RENDEZVÉNYEK

ENERGIA


KIADVÁNYOK


SZOLGÁLTATÁSAINK
MFKB PROJECT
PEST MEGYE
A KAMARA
SZABÁLYZATAINK
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

SZÁLLÁS AJÁNLÓ
ÉTTEREM AJÁNLÓ

TÁMOP- 2.3.4.B- 13/1-2013-0001 Dolgozva tanulj!

E- Hírlevél

HÍRARCHÍVUM


Elhangzott előadások


PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA












Felíratkozás hirlevélre


Álláskereső járadék váltja fel a munkanélküli segélyt

2005. november 1-jétől álláskeresési támogatás váltotta fel a munkanélküli járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig beépült az álláskeresési segélybe. Az új ellátási forma az első három hónapban az előzőnél jóval magasabb juttatást garantál. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 2003-ban bevezetett álláskeresést ösztönző juttatás. 2006. januárjától pedig már a munka nélkül maradt vállalkozók is jogosultak járadékra.

1991-ben kerültek bevezetésre a munkanélküli ellátások, azóta azonban a megállapítás és folyósítás feltételei folyamatosan szigorúbbak lettek, megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, ez utóbbi helyett nyugdíj előtti munkanélküli segélyt lehet igényelni. 2003-ban vezették be az álláskeresést ösztönző juttatást, 2006-tól pedig már a vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásra, vállalkozói járadékra.
A munkanélküli ellátórendszer 2005. november 1-jétől hatályos átfogó módosításának elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése volt. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe pedig az álláskeresési támogatás lépett. Az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély a támogatás új rendszerének az elemei. Ezzel párhuzamosan megszűnt a nyugdíj előtti munkanélküli segély, és az álláskeresést ösztönző juttatás.
Azonban ez utóbbinak a jól bevált elemeit megtartotta a törvény, hozzá igazította az álláskeresők járadékának a rendszeréhez és beépítette az álláskeresési segélybe.
Változás, hogy az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel. A nyugdíj előtti munkanélküli segély beépült az álláskeresési segély rendszerébe, a munkanélküli fogalmát helyett pedig megjelent az álláskereső fogalma.

Álláskeresési járadék
Az eddigi munkanélküli ellátó rendszer átalakult az álláskeresők támogatási rendszerévé. Ugyanis a munka nélkül maradt ún. álláskeresők támogatásként álláskeresési járadékot igényelhetnek. Ez a járadékrendszer ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt elsősorban úgy akarja megvalósítani a szabályozás, hogy az ellátás összege az idő múlásával fokozatosan csökken.

Álláskeresési járadék azt a személyt illeti meg, aki
· álláskereső,
· az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
· rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
· munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
· számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Ahhoz, hogy az álláskereső részére egy napnyi járadékot folyósítsanaka 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73 nap, a leghosszabb ideje pedig 270 nap.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Ezt figyelembe véve a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
· Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka.
· A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.

A járadék folyósításának kezdő napja megegyezik a munkaügyi központnál való jelentkezés napjával. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy nem folytathat kereső tevékenységet a járadékfolyósítási időszakban, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés kivételével.
Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.

Álláskeresési segély
Az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyébe 2005. november 1-jétől az álláskeresési segély lépett. Erre a juttatásra jogosultak:
· Azok az álláskeresők, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap.
· Álláskeresési segélyt azoknak is meg lehet állapítani, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeztek ugyan a korábbi szabályozás szerinti 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása miatt nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. (Az új szabályozás szerint ugyanis legalább 365 nap munkaviszony szükséges a járadékra jogosultsághoz.) Ebbe a csoportba azok az álláskeresők tartoznak, akik a járadékjogosultsági feltételek mellett már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési járadékrendszerbe. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre.
· A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.

A segélyezési rendszer természetesen kevésbé ösztönöz munkára, de ellenösztönző hatását minimálisra kívánták szorítani a jogalkotók. Ezért a munkavállalás nem jelenti automatikusan a segély azonnali elvesztését. Az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem befolyásolja.

Vállalkozói járadék
Az egyéni vagy társas vállalkozók korábban nem voltak jogosultak munkanélküli ellátásra, ha munkanélkülivé váltak. A 2005. évi adómódosítások értelmében azonban ún. vállalkozói járadék illeti meg azt a munkanélkülit, aki
· a megelőző négy évben legalább 365 napig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként tevékenykedett, és
· a tevékenysége folytatása alatt az ún. vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék összege az alapjául szolgáló jövedelem 65 %-a, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 90 %-ánál, ugyanakkor nem haladhatja meg annak kétszeresét sem.

2005. januárjától a vállalkozókat is terheli járulékfizetési kötelezettség a fenti munkanélküli-ellátás fedezetére. Minden egyéni vagy társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme után 4 %-os mértékű vállalkozói járulékot fizet. (A munkavállalók után a foglalkoztatók 3 % munkaadói járulékot, a foglalkoztatottak pedig 1 % munkavállalói járulékot kötelesek fizetni.) Mentesül a vállalkozói járulék fizetése alól az a vállalkozó, aki egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozónak nem fizettek jövedelmet és az adott év folyamán a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.

Tekintve, hogy a járadék folyósításának a 365. napi járulékfizetés az előfeltétele, a vállalkozói járadék leghamarabb 2006. január 1.-től igényelhető.

