A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok kevés publicitást kapnak. Hazánk leghosszabb, egy országhoz kapcsolódó határszakasza a 680 km hosszúságú magyar-szlovák határ. Gazdasági kapcsolataink széles skálán mozognak. A kis- és közép-vállalkozások részesedése jelentős a bilaterális kapcsolatokban. Magyarország ötödik legjelentősebb exportpartnere Szlovákia. Exportunk és importunk egyenlege hosszú ideje magyar aktívumot mutat, amely ráadásul évről-évre növekszik. Főként gépipari és feldolgozott termékeket exportálunk szomszédunkhoz. A határmenti forgalom ugyancsak erős.

A magyar tőkekivitel már elérte a 3 milliárd eurót. Szlovákia 12 euró-régiójából 8 velünk közös. A fontosabb együttműködési területek a közlekedés, a környezetvédelem, a vállalkozások között az új technológiák bevezetése, az infrastruktúra fejlesztés és a szolgáltatások, kereskedelem területeken találjuk. A vásárlóerőt elemezve számunkra az sem mellékes körülmény, hogy – gazdasági válság ide, gazdasági válság oda – idén 4 %-os reálbér-növekedéssel számolnak északi szomszédaink.

A „Varratmentes Európa” program alapkérdése az, hogy versenyre és/vagy együttműködésre törekedjünk a szomszédos országokkal. A határok szerepe átértékelődik, azonban a mentális határok veszélye még mindig fenyeget bennünket. A gazdasági, szakmai, hatósági és a civil kapcsolódások jelentős lökést adhatnak közös ügyeinknek. Magyar és szlovák oldalon egyaránt felértékelődik az érdek- és helyzetfelismerés fontossága, az együttműködési kultúra kialakítása. Pest megye önállóan, de akár Nógrád vagy Komárom megyével közösen, illetve Budapesttel kooperálva kamarai szinten is sokat tehet a térségi kapcsolat fejlesztéséért. Ehhez közös fejlesztési struktúrák, tervek, a hatósági kötődések harmonizálása, források keresése, a kivitelezés összehangolása és a szervezeti keretek kialakítása szükséges.

(Következő számunkban folytatjuk!)