Az áprilisi felvétel eredményei szerint tehát a GVI Konjunktúra Mutató nőtt és a pozitív tartományban tartózkodik. A gépberuházások és a várható munkaerő-kereslet növekedése is arra mutat, hogy a magyar üzleti szektor maga mögött hagyta a válság mélypontját. A rövid távú várakozások azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy bár továbbra is az üzleti bizalom javulása lesz a jellemző, de e javulást meglehetősen erős bizonytalanság kíséri. A válságból való kilábalás folyamata sokkal lassabb lesz, mint amilyen gyorsan a recesszió elérte a magyar gazdaságot.

Több részmutatónál továbbra is megfigyelhető a gazdasági válság hatása, különösen a válság által erőteljesen érintett szektorokban, így például az építőiparban. Itt a kapacitáskihasználtság a kutatás kezdete (1998) óta idén áprilisban a legalacsonyabb szintre (63,5%) süllyedt, az értékesítés volumenének alakulását jelző mutató -32 pontról -39 pontra csökkent, az üzleti helyzet mutatója tovább romlott (-25,6). Eközben a vállalati szektor egészében az építési beruházások szintje alig javult -20 pont fölé, miközben az építőiparban a jelenlegi jövedelmezőség mutatója még alacsonyabb értékre, -40,5 pontra süllyedt a korábbi nagyon alacsony (-32,7 pontos) szintről. Ezek után nem jelenthet meglepetést az építőipari munkaerő-kereslet alacsony és továbbra is negatív értéke (-4,1), ami megmutatkozik a szakképzetlen munka iránti gyér keresletben és áttételesen szerepet játszik a munkanélküliség viszonylag stabil szintjében is. Mindezek az adatok jól jelzik a magyar építőipar mély válságát, és azt, hogy ebben a szektorban még alig láthatjuk a kilábalás jeleit. Az építőiparban a konjunktúramutató továbbra is a negatív tartományban mozog (-9,8), bár ez kismértékű javulást jelent az elmúlt félévi adathoz (-15,7) képest.

A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatóinak összevetése alapján a magyar vállalkozások kilátásaikban messzire kerültek a 2009. áprilisi recessziós periódustól, és 2011 áprilisában az üzleti helyzetet továbbra is fellendülés jellemzi. Azaz a vizsgálat eredményei szerint az egész gazdaságra vonatkozóan egyre világosabb jelei mutatkoznak a válságból való kilábalásnak, de több tényező utal arra, hogy a kilábalásra mutató folyamatokat sok bizonytalanság övezi.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számít üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése.

A külföldi tulajdonú és a magyar tulajdonban levő cégek körében is emelkedett a GVI Konjunktúra Mutató értéke. A vállalatnagyság szerint a mikro-vállalkozásokon (a foglalkoztatottak száma legfeljebb 9 fő) kívül minden vállalatcsoportnál javulás figyelhető meg. A nagy cégeknél 22 pontról 30 pontra, a közepes cégeknél 11 pontról 14 pontra, míg a kis (10-49 főt foglalkoztató) cégeknél -7 pontról + 3 pontra javult a konjunktúramutató értéke. A mikro-cégek körében ellenben nem változott és továbbra is negatív tartományban, -15 ponton áll a mutató értéke.

Az exportaktivitás szerint csoportosítva a cégeket azt láthatjuk, hogy a válság kezdete óta a legnagyobb mértékű javulás a döntően exportáló cégekre volt jellemző. Míg a döntően exportálók körében 57 pontos javulást tapasztalhattunk, addig a kizárólag magyar piacra termelő cégeknél csak 21 ponttal javult a konjunktúramutató értéke. A válságból való kilábalás eddigi folyamatára az is jellemző volt, hogy minél inkább exportra termelt egy cég, annál nagyobb mértékben tudott túllendülni a válság okozta sokkon.

A gazdasági ágak között továbbra is az iparban a legmagasabb a konjunktúramutató értéke (+34 pont). Az építőipart – mint korábban említettük – továbbra is válságos helyzet jellemzi (-10 pont), bár itt is 5 pontos javulást láthatunk. A kereskedelmi cégeknél a mutató már pozitív tartományba került (+3 pont) a mutató 9 pontos javulásával. Az egyéb szolgáltató szektorban tapasztalhattuk a legerősebb pozitív elmozdulást (12 pont), így 2011. áprilisra itt is pozitív értéket (+9 pont) ért el a mutató. A várható munkaerő-kereslet némileg erősödött október óta, ami 2011 első félévében a versenyszférában a foglalkoztatottság kismértékű növekedését jelzi előre.

A cégek áprilisban a rendelésállomány növekedésére számítanak. E várakozásaik egyrészt a belső kereslet várható élénküléséből táplálkoznak, másrészt a várakozások valóra válása nagymértékben függ az európai, és ezen belül a német konjunktúra rövid távú alakulásától.