Bejelentési, visszatérítési kötelezettség
A munkanélküli ellátásban részesülő személy a keresőtevékenység folytatását legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a keresőtevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmi foglalkoztatást nem kell előre bejelenteni, de az AM könyvet a munkanélküli-ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatni.(Alkalmi foglalkoztatásnak minősül , ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, illetve egy éven belül legfeljebb 90 napig munkaviszonyt létesít.)

A jogalap nélkül felvett ellátást, ha arra az érintettet a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték, vissza kell fizetni. A 180 nap elteltét követően jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő. Az, aki a munkanélküli halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. Ha a munkanélküli-ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat keresőtevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli-ellátást visszafizetni. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás visszakövetelésétől. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja. A munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.
Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli-járadék és annak járulékai összegét a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a munkaügyi központnak megküldi a jogerős határozatot, amely ennek alapján határoz.
A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése a mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye, és az ellátást az érintettől már nem lehet visszakövetelni. Ha a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat egyaránt felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kötelezik megtérítésre, illetőleg visszafizetésre.

Nyomtatható verzió



RSS
TAGJAINK OLDALAI



FODRÁSZ SZEKCIÓ



Grafikai Stúdió - Logó Tervezés



SZÉCHENYI HITELKÁRTYA



OKMÁNY HITELESíTÉS



BÉKÉLTETŐ TESTÜLET



TAGKÁRTYA


Hide details for HírekHírek
OPTEN hírlevél 9. évfolyam 47. szám 2014.11.18.
OPTEN hírlevél 9. évfolyam 45. szám 2014.11.06.
Fókuszban a pályaválasztás
Kihívások és válaszok a KKV-k irányításában Konferencia
SARIO EXPORT FORUM 2014 V4 COUNTRIES & AUSTRIA
Homlokzati Nyílászárócsere Alprogram (ZBR-NY/14)
Felhívás a WorldSkills Sao Paulo 2015 ifjú szakemberek versenyének a válogató versenyeire
Tisztítja a pályázati piacot a szakmai szövetség! Ezután „Megbízható Tanácsadó” tudja Önt segíteni.
Eladó TIGÁZ ingatlanok
16. Szolnoki Gulyásfesztivál
Kedvezményes utazási ajánlat a FAFGA Nemzetközi Turisztikai Szakkiállításra
Pénztárgépek cseréjének végső határideje 2014. augusztus 31.
Idén 20 éves az Opten Kft.
Le lehet mondani a 40 eurós költségátalányról
A munkaidő-nyilvántartásról dióhéjban
2014. július 1-től fizetendő rendszerhasználati díjak elektronikus építési napló használata esetén
Milyen legyen Érd jövője? - Közös a jövőnk, közösen tervezzük!
2014-től indult a NYUGDÍJTÁMOGATÁS Évi akár 130.000,- Ft állami támogatás
Üzletfejlesztés erdélyben
Ismét érdi sikert hozott a szabadkai vásár
Informatika és információbiztonság új utakon a felhőben – Kihívások és lehetőségek a KKV szektorban.
„MAGYAR KÉZMŰVES REMEK”
„DOLGOZVA TANULJ” - TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-00001 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLT
Tájékoztató a pénztárgépek cseréjéről
Egyedülálló utazási lehetőség a Solarexpo Szakkiállításra
II. Országos Bérügyviteli Bajnokság. Még érdemes jelentkezni!
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ)
Hatályos a miniszteri rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól
Új Ptk - Milyen felelősségbiztosítás létezik a harmadik személynek okozott kárra?
Felmérés az exporttevékenység útjában álló akadályokról
PÁTOSZ figyelmeztetés: Cégvezetők! Vigyázat! Csalók!
Tájékoztató a visszavont engedélyű vagy eltűnt cégtől online pénztárgépet vásárló károsultaknak
A kormány segít a Patkós-Cassa károsultjain
Figyelemfelhívás a Patkós-Cassa károsultjainak
E - napló - önképzést segítő alkalmazás
ÚJ TELEFONSZÁMAINK
Pénztárgép támogatási rendelet
Tájékoztató a visszavont engedélyű online pénztárgépek károsultjainak
Folyamatos tájékoztató az online pénztárgépekre való átállásról
Hide details for PályázatokPályázatok
Magyar Beszállítók Kiválóság Díja
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS „KORREKT PARTNER” elismerő védjegy elnyerésére
Nők, pénz, jól-lét... Úton a pénzügyi autonómia felé képzés
Hide details for RendezvényekRendezvények
Versenyjogi Megfelelés Konferenciája a kis- és középvállalkozások számára
Gázszerelők továbbképzése
Hide details for TanfolyamokTanfolyamok
Alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam
TELEVÍZIÓ- ÉS VIDEOTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA
Ács- állványozó mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Szobafestő-mázoló és tapétázó mestervizsgára felkészítő tanfolyam
KŐFARAGÓ ÉS MŰKŐKÉSZÍTŐ mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Burkoló mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Bádogos és épületbádogos mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Asztalos mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Villanyszerelő mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Szakács mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Kőműves mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Kozmetikus mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Gázvezeték és készülék szerelő mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Gáz- és olajtüzelő berendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Fogtechnikus mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Fodrász mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Fényező-mázoló mestervizsgára felkészítő tanfolyam
Cukrász mestervizsgára felkészítő tanfolyam
...

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara -PMKIK-
Cím: 1056 Budapest, Váci utca 40. IV. emelet - Telefon: 317 7666 Fax: 317 7755