I. Bevezetés
A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését lehetetlen csupán a közgazdasági, jogi, esetleg politikai eszközök szabályozására bízva, rendben tartani. Megkülönböztetett jelentősége van az etikus magatartásnak.
Ha a piac résztvevői tekintettel vannak partnereik érdekeire, ha a fogyasztót megfelelően tájékoztatják, ha tevékenységükkel nem okoznak károkat, ha tiszteletben tartják alkalmazottaik elsőrendű érdekeit és működésük nem okoz hátrányokat, szélső esetben pusztulást a természeti környezetben, akkor ezzel a társadalmat súlyos konfliktusoktól mentesítik. A partnerek közötti kölcsönös bizalom, a kétoldalúan kielégítő információáramlás a jól működő piacgazdaságban elengedhetetlen. A szükséges etikai magatartás hiányában a gazdaság gépezete akadozik, esetleg megbénul. A jelenlegi összetett társadalmi és gazdasági változások - mint az átmeneti időszakban általában - a gazdasági folyamatok szereplői között számos etikátlan magatartási formát hoztak felszínre.
E jelenség rontja azoknak a vállalkozóknak és vállalkozásoknak a hitelét, amelyek korrekt feltételek között kívánnak élni és működni, végső soron pedig rontja a szakma presztízsét.
Az üzleti etika betartása hosszú távon segít a piacon maradni, mindamellett a résztvevőket nemes versengésre készteti.
Az üzleti erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütköző magatartás tehát etikátlan és akkor is elítélendő, orvoslásra irányuló bírálatra érdemes, ha az adott magatartást jogszabályi előírás kifejezetten nem tiltja.
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódexének célja, meghatározni és betartatni az etikus piaci magatartás normáit. Egyben a piac valamennyi szereplője számára garanciát kíván jelenteni, hogy tagja üzleti tevékenysége során kellő hozzáértéssel és lelkiismeretesen jár el.
II. Általános rendelkezések
1. A gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéb társaság, továbbá a természetes személy (a továbbiakban: vállalkozó) gazdasági tevékenységét a jelen normák figyelembe vételével köteles folytatni. Az e tevékenységből eredő viták rendezésének elősegítése során a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottsága a jelen etikai kódex (a továbbiakban: kódex) előírásait alkalmazza.
2. A kódex a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjaira terjed ki.
3. A jelen etikai kódexben szereplő fogalmak értelmezése.
Erkölcs: az emberek magatartását szabályozó jogszabályban nem szabályozott elvek és normák önkéntesen elfogadott összessége.
Etika: az erkölccsel foglalkozó tudomány.
Etikai kódex: az elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták leírt gyűjteménye.
Gazdasági, üzleti tevékenység: nyereség vagy vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő, vagy szolgáltató tevékenység folytatása.
Versenytárs: a gazdasági verseny - azonos piaci szegmensében - érdekelt vállalkozó.
Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
Üzleti titok: minden olyan tény, megoldás, adat, vagy információ, amely a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.
III. Az etikus piaci magatartás kívánalmai
1. A vállalkozó az üzleti tevékenység során köteles lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni, vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani, gazdasági tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében úgy folytatni, hogy az ne legyen ellentétes az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, az üzleti szokásokkal.
2. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjának a kamarai tagsággal kapcsolatosan valós adatokat kel szolgáltatnia. Eszközeit megfelelő állapotban kell tartania, alkalmazottainak megfelelő szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
3. A vállalkozó gazdasági tevékenysége során a tisztességes nyereségre törekvés jegyében, jóhiszeműen és gondosan köteles eljárni. Nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely már a vállalás pillanatában előre láthatóan nem teljesíthető. Működéséért úgy is felelős, hogy csak jó minőségű, megbízható és biztonságos terméket, szolgáltatást kínálhat.
4. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tulajdonosi és befektetői érdekek érvényre jussanak, ne következhessen be a különböző érdekeltségű tulajdonosi és befektetői csoportok egymás elleni kijátszása.
5. A vállalkozó gondoskodik arról, hogy a mérleg és az eredmény-kimutatás naprakész és korrekt legyen.
6. Biztosítani kell, hogy az alkalmazottakkal való kapcsolat az emberi méltóság tiszteletben tartásán és a személyiségi jogok maradéktalan betartásán alapuljon. Tiltott bármilyen diszkrimináció a foglalkoztatásban; vonatkozik ez különösen a faji, nemi, vallási, nemzetiségi, életkori, vagy a munkakörrel nem kapcsolatos egészségügyi megkülönböztetésre.
Az alkalmazottak javadalmazásának méltányosnak és igazságosnak kell lenni, összhangban kell állnia az egyéni erőfeszítésekkel és az iparág fizetési színvonalával.
7. Elvárható, hogy a munkahely a tevékenység szerinti lehetőségeknek megfelelő színvonalú, tiszta, biztonságos és egészséges legyen.
8. A vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy üzleti tevékenysége során a tevékenységet végző személy ahhoz megfelelő képzettséggel rendelkezzen.
9. Az üzleti partnerek számára fontos információk nem hallgathatók el és illetéktelenek számára nem szolgáltathatók ki. Hamis információk adása nem megengedett. A fogyasztókkal kapcsolatos információkat bizalmasan kell kezelni.
10. Üzleti titkot a titok birtokosának hozzájárulása nélkül jogosulatlanul nem szabad megszerezni, felhasználni, vagy mással közölni.
11. Üzleti partnerek és konkurensek rossz hírének keltése hamis tények hangoztatásával, vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével meg nem engedett magatartás.
12. A versenytárgyalás tisztessége semmilyen módon nem sérthető meg.
13. Tilos más vállalkozó ellen bojkottot szervezni, vagy ilyenben részt venni.
14. rendkívüli esemény, baleset vagy jelentős káresemény bekövetkezésekor kötelező az elvárható segítségnyújtás.
15. A vállalkozó felelős, hogy a természeti erőforrások használata, a környezet megváltoztatása, a károsanyagok kibocsátása a lehető legkisebb környezeti károkozással, megterheléssel járjon.
16. Állatkísérlet csak akkor alkalmazható, ha az elkerülhetetlen, az állatvédelmi előírásokat mindenkor be kell tartani.
17. A szakmai etikai előírásokat célszerű e kódexen felül figyelembe venni.
18. A kamara nevében megbízás nélkül, önhatalmúlag eljárni, a kamarai tagságból eredő jogokkal visszaélni tilos.
19. A kamarai tagsággal járó adatszolgáltatási, tagdíjfizetési kötelezettséget pontosan kell teljesíteni.
20. A vállalkozó a kamarai döntések előkészítésében, meghozatalában, választott tisztségének ellátásában lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint kell, hogy eljárjon. Ezekkel összefüggésben vállalkozása külön előnyöket nem élvezhet.
IV. A tisztességtelen magatartás formái
Az etikai kódexbe ütköző magatartásnak számít az etikus piaci magatartás szabályainak megsértése, különösen az alábbiak:
1. Tisztességtelen az a piaci magatartás, amelynek révén az erőfölényben lévő partner indokolatlanul rákényszeríti másra a szerződéses kapcsolatokban az egyoldalú előny, vagy a hátrányos feltétel elfogadását, illetve az általános szerződési feltételek vállalását. Az előző magatartás alapján meghirdetett árért hajlandó az árut adni, illetve szolgáltatást végezni, önhatalmúlag változtatja, illetve szabja meg, ha az erőfölényben lévő vállalkozó a gazdasági kapcsolat létesítésének tényleges szándékával adott nyilatkozatra csak általános, határozatlan ígéretet tesz, vagy szerződésnek jogi értelemben nem minősülő olyan megállapodás megkötésére mutat csak hajlandóságot, amelyből a másik fél részére jogi úton érvényesíthető igények nem származnak. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az is, ha az erőfölényben lévő vállalkozó szállít ugyan, de a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződés megkötésétől elzárkózik.
2. Tisztességtelennek minősül az a piaci magatartás, amelynek során a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó más vállalkozót azon törekvésében akadályoz, hogy a terméket a kereskedő megkerülésével közvetlenül a termelőtől szerezze be.
3. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó más vállalkozóval szemben a szerződéskötést indokolatlanul nem tagadhatja meg. A megtagadás indokolt lehet akkor, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó igazolja, hogy éves kapacitását más partnerei irányában már lekötötte.
4. Tisztességtelen piaci magatartásnak tekintendő a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó által az indokolatlan egyoldalú előny kikötése. Ilyennek minősül különösen a tényleges teljesítést megelőzően az ellenérték megfizetésének kikötése, valamint a szerződésszegésért való felelősség indokolatlan korlátozása.
5. Tisztességtelen piaci magatartás a gazdasági kapcsolat jellege és a szakmai szokások által nem indokolt, egyoldalú előny olyan formában történő kikötése is, amely a szállítás ütemezésében, a választékban, vagy a megrendelt mennyiség és az erőfölényben lévő vállalkozó tényleges szállítási hajlandósága közötti különbségben jelenik meg.
6. Tisztességtelennek tekintendő az erőfölényben lévő vállalkozó azon igénye, hogy partnere ugyanazon termékre nézve mással ne lépjen gazdasági kapcsolatba, különösen akkor, ha az erőfölényben lévő vállalkozó ennek folytán indokolatlanul ékelődik - saját teljesítmény nélkül - a termék előállítója és felhasználója közé.
7. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az ésszerűnél hosszabb ajánlati kötöttség kikényszerítése.
8. Tisztességtelen piaci magatartás a találmány hasznosításának késleltetése, vagy más módon való akadályozása.
9. Tisztességtelen a másik vállalkozóra gyakorolt nyomás, ideértve azt az esetet is, ha e ráhatás az igények érvényesítésének mellőzését célozza.
10. Tilos a fogyasztókat, a megrendelőket a termék kelendőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszteni, ide értve a megtévesztésre alkalmas, hiányos tájékoztatást, a lényeges információk eltitkolását, aránytalan méretben való megjelenítését, a megtévesztő árujelzőt.
11. Helytelenítendő különösen a túlzó reklám, amelynek során a reklámozó olyan termék kizárólagos forgalmazójaként tünteti fel magát, amely másutt is beszerezhető, vagy - pártatlan szervezet erre vonatkozó vizsgálata nélkül - a "legjobb"-ként, "legnagyobb"-ként hirdeti magát, vagy termékeit.
12. Megtévesztésre alkalmas és ezért tilos az import-termékkel és a belföldi márkás cikkel kapcsolatos reklámeszköznek a kirakatban való elhelyezése, ha az üzlet a terméket nem forgalmazza.
13. A fogyasztók megtévesztésének minősül az is, ha a termék eladásakor nem közlik, hogy a folyamatos alkatrészellátás nincs biztosítva.
14. Tisztességtelen az olyan prospektussal történő reklámozás, amelyen a versenytárs termékét sajátként tüntetik fel.
15. Nem helyeselhető a versenytárssal, vagy annak termékével való megtévesztő, vagy hírnévrontó összehasonlítás útján történő reklámozás. Ilyennek minősül a megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható versenytársénál nagyobb termékválaszték, vagy annak megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható termékeivel összefüggésben alacsonyabb árak hirdetése, a versenytárs olyan beállítása, mintha a reklámozó bizonyos termék előállítására a versenytárséhoz képest alkalmasabb lenne, vagy a versenytárs terméke a saját termékkel összevetve hátrányosabban lenne használható.
16. Indokolt kifogásolni, ha a játékszenvedély kihasználására alapozott reklámtevékenység esetén - akár közvetlenül, akár közvetve irányul az a reklámozó vállalkozóra, vagy termékére - nem közlik a nyeremény mibenlétét (tárgyát), mennyiségét, értékét, valamint - ha ez lehetséges - a nyerési esély mértékét. A sorsolás lebonyolításához helyes közjegyző közreműködését igénybe venni.