A kapacitáskihasználtság szintje mindössze egy százalékponttal nőtt (76%-ról 77%-ra) az elmúlt félévben, és ez továbbra is elmarad a válság előtti szinttől. A döntően exportáló cégek kapacitáskihasználtsága tovább emelkedett (85% fölé) és az exportpiacokra és a belföldi piacra egyaránt szállító cégeké is jelentős növekedést mutat (76%-ról 83%-ra), míg a többi cégé 73-77% körül ingadozik.

Beruházások

Pozitív jel, hogy megállt a gépberuházási aktivitás csökkenését jelző cégek arányának növekedése. Ezzel együtt a gépberuházások alakulásában nem várható jelentősebb változás a következő fél évben. Bár ez a mutató már elérte a válság előtti szintet, nem közelíti meg az 1998-2002 közötti fellendülésnél tapasztalt értékeket. Az építési beruházások várható szintjére vonatkozó mutató is növekedett tavaly október óta, de még mindig a negatív tartományban van. Úgy tűnik, a cégek továbbra is kivárnak, és jellemzően nem mernek fejlesztésekbe fogni. A vállalkozások 50%-ánál nem változik a beruházási aktivitás, 33%-uk növekedésre, míg 17%-uk további csökkenésre számít. A beruházási aktivitás kismértékű növekedése mögött szinte kizárólag külföldi tulajdonú cégeket láthatunk: Míg ezeknél 35-40%-kal több cég tervez beruházás-élénkítést, mint visszafogást, addig a magyar tulajdonban levő cégeknél 7 százalékponttal magasabb a beruházási volument csökkentők, mint az azt növelők aránya.

A gépi és építési beruházások együttesét tekintve és csak azokat a cégeket nézve, amelyeknél folyik valamilyen beruházási tevékenység, a beruházási aktivitás növekedése várható a következő fél évben. E mögött az húzódik meg, hogy a beruházási volument növelni szándékozó cégek aránya a 2010. októberi 30%-ról idén áprilisra 35%-ra nőtt, miközben a csökkenésre számító cégek aránya 19%-ról 15%-ra mérséklődött. A beruházások egészét tekintve továbbra is a mikro-, és a kisvállalkozások között a legmagasabb a nem beruházó cégek aránya (54% és 40%), míg a közepes és nagy cégeknél sokkal alacsonyabb ez az arány (17% és 5%).

Munkaerő-kereslet

Az áprilisi felvétel adatai arra mutatnak, hogy a versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében további enyhe emelkedés várható 2011-ben. A felvételek és elbocsátások előfordulásának különbségét jelző egyenlegmutató a korábbi +1,5%-ról +9%-ra nőtt úgy, hogy a cégek 17%-a tervez elbocsátást, 58%-uk nem változtat a foglalkoztatottak számán, és 26%-uk tervez létszámfelvételt. (Fél évvel ezelőtt ezek az arányok rendre 18%, 63% és 19% voltak).

A foglalkoztatottak számának növelése továbbra is inkább az iparvállalatokra jellemző (42%), míg az építőipari cégek kívánják a legritkábban növelni foglalkoztatottaik számát (16%). Az építőipari cégek 20%-a tervez további elbocsátást, míg az ipari cégek körében 9%. Leginkább a nagy cégek, az exportálók és a tisztán külföldi tulajdonban levők terveznek létszámbővítést (35%, 58% és 44%). Különösen az utóbbiak munkaerő-kereslete nőtt meg az elmúlt fél évben. 2010 októberében ugyanis 54% volt a létszámfelvételt tervező cégek aránya ebben a körben, áprilisban pedig 58%.

Ezzel együtt a különböző nagyságú cégek között a munkaerő-kereslet növekedése kizárólag a 250 főnél többet foglalkoztató cégekre jellemző és ez a cégcsoport a motorja a versenyszektor növekvő munkaerő-keresletének is, míg a közepes-, kis-, és mikro-cégekre továbbra is a kereslet stagnálása, illetve csökkenése jellemző.

Forgalom, kapacitáskihasználás

A kapacitáskihasználás átlagos szintje kismértékben nőtt október óta, és 77%-ot ért el, ami még mindig nem tekinthető különösen magas értéknek. Továbbra is az iparban, a külföldi tulajdonban levő cégeknél és az exportáló cégeknél a legmagasabb a kapacitások kihasználtsága, a legalacsonyabb pedig az építőiparban, a mikro-cégeknél, a belföldre termelőknél és a magyar tulajdonban levőknél.

Az elmúlt félévben az összes értékesítés alakulásában 2009 októberétől megfigyelhető javuló tendencia jelentősen mérséklődött, miközben a válság óta először pozitív tartományba került a mutató (+1%). Ez azt is jelenti, hogy ez a mutató egy év alatt 33 százalékpontos javulást ért el, miközben a növekvő értékesítési volumennel rendelkező cégek aránya meghaladta a továbbra is csökkenést elszenvedőkét (34,8% és 34%). Az elmúlt egy év adatai tehát a vállalkozások üzleti helyzetében fontos szerepet játszó komponens jelentős javulását mutatják, de ez a javuló tendencia sokkal erősebb volt 2010 áprilisa és októbere között, mint 2010 októbere óta.

