A világkereskedelem volumene az elmúlt két évben elmaradt a gazdasági növekedés dinamikája mögött: 2008-ban csak 2,8 %-kal haladta meg a 2007. évit, míg 2009-ben zuhanásszerű, 10,7 %-os visszaesést regisztráltak. A német kamarai szakértők a nemzetközi kereskedelemben mind 2010-re, mind pedig 2011-re egyaránt 7 %-os éves növekedést valószínűsítenek, s ezzel visszaáll az a korábbi jelenség, hogy a világkereskedelem dinamikája rendre meghaladja a gazdasági teljesítmény növekedését.

A nemzetközi kereskedelemben „újrakeverik a kártyákat”  – olvasható a kamarai elemzésben -, s Kína, India és Brazília szerepe egyértelműen felértékelődik. Különösen figyelemreméltó a Kínai Népköztársaság előretörése, melynek a világ exportjában elért részesedése az 1989. évi 2 %-ról 1999-re 3 %-ra, 2009-re pedig 10 %-ra emelkedett; ehhez képest 2010-re 18, 2011-re pedig újabb 15%-os exportnövekedést valószínűsítenek a Kínában működő német érdekeltségű kamarai szervezetek (a világkereskedelem magát a kínait is magában foglaló évi 7 %-os bővülésével szemben).

Németországban 2008-ban 2,0 %-os export- és 4,7 %-os importnövekedést, majd 2009-ben 17,9 %-os export- és 16,4 %-os import-visszaesést regisztráltak. 2010-re a DIHK szakértői 11,0 %-os export- és 9,5 %-os import-növekedést valószínűsítenek, melyet a jövő évben újabb 8 %-os export- és az ideivel megegyező ütemű, 9,5 %-os importnövekedésnek kell követnie. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a korábban feltételezettnél hamarabb, már 2011-ben sikerül ismét a 2008. évi export-rekordszint (984 milliárd €) közelébe jutni.

Arról persze szó nincs, hogy Németországnak sikerülne Kínától visszahódítania a világ elsőszámú exportőre címét. Éppen ellenkezőleg: Kína Németországgal és a világ más országaival szembeni előnye az idei évre feltételezett 18 és a jövő évre valószínűsített 15 %-os exportdinamika eredményeként várhatóan tovább növekszik. Ha viszont az Európai Uniót önálló exportőrnek tekintjük és az egymás közötti forgalmat - az Egyesült Államok szövetségi államai közötti forgalomhoz hasonlóan - figyelmen kívül hagyjuk, az EU 16 %-os világpiaci részesedéssel még mindig megelőzi a 15 %-os részaránnyal büszkélkedő Kínát és a 12 %-os részaránnyal rendelkező Egyesült Államokat.

A kamarai előrejelzés szerint a német exportdinamika legfőbb volumenhordozó ágazata az elkövetkező években egyértelműen a környezetvédelmi technika lesz - ez az a termék-kör, melyet ötből négy vegyes kamara különösen magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatként jelölt meg. A válság időszakában tapasztalt drámai visszaesés után különösen figyelemreméltó a gép- és berendezés-export újbóli lendületbe jövetele – 2010 júniusában az ágazat külföldi rendelésállománya kereken 60 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit.  

Ha a világkereskedelem 7%-os növekedési prognózisát összehasonlítjuk a német export alakulására vonatkozó 2010-re 11, 2010-re további 8 %-os előrejelzéssel, az utóbbi meghaladja az előbbit, azaz a német exportőrök növelni fogják a nemzetközi kereskedelemben elért részesedésüket. A kamarai előrejelzés szerint Németország legfontosabb exportpiacai 2010-ben Franciaország (9,7 %-os részarány), az Egyesült Államok (6,6 %), Hollandia és az Egyesült Királyság (egyaránt 6,5 %), valamint Olaszország (5,9 %) lesznek.

Esélyek - Piaci oldalról legerőteljesebb növekedési impulzusokat az olyan gyorsan iparosodó fejlődő országok kínálják a német exportőröknek, mint pl. Indonézia és Brazília. Emellett 2010-ben még mindig érezhető a nemzeti konjunktúra-élénkítő programok világkereskedelmet élénkítő hatása (megjegyezve, hogy mind több államban fokozatosan kifutnak ezek a programok, s a fellendülésnek egyre inkább önhordóvá kell válnia). Egy további, az európai, s ezen belül a német export szempontjából előnyös jelenség az euró leértékelődése, melynek következtében az euró-övezeten kívül a német termékek versenyképesebbek lesznek, miközben az euró-övezeten belül a kívülálló országok termékei megdrágulnak, s veszítenek versenyképességükből.

 Kockázatok - A német export szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az amerikai piac várható fejlődése jelenti, Kínában pedig a konjunkturális túlfűtöttség jelent veszélyt, ami a korábbinál lassúbb fejlődési dinamika képét vetíti előre. Az euró-övezet országaiban a belátható jövőben a költségvetési forrásokkal való takarékosság következtében mérséklődhet a német termékek iránti kereslet, hosszabb távon ugyanakkor kedvező növekedési perspektívák jelentkezhetnek, melyek végső soron a német exportőrök piaci esélyei szempontjából kedvező korszerűsítési és bővítő jellegű beruházásokban ölthetnek testet. Végezetül nem szabad figyelmen kívül hagyni a világ országaiban rendelkezésre álló nyersanyag-kínálat szűkülését sem, melynek következtében különösen felértékelődnek a nyersanyagpiacok nyitottságát és liberalizálását szolgáló kétoldalú tárgyalások.

A gyors exportdinamika mindazonáltal nem kevésbé erőteljes importtal párosul - márpedig ha mind az idén, mind pedig jövőre sikerül a 10 %-os importnövekedést megközelíteni, 2011-ben az ország behozatala elérheti a 808 milliárd €-t, meghaladva a szintén 2008-ban elért 806 milliárd €-s jelenlegi rekordot. 2010-ben – letaszítva a dobogó legmagasabb fokáról a teljes német behozatalban 8,3 %-os részesedéssel rendelkező Hollandiát – 8,8 %-os részesedéssel Kína válik Németország elsőszámú import beszerzési forrásává, (megelőzve a továbbiakban Franciaországot – 7,6 %, Olaszországot – 5,6 %, valamint az Egyesült Államokat – 5,4 %).  Ma már tévedés azt hinni, hogy a Németországba irányuló kínai export jellemzően alacsonyabb értékű javakból (textíliából és játékáruból) állna, sokkal inkább műszaki termékek (villamosipari készülékek és gépek) teszik a német viszonylatba irányuló kínai export meghatározó hányadát.

Németország tradicionálisan jelentős exporttöbblettel rendelkező gazdasági nagyhatalomnak számít. A kamarai szakértők által a német export erre az évre prognosztizált 897, s az import 738 milliárd €-s teljesülése esetén az ország kereskedelmi aktívuma 159 milliárd €-t fog elérni. A jövő évre a kamarai szakértők 968 milliárd €-s német exporttal 808 milliárd €-s várható importot állítanak szembe, melyből az ideit minimális mértékben meghaladó, 160 milliárd €-s kiviteli többlet adódik, (ami 35 milliárd €-val marad el a 2007. évi rekordtól).

A Szövetségi Statisztikai Hivatal augusztus 9-én nyilvánosságra hozott adatai szerint az év első öt hónapjában a német export 15,0, míg a behozatal 12,1 %-kal haladta meg az előző év első öt havit. A január és május között elért kiviteli többlet – a 2008 első öt havi 84,3 és a 2009 első öt havi 45,7 milliárd €-val szemben – 60,5 milliárd €-t tett ki.

A Németországba irányuló magyar kivitel a teljes német behozatalt kismértékben meghaladóan, 13,8 %-kal emelkedett, ami gyakorlatilag megegyezik Csehország és Szlovénia (egyaránt 13,9 %) hasonló mutatójával, de elmarad a lengyel (20,3 %), a szlovák (25,9 %) és a román export (26,8 %) dinamikájától. A Magyarországra irányuló német kivitel 14,3 %-kal, a teljes német exportdinamikát megközelítő ütemben bővült, itt – a Szlovákiába irányuló német kivitel 27,9 %-os növekedési ütemétől eltekintve – nincs markáns eltérés az unió új tagországai, elsősorban Csehország (15,7 %) és Lengyelország (13,6 %) mutatóitól. A német adatok szerint hazánk Németországgal szembeni kiviteli többlete a 2009. I-V. havi kb. 850 millió €-ról kb. 940 millió €-ra emelkedett, (miközben Csehországé – 1,26 milliárd € - gyakorlatilag változatlan szinten maradt, Lengyelország behozatali többlete pedig – 3,43 milliárd € - a viszonylat nagyságához mérten viszonylag szerény mértékben, kb. 130 millió €-val mérséklődött).