|
A 2009. évi fontosabb adóváltozások
Számos területen egyszerűsödtek a jogszabályok, de néhány elemében szigorodtak a 2009.évi adó- és számviteli törvények. E fontosabb változásokról szeretnénk rövid, de a csak a változásokra irányuló információkat eljutatni az olvasóink részére, közérthető formában.
Járulékfizetési kötelezettségek
- Járulék mértékek nem változtak, inkább az eljárási rend került pontosításra.
- A járulék fizetés alapja viszont emelkedett az által, hogy januártól a havi minimálbér 69 ezer forintról 71 500 forintra nőtt, 5 ezer forinttal, 143 ezer forintra emelkedett a járulékalap is, hiszen főszabályként legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni a tb-járulékokat. A magas jövedelműeket érinti, hogy ahogy minden évben, az idén is nőtt – évi 7 millió 137 ezer forintról 7 millió 446 ezer forintra – a járulékfizetési felső határ, vagyis az a jövedelem, ameddig az egyéni nyugdíjjárulékot meg kell fizetni (a többi járulék korlát nélkül terheli a jövedelmeket).
Kézzel fogható járulékmérséklés lényegében csak két ponton történt. Ebből az egyik valójában egy korábbi igazságtalanságot szüntet meg: azoknak a kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak, akik egyidejűleg társas vállalkozásnak is tagjai, 2009-től csak egyik vállalkozásban kell megfizetniük a januártól havi 4350 forintról 4500 forintra emelt egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Ez az összeg terheli a nagykorú eltartottakat, s ezt fizeti a központi költségvetés is a nemzeti kockázatközösségbe tartozók – például nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, kiskorúak, hajléktalanok – után az egészségbiztosítási ellátásért.) Ugyanez a szabály érvényes azokra az evás egyéni vállalkozókra, akik társas vállalkozásnak is tagjai.
A járulékenyhítés másik csomópontja sem rendszerszerű mérséklés, hanem feltételekhez – foglalkoztatás bővítéshez – kötött kedvezmény. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a cég egy éven keresztül mentesül az olyan újonnan felvett és legalább két évig foglalkoztatott munkavállalók tb-járulékának, tételes egészségügyi hozzájárulásának (eho) és munkaadói járulékának a megfizetése alól, akik már legalább három hónapja munkát keresnek, vagy ha ennél rövidebb ideje, legalább egy éve nem volt munkahelyük, továbbá ha állásukat csoportos létszámleépítés miatt veszítették el. Mindemellett a kedvezmény érvényesítéséhez a cégnek további kritériumoknak kell megfelelnie, így például átlagos éves statisztikai állományi létszáma nem lehet több 250 főnél, legalább hat hónapja kell működnie, és az új munkahelynek támogatásra jogosult régióban kell lennie.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adónál sem változtak a mértékek, hanem a számla kiállításával, kezelésével kapcsolatosan vannak változások.
A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében a 2009-re elfogadott adójogszabály-változások újabb szigorító intézkedéseket tartalmaznak - elsősorban a számlázási követelmények és a szankciók szigorításával:
- Minden 900 ezer forint bruttó értéket elérő ügyletről kötelező áfás számlát kiállítani (még magánszemély vevő esetén is).
- A következő évtől a számlán eladóként megjelölt cég még teljesítés nélküli, fiktív számlák után is áfa fizetésre kötelezett, hacsak a számlát haladéktalanul nem érvényteleníti, illetve a számla fiktiv voltának tényéről nem értesíti a számla címzettjét, igazolható módon. (Így a számlát befogadó fél nem tudja levonásba helyezni az áfát az érvénytelenített számla alapján.)
- A számlát haladéktalanul ki kell állítani, ha az ellenérték megtérítése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik. Továbbra is megmarad a 15 napos határidő azon esetekben, amikor a fizetés átutalással történik.
- Amennyiben a bankszámlanyitásra kötelezett adóalanyok egymás között készpénz átadásával rendezik a 250 ezer forintot meghaladó összeget, 20 % mulasztási bírsággal sújthatók.
- A bizonylatok meghamisítása esetén kiszabható bírság mértéke is szigorodik, az eddigi 50 százalék helyett 75 százalékra nő.
Személyi jövedelemadó
- Már 2008. évre is kérhető lesz egy nyilatkozattal az egyszerűsített adóbevallás, de ezt nem választhatja pl. az a magánszemély, aki bérbeadó; a 100 ezer Ft feletti értékpapírból szerzett jövedelmet; az egyéni vállalkozó; az őstermelő, aki 2009. évtől 8 millió Ft felett kistermelőnek minősül, de választható, ha valaki bérben részesül és csupán ingóságát, vagy ingatlanját adja el.
- A munkáltatónak nem kötelező az adóbevallás készítése, de ekkor tájékoztatni kell a dolgozót, az egyszerűsített adóbevallásról.
- A magánszemély adózók továbbra is 4% különadót fizetnek, abban az esetben, ha a jövedelmük meghaladja a nyugdíjlevonási felső határt (7.446.000.-Ft) Az adót a foglalkoztató állapítja meg, és vonja le a feltételezett a cégnél elért jövedelem alapján, vagy külön nyilatkozat alapján. Ha nem történik adóelőleg –levonás, vagy az nem elégséges, a magánszemélynek elegendő az adóbevalláskor a különbözetet megfizetni.
