Két autópálya között – a főváros szomszédságábanEgyüttműködési megállapodást kötött az önkormányzat és a kamara
Az Érden megtartott küldöttgyűlésen került sor a települési és a gazdasági önkormányzat közötti megállapodás aláírására.
T. Mészáros András polgármester és dr. Vereczkey Zoltán elnök.
Fejlesztési lehetőségek Érden!
Érd kivételes földrajzi fekvése garantálja, hogy a nemzetgazdaság recessziós időszakában is gazdasága növekedő fejlődési pályára állhasson.
Az M7-es és M6-os autópályák fővárosba bevezető szakaszai fogják közre a települést, amit a szintén kivételes nagyságú forgalommal „megáldott” M0-ás gyűrű fog lehatárolni. A 90-es évek óta tapasztalati tények bizonyítják, – és nemcsak tankönyvekben olvashatjuk – hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztések nyomában jelentős gazdasági fejlődés jár. Ezt felismerve Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata egy magas színvonalon előkészített befektetői anyagot nyújtott át a vállalkozók számára.
T. Mészáros András polgármester a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlésén – május 29-én – többek között az alábbiakat mondta: „Elsődleges célunk az érdi befektetési lehetőségeket tartalmazó kiadvány összeállításával az volt, hogy felhívjuk a figyelmet azokra az üzleti lehetőségekre, amelyeket Érd, Budapest agglomerációjában fekvő legnagyobb lélekszámú település nyújt.
Érd dinamikusan bővülő lakosságszáma 2006-ban elérte a 63.000 állandó bejelentett lakost és évről évre tovább növekszik. A város nagy területen terül el, legnagyobbrészt kertvárosias jellegű település. A város központján kívül a természetes alközpontjai jelentős fejlesztést, beruházásokat igényelnek, hogy kielégíthessék a modern, kertvárosi lakossági igényeket.
Az érdi helyi gazdaság erejének növelését az önkormányzat egyik kiemelt célkitűzésének tekinti. Ennek érdekében partneri viszonyt kíván ápolni a befektetési szándékkal rendelkező üzleti szereplőkkel, segíteni kívánja az önkormányzat fejlesztési terveivel összhangban levő tevékenységüket.
A helyi munkahelyteremtés szempontjából különösen fontosnak tekintjük az M6-os autópálya mentén a településszerkezeti terv szerint kialakított kereskedelmi-szolgáltató és ipari övezetekben történő beruházásokat.”
A Befektetési Projekt-Portfólió mind a 24 tervezete a www.erd.hu honlapon elérhető. Kedvcsinálóként kiemeltünk a projektek közül egyet annak szemléltetésére, hogy milyen feldolgozottsággal találhatják meg az ajánlatokat.
Földrajzi elhelyezkedés:
A Budafoki úttól délre, és a 6-os-7-es fõközlekedési utak közös szakaszától keletre fekszik a terület, a közelmúltban megépült TESCO áruház területe mellett. A terület dél-nyugati részén beékelõdve található a szennyvíztisztító telep, melyet rövidebb megmaradó létesítményként, adottságként kell figyelembe venni.
Terület ismertetése:
A fejlesztésre kijelölt terület nagysága ~13,5 ha. A terület kb. 1/3 része önkormányzati (~4,5 ha), 2/3 része magántulajdonban van. A területen viszonylag kevés számú ingatlan található.
Jelenlegi hasznosítás:
A terület Budafoki úthoz közel esõ része beépített, a további része beépítetlen.
Tervezett hasznosítás:
A helyi építési szabályzat kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági funkciók kialakítását célzó Gksz-2, illetve Gksz-7 jelû építési övezeteket jelöl a területen. A terület legelõnyösebb feltárási lehetõsége az M6 autópálya Ófalusi csomópontjának megépülésével valósul meg, de a Budafoki út (6-os út város szakasza), valamint a 6-7. utak közös szakasza már most is jó megközelítést biztosít a területnek.
Közmûvek:
A terület már részben beépült, közmûvesített, vízzel, csatornával, és energiával ellátott.
A mai Érd létrejötte
Az 1920-as évek második felét követõen a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdõbõl és gyümölcsösbõl álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetõsége miatt késõbb az ország minden részébõl érkeztek betelepülõk. A kezdeti üdülõtelepbõl hamarosan a fõváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemû telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentõsebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlõdött tovább korszerûbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezõgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)
Érden hagyományosan jellemzõ gazdasági ág volt a szõlõtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdrõl: Fõ gazdasága szõlõhegyében áll, mely igen becses bort terem". Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az õszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.
A városias jellegû központ kialakulása 1972-ben kezdõdött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsõt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdõhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára. Érd 2006. október 1-e óta megyei jogú város.
Érd számokban
A város közigazgatási területe: 6054 ha
Lakóinak száma (2007.01.01.): 60 546 fő
Az önkormányzat ellátási felelősségébe tartozó intézményrendszer:
- 8 óvoda,
- 9 általános iskola,
- 2 középiskola (gimnázium, szakképző iskola),
- Csuka Zoltán Városi Könyvtár,
- Magyar Földrajzi Múzeum,
- Szepes Gyula Művelődési Központ,
- Városi Nevelési Tanácsadó,
- Lukin László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,
- Szakorvosi Rendelőintézet,
- Érd Városi Tűzoltóság,
- Szociális Gondozó Központ
A gazdasági élet jellemzői:
A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.
A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik az 2000-et.
Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.
Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.
A lakásszám meghaladja a 20 000 db-ot és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.
|