Az iparban a cégek 56%-ánál nőtt az értékesítés volumene és csak 20%-uknál csökkent, míg az építőiparban fordított volt a helyzet (17% és 57%). A külföldi tulajdonban levő cégek 63%-a számolt be növekedésről és mindössze 16%-uk csökkenésről, míg a tisztán magyar tulajdonban levők 26%-ánál nőtt és 39%-uknál csökkent az értékesítés volumene. Az exportálók messze legnagyobb aránya tudta növelni forgalmát (72%) és körükben csak 13%-ot tett ki a forgalom csökkenéséről számot adó cégek aránya. Ellenben a csak belföldi piacra szállítók 18%-ánál nőtt a forgalom és 44%-uknál csökkent az elmúlt félév során. Tehát elmondható, hogy az üzleti helyzet alakulásában megfigyelhető pozitív tendenciák továbbra is szinte kizárólag az exportáló és a külföldi tulajdonban levő cégek növekvő értékesítéséhez kapcsolódnak. Ez azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság kilátásai, a GDP-növekedés várható üteme továbbra is nagyon erősen függ a külpiacokon lezajló folyamatoktól, az exportjavak iránti kereslet várható alakulásától. A belföldi piac nem nagyon játszik szerepet az üzleti kilátások meghatározásában, és a kizárólag belföldre termelő cégek jó része továbbra is csökkenő kereslettel kénytelen számolni.

Az elmúlt fél évben megtört az exportvolumen bővülését jelző cégek arányának növekedése: míg tavaly októberben a cégek 57%-a számolt be az exportvolumen növekedéséről, addig az elmúlt félévben már csak 55%-uk tudta növelni exportját. Ezáltal az exportértékesítés egyenlegmutatója a megelőző évre jellemző 72 százalékpontos (!) javulás után nem változott az elmúlt fél év során . Még nem tudjuk, hogy itt egy időleges megtorpanásról, vagy az exportkereslet hosszabb távon is érvényesülő mérséklődéséről van-e szó.

Az iparvállalatok körében csökkent a növekvő exportról számot adó cégek aránya (66,5%-ról 64,4%-ra), és ugyanez a helyzet a szolgáltató szektorban is: itt 34%-ról 28%-ra csökkent az arány. A legalacsonyabb arányban a mikro-cégek és a döntően belföldre termelők tudták növelni az export volumenét (a cégek 20% és 35%-a).

A többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok 10%-a továbbra is exportcsökkenésről, míg 67%-uk növekedésről számolt be, ami azonban jóval alacsonyabb, mint a tavaly októberi érték (83%). A magyar tulajdonban levő cégek helyzete javult ugyan, de így is a legrosszabb maradt: 27%-uknál csökkent az export volumene és 46%-uknál nőtt, míg fél évvel ezelőtt 33%-uk és 42%-uk jelezte ugyanezeket a tendenciákat.

A korábbi, egyértelműen javuló tendencia megtörése jelzi az exportértékesítés várható alakulását kísérő bizonytalanságokat. Már a 2010. októberi jelentésünkben írtuk, hogy a rendkívül erőteljes „tendenciák azonban aligha folytatódhatnak a következő fél évben” – és az azóta napvilágra került adatok alátámasztják ezt a feltételezést. Különösen kritikusak ebben a tekintetben a német konjunktúrában bekövetkező változások. Kérdés, hogy a német Ifo gazdaságkutató intézet által a német cégek kilátásaiban megfigyelt romlás egy egyszeri megingás-e, ami a Japánban bekövetkezett katasztrófa időleges hatásaihoz is köthető, vagy egy lanyhuló periódus kezdete, amelyet az importkereslet várható csökkenése fog jellemezni.

1. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2011


2. ábra: A GVI konjunktúra mutató és a GDP növekedési ütemének alakulása, 1998-2011, %

3. ábra: A beruházások várható alakulása 2001-2011

4. ábra: A vállalkozások várható munkaerő-kereslete, 1998-2011, %

5. ábra: Az összes értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2011, %



6. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2011

7. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a cégek nagysága szerint, 1998-2011

8. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 1999-2011


9. ábra: Az építési és a gépberuházások várható alakulása, 1998-2011



10. ábra: A tervezett létszámváltozás a következő fél évben, 1998-2011





11. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos szintjének alakulása, 1998-2011

12. ábra: Az összes értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben, 1998-2011

13. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 1998-2011




14. ábra: Az export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt félévben (EVEY), 1998-2011




Az összefoglaló pdf formátumban: