Az MKIK szakmai programjaiban megfogalmazott javaslatokkal összhangban vannak beruházás-élénkítő, foglalkoztatás-bővítő elemei (kedvezményes társasági adókulcs alá esők körének bővítése, Széchenyi-kártya, uniós források átcsoportosítása) és kisebb hányadban piacbővítő hatásai (ún. másodlagos élelmiszervizsgálat). A csomag kiegészítő elemének tekinthető a korábban meghirdetett panel-program, amely valamelyest fékezheti az építőipar 3-4 éve tartó zuhanórepülését.

Az adórendszer reformjára szükség van, helyes alapelv, hogy ne a bizalmatlanságra épüljön a rendszer és ne a büntető megközelítés legyen a meghatározó. Az adórendszerben bekövetkező változások kedvező irányúak. A kereslet- és a hitelhiány azonban változatlanul súlyos problémát jelent a gazdaságban.

Az Akcióterv vállalkozásokra gyakorolt hatásainak elemzésénél figyelembe kell venni, hogy egyes intézkedések részleteiről még nincsenek részletes információk.

Pozitívumok:
o 500 millió forint adóalapig kedvezményes 10%-os társasági nyereségadókulcs;
o 10 kisadó eltörlése;

A kisadók eltörlése kedvező indítás az adminisztrációs terhek csökkentése irányában. Ez az intézkedés hatásában csak késleltetve jelenik meg a vállalati kiadások csökkenésében.

1.) bérfőzési szeszadó
2.) tv-készülék üzemben tartási díja
3.) épület után fizetendő idegenforgalmi adó
4.) vállalkozók kommunális adója
5.) egyenes ági öröklés után fizetendő örökösödési illeték
6.) nagyteljesítményű személygépkocsik vagyonadója
7.) vízi járművek vagyonadója
8.) légi járművek vagyonadója
9.) vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás
10.) egyenes ági rokon ajándékozási illetéke.

o adózás alá nem vont jövedelemből fizetett foglalkoztatás ne adózzon (magántulajdon elvének érvényesítése);
o bürokrácia leépítése, beruházáshoz szükséges 51 engedély harmadának eltörlése;

A beruházások indításához szükséges engedélyek számának csökkentése helyes lépés. Az előkészítés hosszadalmas folyamata ezzel lerövidülhet. A növekedés beindulása, az EU források bővülése esetén a cégek gyorsabban tudnak majd reagálni, és valamivel kevesebbe kerülhetnek a vállalkozói beruházások.
o az alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása, a korábbi rendszer egyes elemeinek visszaállítása;
o kistermelői élelmiszer-feldolgozás, -értékesítés feltételeinek könnyítése;
o Széchenyi-kártya konstrukció bővítése, a beruházási célú felhasználás lehetővé tétele (értékhatár 50 M Ft);

A Széchenyi-kártya program bővítése, a beruházások finanszírozásának a lehetősége jelentősen javítja a KKV-k finanszírozhatóságát, ezen keresztül versenyképességüket, talpon-maradásukat. Ez nagyon fontos, mivel ez némileg ellensúlyozhatja, hogy a versenytárs-országok zömében a cégek 4-5,5%-os kamattal juthatnak hitelhez, míg nálunk még mindig 7,5-9% a KKV-szektor forinthiteleinek a kamata.

Az MKIK, VOSZ valamint a KA-VOSZ Zrt. kezdeményezésére a már működő Széchenyi-kártya folyószámlahitel-, valamint a bejelentett Széchenyi beruházási hitelkonstrukciók mellett a kormány várhatóan a közeljövőben dönt a Széchenyi forgóeszköz hitel, és a Széchenyi önerő hitel programokról. Az előbbi a vállalkozások hosszú távú forgóeszköz igényeinek kielégítését, az utóbbi pedig a pályázatokhoz előírt önerő biztosítását célozza.

A programokhoz kamat (2 százalékpont) és garanciadíj (50%) támogatás kapcsolódik, kértük továbbá az állami viszont garancia mértékének felemelését (85 százalékra) is. A programok javasolt indítása: Széchenyi forgóeszköz hitel: 2010. július, Széchenyi beruházási hitel: 2010. augusztus, Széchenyi önerő hitel: 2011. január.
o az uniós források radikális átstrukturálása a KKV-k javára;

Komoly fordulatra utal az a kormányzati szándék, hogy 14-16%-ról 50%-ra emelik a gazdasági szféra számára meghirdetett keretek arányát az EU forrásokon belül. Az átstrukturálásig is alapvető, hogy a pályázatokat olyan feltételekkel hirdessék meg, hogy a KKV-k viszonylag nagy számban tudjanak a nyerés esélyével pályázni. Amennyiben a mainál szélesebb körben érvényesül a normatív kritériumok alapján való értékelés, az gyorsíthatja az elbírálást és a támogatások lehívását.
o a költségvetési szervezeteknél költségstop, a 60 napon túli végkielégítésre, juttatásokra 98%-os adó kivetése;
o az államigazgatásban (incl. MNB, állami tulajdonú vállalatok) a bérek maximálása 2 M Ft/hó nagyságrendben;
o az állami vagyonkezelésben bértömeg-gazdálkodás (15%-os csökkentéssel), igazgatóságok, felügyelő bizottságok számának és tagságának csökkentése;
o költségvetési felügyelők kiküldése;
o élelmiszerbiztonság erősítése.

