott régióvá válásának megteremtését.
Indokolás:
1.) A közép-magyarországi régióban helyet foglaló Budapest főváros és Pest megye együttes gazdasági adatai (GDP/fő) azt eredményezik, hogy már a 2007-2013. közötti Európai Uniós költségvetési ciklusban Pest megye 160-170 milliárd forint Európai Uniós támogatás igénybevételétől esik el ahhoz képest, mintha egyedül, önállóan alakíthatna régió területet. Első indokunk tehát, hogy nem csak Pest megye, hanem Pest megyén keresztül az ország juthatna többlet forrásokhoz.
2.) Pest megye önálló régióvá válása nem sérti a többi magyarországi régió forráshoz jutását és nem csökkenti Budapest ilyen irányú lehetőségeit sem.
3.) Pest megye területén találhatóak olyan kistérségek az Ipolyságban, Tápióságban, Nagykőrös környékén és Dél-Pest megyében, ahol a kistérségek gazdasági mutatói az elmaradt régiók mutatóival egyeznek meg. Ennek ellenére megteremtődött az az igazságtalan gyakorlat, hogy ezen kistérségek vállalkozói 70-80 százalékos önerővel kell, hogy rendelkezzenek a jelenlegi pályázatoknál, ugyanúgy mint a legfejlettebb terület a főváros vállalkozói. Ezzel szemben a hasonló adottságú területek 30-50 százalékos önerő mellett is forráshoz juthatnak.
4.) Budapest és Pest megye között egy lakosság kiegyenlítődésnek vagyunk tanúi. Ma már az 1990-es évek elejéhez képest jelentős elmozdulás tapasztalható Pest megye javára. 1,6 millió Budapest és 1,3 millió Pest megye lakossága.
5.) Az Európai Unióban számos példa van arra, hogy a nagyvárosok – zömében fővárosok – önálló régiót képeznek. Ilyen Madrid, Berlin, Bécs, Brüsszel, Prága, Pozsony és Bréma is. Ha nekik jó ez a gyakorlat, vajon Budapestnek, Magyarországnak miért nem?
6.) Az Európai Unióban számos régió kisebb területtel és kisebb lélekszámmal rendelkezik mint Pest megye. Így önállóvá válásának az uniós gyakorlat szempontjából semmilyen akadálya nincs.
7.) Végül, de nem utolsó sorban, a területen élők választott képviselői, így Pest Megye Közgyűlése már több ízben kifejezte ilyen irányú szándékát. Nagyon tiszteletreméltó lenne, ha az 1,3 millió állampolgár érdekeit képviselő önkormányzatok véleményét a kormányzati döntéshozatal során tudomásul vennék és képviselnék.
Tisztelt Miniszter Úrasszony!
A Pest megyében élők és a Pest megyében vállalkozók értetlenül állnak az előtt, hogy miért nem lép a magyar kormányzat Pest megye és ezen keresztül az ország érdekében? Az önálló régió nem jelentené a Budapesttel való folyamatos egyeztetések elmaradását és kooperáció hiányát. Az agglomerációs területek és a főváros együttélése megköveteli a közös felelősség teljes gondolkodást. Mi annak érdekében emelünk szót, hogy többletforrásokhoz jusson az ország és egy önálló intézményrendszer alakuljon ki Pest megyében, amely képes a területen élők érdekeit megvédeni és képes ezzel párhuzamosan a nemzetgazdaság érdekeit is szolgálni.
Ugyan kiknek az érdeke fűződik ahhoz, hogy a 4-es metró első ütemben már ne Budaörstől szállítsa az utasokat? Tíz éve mondjuk folyamatosan, hogy a kelenföldi végállomás alkalmatlan az eredeti cél megvalósítására, az M1-M7 közös autópálya szakaszon beömlő személygépkocsi forgalom megszűrésére és alkalmatlan egy P+R rendszer kialakítására. Budaörs nyugati közigazgatási határa közelebb van Budapest központjához mint számos budapesti kerület (XIX, XVII, XVIII.), mégsem tudtuk elérni, hogy a nagy ráhaladó képességgel rendelkező végállomás a metró építés első ütemében már elfogadott legyen.
Ugyancsak a fővárosi lobby iparűzési adó bevételeinek szinten tartását célzó halogató magatartás miatt 1995-2005. között nem épült tovább az ország legfontosabb közúti infrastruktúra beruházása, a Budapestet elkerülő M0-ás.
Az egyenlőségre törekvés teljes hiányát mutatja, hogy a közép-magyarországi régiónak, az úthálózat fejlesztésére jutó 40 milliárd forintos kerete a tervek szerint 35-5 arányban osztanák el Budapest javára, holott Pest megye 2400 kilométeres úthálózata a legterheltebb az országban, hiszen a többi megye és a főváros kapcsolata elképzelhetetlen anélkül, hogy nem haladnak oda-vissza át Pest megye útjain.
Tisztelt Miniszter Úrasszony!
A helyzet súlyos, de a helyes irányú cselekvés soha sem késő. Kérjük Önt, hogy a politikai szempontok félretételével szíveskedjen élére állni kezdeményezésünknek és szíveskedjen törvényjavaslat formájában Pest megye önálló régióvá válását mielőbb az Országgyűlés elé vinni.
B u d a p e s t , 2007. május 22.
Tisztelettel:
dr. Vereczkey Zoltán
elnök |