17. Kiárusítás esetén közölni kell a fogyasztókkal a kiárusítás okát.
18. Más vállalkozó hírnevének tudatos károsításának, hitelképessége veszélyeztetésének minősül különösen
a) a vállalkozóval kapcsolatos becsmérlő, lekicsinylő, azt bármilyen más módon befeketítő megjegyzés, sugalmazás, vagy tájékoztatás; vonatkozzon ez akár a vállalkozó személyére, gazdasági tevékenységének körülményeire, az általa gyártott termékre, vagy a nyújtott szolgáltatásra,
b) a vállalkozás, vagy valamely üzlete, egysége, fiókja megszűntét, vagy más vállalkozással való egyesülését alaptalanul híresztelő állítás,
c) más vállalkozó termékének a rendeltetési célra való alkalmatlanságára, vagy az egészségre veszélye voltára utaló alaptalan állítás, különösen akkor, ha ez a saját termék kelendőségének fokozása érdekét szolgálja.
19. A versenytárgyalások során
a) tilos versenytárgyalási felhívás manipulatív közzététele, különösen ha
- abból meghatározott ajánlattevő adottságaira figyelemmel vannak nyertessége nyilvánvaló
- a felhívást késedelmesen teszik közzé
- az egyes ajánlattevőknek a többiekhez képest részletesebb, vagy többlet-tájékoztatást nyújtanak
- a felhívást a hivatalos lapbani közzétételt megelőzően a helyi sajtóban közzéteszik
- versenytárgyalást pénzügyi fedezet nélkül, vagy versenytárgyalás megtartására irányuló komoly szándék nélkül írnak ki
- a felhívásbeli munkálatok elvégzését más munkák vállalásától teszik függővé;
b) tilos a versenytársak egymás közötti, valamint a kiíróval való összejátszása, összebeszélése annak érdekében, hogy a versenytárgyalás eredményét befolyásolják;
c) tilos a versenytárgyalási felhívást olyan időpontban, vagy feltételekkel közzétenni, ami nyilvánvalóan, vagy nagy valószínűséggel a versenytárgyalás meghiúsulásához vezet;
d) tilos a zártkörű versenytárgyalás meghívottainak olymódon történő összeválogatása, amelyből - a többi ajánlattevő nyilvánvaló alkalmatlansága folytán - egyetlen meghívott nyertessége előre látható;
e) tilos olyan ajánlatot tenni, amely valamely másik résztvevő nyertességének elősegítésére, vagy a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítására irányul (védőajánlat);
f) tilos az elkésett ajánlatok figyelembe vétele, és a kiíró által annak lehetővé tétele, hogy a hiányos, vagy egyébként szabálytalan ajánlatot utólag kiegészítsék;
g) a kiíró valamely egysége által adott ajánlatot az elbírálásnál nem szabad figyelembe venni;
h) tilos mással, mint a nyertes ajánlattevővel szerződést kötni, kivéve ha az ajánlettevő visszalép;
i) a szerződést a minden tekintetben legelőnyösebb ajánlatot tevővel kell megkötni, ezért az ár legalacsonyabb volta önmagában nem döntő;
j) tilos a már megkötött szerződés utólagos lényeges módosítása; ennek szükségessége esetén új versenytárgyalást kell kiírni.
20. Az üzleti titok mindennemű megsértése etikátlan. Ilyennek minősül különösen
a) ha a versenytárs üzletfelei névsorát tisztességtelen módon megszerezve azt a vállalkozó saját üzletköre bővítésére használja fel, vagy ha a vállalkozó a versenytárshoz érkező megrendeléseket tisztességtelenül megszerzi;
b) ha a titok megszerzésére üzleti tárgyalások, ajánlattételek során, vagy kipróbálás révén került sor anélkül, hogy a felek utóbb szerződést kötöttek volna.
21. Nem megengedett a versenytárs által gyártott, jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező termék, vagy jellemző eljárás utánzása.
a) Az utánzás megítélésnél abból kell kiindulni, hogy egy jogvédelmi oltalommal nem rendelkező megoldásnak az önkényes felhasználása is olyan érdeksérelmet okoz, amely az üzleti tisztességbe ütközik.
b) E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve hogy más megoldás választása a funkcióra és a szabványok esetleges kötelező alkalmazására figyelemmel műszakilag lehetőséges volt e, s hogy az utánzó minden tőle elvárható lépést megtett e más megoldás választása, illetve az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében.
c) Nem minősül utánzásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapján az eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérő terméket hoznak létre.
d) Nem minősül utánzásnak az iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló alkatrészek esetenkénti és nem kereskedelmi célra történő azonos kivitelű előállítása.
e) Nem szabad műszaki dokumentációt engedély nélkül felhasználni, kiállításon a kiállítótól kapott prospektus, tájékoztatás, prototípus bemutatása, vagy egyéb információ alapján terméket előállítani.