A másodlagos élelmiszerbiztonsági ellenőrzések erősítése révén – import-csökkentő hatása mellett - megszűnhet az az áldatlan állapot, hogy például a hazai hús-, illetve baromfitermelők termékei azért nem jutnak el a magyar fogyasztókhoz, mert 2-3 nappal a szavatossági idő lejárta előtti (és ezért nyugaton már eladhatatlan) import-termékek sorakoznak a diszkontláncok polcain.

Egykulcsos SZJA bevezetése

Előnyök:
o megszűnik az adójóváírás rendszere;
o átláthatóbb, egyszerűbb követni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára;
o várhatóan lesz fehérítő hatása;
o a marginális adóterhelés még a legfelső tartományokban is 50% körüli szintre csökken. Azaz ha 100 egységet béremelésre szán a munkaadó, akkor abból legalább 50 a dolgozóhoz kerül. A Bajnai-kormány lépései valamit segítettek, de béremelés esetén a munkaadó bérjellegű kiadásainak 2/3-a ma még mindig az államhoz kerül;
o a kisvállalkozásoknak érdemes lesz nyereségesen működniük, hiszen 10% nyereségadó és 16%-os adókulcs esetén az osztalék is kellő ösztönzést jelenthet.

2009-hez képest nagy átrendeződés alakulhat ki:
o Az egykulcsos adó velejárójának ígérkezik a minimálbérek megemelése.
o Az alsó kereseti sávba tartozó bruttó bérek emelésének hatására a bérszerkezet „összetolódik” az átlagkereset alatti tartományban. Emiatt a szakképzett munka ösztönzöttsége legalább egy 2-3 éves időszakra relatíve csökken.
o A „bérfeszítő” hatás miatt a minimálbér másfélszereséig terjedő tartományban a munkaadónak „illene” odaadnia havi nettó mintegy 8-10 ezer Ft-ot a gyereket már/vagy még nem nevelő munkavállaló részére. Ezt viszont még tb járulékok is terhelik.

A gyermeket nevelők helyzetét nehéz megítélni, mert még nem ismeretes a gyermekkedvezménynek, a családi jelleg érvényesítésének mechanizmusa, továbbá hogy milyen technikai feladatai lesznek a munkáltatóknak.

Lehetséges ágazati hatások
o A külső versenytársakkal versengő területeken a magyar cégek versenyhátránya nőhet (agrárium, feldolgozóipar zöme, turizmus).
o A gépipar exportágainak a terhe elviselhető, itt alacsony a bérhányad (árbevételhez 5-7%).
o A nem kompetitív területeken a béremelést a verseny nem korlátozza ugyan, de a mai nyomott keresletnél itt sem lehet teljes mértékben áthárítani ezt a fogyasztókra.
o A felső kulcs eltörlésével a multinacionális cégek, a bankok járnak jól (magas keresetű területek: vegyipar, energetika, pénzügyi szektor).

Bankadó

A bankok mérlegfőösszeg, a biztosítók nettó díjbevétel és a pénzügyi szektor többi szereplője is nettó árbevétel típusú alapon fizeti majd a bankadót.

Kormányprogram/Akcióterv hatásai a vállalkozásokra

2011. évi hatások
Becslés!

Pozíciót javító intézkedések	Mrd Ft	Pozíciót rontó intézkedések	Mrd Ft
Nyereségadó 10%-ra csökkentése (500 M Ft adóalapig)	70
Tíz kisadó megszűntetése	12
Élelmiszer-biztonsági intézkedések árbevétel-növelő hatása*	12	Állami kiadások csökkentése miatt keresletszűkítő hatás, következmény: az árbevétel visszaesése	25
Keresetemelési igény elmaradása az ötmillió forintnál többet keresők esetében	20	Adójóváírás összegének csökkentése – bérfeszítő hatás és annak tb járulék vonzata **	50
Széchenyi-kártya körének bővítése	5
Pozíciójavulás összesen	118	Pozícióromlás összesen	75
Jövedelempozíció-változás egyenlege	43
Kkv szektor számára elérhető EU források megemelése	200 (?)
Adminisztratív terhek csökkentése –költségcsökkenés	100

* Feltételeztük, hogy az élelmiszerimport 6%-kal, 45 milliárd forinttal csökken éves szinten.

** 2011-ben ugyanekkora hatás az alkalmazotti kedvezmény (adójóváírás) kivezetésének második lépcsőjében.

Az MKIK javaslatainak érvényesülése az Akciótervben

SZJA
Családi adózás	Igen
Adójóváírás kivezetése	Igen
Adminisztráció, bürokrácia csökkentése
Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása	Igen
10 kisadó megszüntetése	Igen
Prevenció a hatósági ellenőrzésekben, a bírságokból befolyó bevételek nem fordíthatók az intézmények működésére	Igen
Engedélyezési eljárások csökkentése	Igen
KKV finanszírozás javítása
EU források átcsoportosítása	Igen
Széchenyi beruházási hitel	Igen
Közigazgatás racionalizálása, költségvetési kiadások csökkentése	Igen

dr. Vereczkey Zoltán