A Vám- és Pénzügyőrség Együttműködési Megállapodás alapján jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az említett ellenőrzések az alábbiak lehetnek:

Próbavásárlás (ide értendő próbafogyasztás is): számla-, nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése.
Leltározás: az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetének, nyilvántartásának ellenőrzése (árueredet ellenőrzés).
Vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségének társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettség teljesítésének ellenőrzése (foglalkoztatotti ellenőrzés).
A tevékenységüket 6 hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségeinek ellenőrzése (preventív ellenőrzés).

A Mulasztási bírság és alkalmazása az egyes normasértések tekintetében

A mulasztási bírságnak, ahogyan más szankciónak is kettős szerepe van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtja a jogszabálysértés elkövetőit, másrészt az önkéntes jogkövető magatartás (mulasztások jövőbeni elkerülése) elérése érdekében megelőző (preventív) hatást gyakorol.
A mulasztási bírság alkalmazása csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján lehetséges. A bizonyítás a bírságot megállapító szerv feladata, amely az eljárás során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni és azokat döntése során figyelembe venni. A bírság kiszabása során alapelvként fogalmazódik meg az is, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülmények minden adózó (szektorsemlegesség elve) esetében azonos súllyal kerüljenek figyelembe vételre.

Az Art. a mulasztási bírságokat alapvetően kétféle módon határozza meg:
1) tételes mértékű felső határral, és
2) százalékos mértékben.

A Magyar Köztársaság Kormánya által meghirdetett feketegazdaság visszaszorítását, illetőleg a gazdaság kifehérítését célzó programra figyelemmel a jogalkotók újraszabályozták az Art-nek a mulasztási bírságra vonatkozó előírásait, amely jelentős változásokat eredményezett a kiszabható bírságok mértékében is. A 2008. január 1-jét követően elkövetett és tételes bírsággal fenyegetett (költségvetési érdeket nem sértő) magatartások miatt kiszabható mulasztási bírságmértékek magánszemélyek esetében 200 ezer forintig, míg más adózók esetén 500 ezer forintig szabhatók ki, míg a költségvetési érdeket sértő magatartások miatt – az igazolatlan eredetű áru forgalmazása kivételével – az adózó (ebben az esetben nincs elkülönítve az adójogi megítélése a magánszemélynek, illetve más adózónak) 1 millió forintig terjedően bírságolható.

Az operatív jellegű ellenőrzésekkel összefüggésben – a preventív ellenőrzés kivételével – a tételes bírsággal fenyegetett normasértések a következők:
– Közvetlenül adóbevételi érdeket nem sértő magatartások
– Költségvetési érdeket (adóelkerülést eredményező) sértő magatartások [Art. 172. § (2) bekezdése]

Az Art. 2008. január 1-jétől, illetve 2009. február 1-jétől a költségvetési érdekeket sértő normasértésekkel összefüggésben [Art. 172. § (2) bekezdés a) - b) pontja] – szigorítás jelleggel – járulékos szankcionálási lehetőséget is biztosít.

Mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe vehető egyes normasértésekhez kapcsolódó szempontok

• Nyilvántartások, bizonylatok, könyvek szabálytalanságai [Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja]
• Iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása [Art. 172. § (1) bekezdés f) pontja]
• Ellenőrzés, üzletzárás, tevékenység felfüggesztése vagy a végrehajtási eljárás akadályozása [Art. 172. § (1) bekezdés l) pontja; 172. § (9) bekezdés első mondata]
• Számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátásának elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása [Art. 172. § (2) bekezdés a) pont]
• Alkalmazott, képviselő vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély és ezek közvetlen vezetőjének bírságolása [Art. 172. § (3) bekezdése]
• Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása [Art. 172. § (2) bekezdés b) pont]
• Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásával összefüggő járulékos szankcionálás
• Igazolatlan eredetű áru forgalmazása [Art. 172. § (19) bekezdés]

Mulasztási bírság mértékek meghatározásához kapcsolódó rendező elvek

Költségvetési érdeket sértő (adóelkerülést eredményező) magatartások esetén
– első esetben, legfeljebb a maximálisan kiszabható bírság összegének 50%-ig terjedő szankcionálás,
– második esetben, az első esetben megállapított bírság összegének min. 50%-ával történő emelése,
– harmadik, és minden további esetben az Art-ban meghatározott maximum bírság összegével történő szankcionálás ajánlott.

Költségvetési érdeket nem sértő (adóelkerülést nem eredményező) magatartás esetén
– első esetben a maximálisan kiszabható bírság összegének 25%-ig terjedő szankcionálás,
– második esetben, az első esetben megállapított bírság összegének min. 50%-ával történő emelése,
– harmadik esetben a második esettel összefüggésben megállapított bírság összegének min. 75%-ával történő emelése,
– minden további esetben az Art-ban meghatározott maximum bírság összegével történő szankcionálás ajánlott.