22. A munkahely-változtatás sugalmazása, az arra való rábírás csak akkor minősül tisztességtelennek, ha a munkahely-változtatás tényéhez valamely - az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző - körülmény járul.
Ilyen körülmény különösen az, ha a munkavállalót munkaszerződése megszegésére bírják rá, ha a munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja, vagy ha az alkalmazásra nem egyetlen, illetve néhány munkavállaló, hanem egy viszonylag önálló részleg, mint egész vonatkozásában kerül sor.
23. Tilos az olyan tisztességtelen közvetlen felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását, vagy létrejöttük megakadályozását célozza.
Ilyen tevékenységnek minősül a saját termék felajánlása annak közlésével, hogy a címzettnek a versenytárssal már fennálló gazdasági kapcsolata (szerződése) hogyan szüntethető meg.
24. Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül, kontár módon bármilyen tevékenységet végezni.
25. Nem megengedett ha a vállalkozó
a) az által jut tisztességtelenül előnyhöz, hogy nem tartja be a szabályokat, engedély nélkül is végez tevékenységet, a tevékenység végzéséhez elvárható feltételekkel nem, vagy csak hiányosan rendelkezik,
b) úgy tesz szert versenyelőnyre, hogy a közteherviselés reá vonatkozó részét nem teljesíti, vagy teljesíti ugyan, de csak részben, vagy késedelmesen; különösen vonatkozik ez az adók, járulékok, illetékek, tagdíjak megállapítására és megfizetésére;
c) kifizetései és azok nyilvántartásai során nem tartja be a pénzforgalomra vonatkozó előírásokat; különösen ha ez nagyösszegű készpénzforgalmat valósít meg, ha számla nélküli ügylet, ha nem legálisan foglalkoztatott, vagy fizetett munkavállalóval kapcsolatos;
d) rövid távon gondolkozva indokolatlanul, aránytalanul alacsony árral jelenik meg a piacon.
26. Tilos a fogyasztók megvesztegetése, a vállalkozás sem pénzt sem jelentősebb értékű ajándékot nem adhat a vásárlónak azért, hogy őt válasszák.
V. Az etikai kódex szankciói
Az Etikai Bizottság megállapított etikátlan magatartás esetén
a) határozatában figyelmeztet
b) a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza
c) kezdeményezi bizonyos szolgáltatások, kedvezmények átmeneti, vagy végleges eltiltását
d) kezdeményezi, hogy a Kamara keresse meg az etikai vétség jellege szerint illetékes hatóságot további szükségesnek ítélt intézkedés megtételére.
VI. Eljárási szabályok
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottság az etikai Szabályzat mellékleteként, de önálló szabályzatban határozza meg az eljárási szabályokat.
VII. Etikai Kódex alkalmazásának szabályai
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1994. évi XVI. törvény alapján létesített köztestület.
1.) Saját szervein elsődlegesen a megyei szakmai osztályok Etikai Bizottságának utján gondoskodik az Etikai Kódex szabályának betartásáról.
2.) A Megyei Küldöttgyűlés határozata alapján a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minden tagja számára az etikai Kódex rendelkezéseinek betartása, kötelező.
3.) Az Etikai Kódexben foglalt szabályok megszegése, etikai vizsgálatot és az V. fejezetben meghatározott eljárást vonhatja maga után.
VII. Záró rendelkezések
1.) A piaci magatartás elbírálására a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. sz. törvény (versenytörvény) az irányadó.
2.) A versenytörvény és az Etikai Kódex mint a szabályozás két elkülönült szintje, egymással párhuzamosan alkalmazható.
3.) Az Etikai Kódex a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai által önkéntesen vállalt és elfogadott átmeneti szabályzat.
Az Etikai Kódexet a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. december 19-i küldöttgyűlése elfogadta. |