- A 2009.évtől az adótábla változatlan maradt,1.7 millió forintig az adó 18% a feletti rész 36%
- Új adókedvezmény lép életbe az ún. háztartási kedvezmény, ez úgy érvényesíthető a 2009. évről készítendő adóbevallásban, hogy a lakásfelújítás, a gyermekfelügyelet, a háztartási alkalmazott, a házi betegápolásra fizetett díj, a háztartási közművek és gépek javításáról kapott számla értékének 30%-a levonható az adóból.
Az összes más – eddig is ismert - adókedvezménnyel együtt is csak maximum 100 ezer forintig vehető igénybe az alábbiak szerint:
Amennyiben a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az általa megjelölt sorrendben érvényesítheti.
Amennyiben nem határoz meg sorrendet a magánszemély, akkor a következő sorrendben kerülhet sor az adókedvezmények érvényesítésére:
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
2. személyi kedvezmény
3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
4. összevont adókedvezmény
5. őstermelői kedvezmény
6. családi kedvezmény
7. egyéb
A magánszemély akkor érvényesítheti teljes mértékben az adókedvezményt, ha összes éves jövedelme az adóévben a 3.400.000 Ft-ot nem haladja meg.
- 3.400.000 Ft éves jövedelemig az adókedvezmény: maximum 100.000 Ft
- 3.400.000 – 3.900.000 Ft közötti éves jövedelem esetén az adókedvezmény a következőképpen alakul: a 100.000 Ft-ot csökkenteni kell a 3.400.000 Ft fölötti jövedelem 20%-ával, s eddig a határig vehető igénybe az adókedvezmény.
- 3.900.000 Ft feletti jövedelem esetén adókedvezmény nem érvényesíthető.
Számviteli- és az Adózás rendjéről szóló törvény változásai
Ismét előtérbe került a készpénzfizetés és a házipénztár készletet szigorító szabályozása.
Az Art (az adózás rendjéről szóló törvény) előírja 2008. február 1-től, hogy a bankszámla nyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan készpénzzel nem történhet. Az
Adóhatóság a 250 ezer forint összeghatárt túllépi készpénzes kifizetés értékének 20%-
ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.
Azonnal felvetődik a kérdés, hogyan lehet üzletben vásárolni 2009.02.01-eje után, ha a vásárolt termék ellenértéke meghaladja a 250 ezer forintot. Erre véleményünk szerint csak a bakkártyás fizetés, vagy a sárga csekken történő befizetés lehet a megoldás. A lényeg, hogy a fizetett összeg legalább egyik fél bankszámláján megjelenjen.
Tovább szigorodtak a házipénztárral kapcsolatos előírások. Eddig a kötelezően elkészített házipénztár kezelési szabályzatban szabadon meghatározható volt a pénzkészlet nagysága, csak arra kellett vigyázni, hogy ezt az összeget soha ne lépjük át. 2009.01.01-től szigorító előírás, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Erre konkrét számítási magyarázat még nem jelent meg.
A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.
Cégautó adó 2009.02.01-től
Cégautó adó került bevezetésre 2009. február 1-től, mint vagyoni típusú adó. Mértéke 1600 cm3-ig 7000.-Ft a felett 15.000.-Ft / hó összegű.
Cégautó adót személygépkocsi után kell fizetni. A személygépkocsi fogalma nem változott, az Szja. tv. szerinti meghatározás az érvényes.
Fő szabály szerint cégautó adót a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi(k) után kell fizetni. Ezen túl a fizetési kötelezettség kiterjed minden olyan személygépkocsira, mely után akár a Számviteli tv. szerint költséget, akár az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számolnak el.
Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több
tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi
lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya
a lízingbe vevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (pl. külföldi rendszámú)
személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki a
személygépkocsi után költséget számol el.
A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági
nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el.
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az
adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban
a személygépkocsi után költséget számoltak el.
Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely
- a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékkel van felszerelve,
- amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladatai ellátásához üzemeltet,
- amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
- amely kizárólag halott szállításra szolgál,
- amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület,
- valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására használ, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében,
- valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegség megelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha a személygépkocsiját kiküldetési rendelvénnyel használja a kiküldő érdekében, és akkor sem, ha a személygépkocsija után a munkába járásra megállapított költségtérítést kapja.
Az adó mértéke havonta 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot
(Wankel motor) meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft, nagyobb motorú gépkocsik esetén 15 000 Ft.
A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után fizetett gépjárműadó.
 | |
Adómentes béren kívüli juttatások változása
2009. január 1-től a béren kívüli juttatások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.
2009-ben a meleg étel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft.
Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény általában a minimálbér mértékéhez viszonyítja.
Ezek az adómentes juttatások a következők :
- csekély értékű ajándék 3x 7 150 Ft/év
- kultúra utalvány 71 500 Ft/év
- internet utalvány korlátlan
- iskolakezdési támogatás 21 450 Ft/év
- helyi bérlet 9 000 Ft/hó
- üdülési csekk 71 500 Ft/hó
- iskolarendszerű képzés 178 750 Ft/év
- egészségpénztár és önsegélyző pénztár 21 450 Ft/hó
- önkéntes nyugdíjpénztár 35 750 Ft/hó
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54%, a TB járulék 29% (adóval növelt értékre számolva 44,66%), a munkaadói járulék 3% (adóval növelt értéke 4,62%) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 % (adóval növelt értéke 2,31%). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra változik, a korábbi 101,66 százalékhoz képest. Korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.
|  dr. Kupcsok Lajos
főtitkár |
 |