 Az európaiak 75%-a úgy gondolja, hogy az EU tagállamai között erősebbnek kell lennie a gazdasági és pénzügyi szakpolitikák koordinálásának ahhoz, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot a gazdasági válsággal szemben. Ez derül ki a 2010-es tavaszi Eurobarométer felmérésből, az Európai Unió által évente kétszer elvégzett közvéleménykutatásból. A felmérést májusban végezték, az európai adósságválság tetőpontján, és eredményeit ma hozzák nyilvánosságra.
Az európaiak 72%-a támogatja, hogy az EU szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenysége felett. Ez a 2009-es őszi Eurobarométerhez viszonyítva négy százalékpontos növekedést jelent. A válság idején az európaiakat legfőképpen a következők aggasztják: a jelenlegi gazdasági helyzet (40%; változatlan 2009 őszéhez viszonyítva), a munkanélküliség (48%; -3% 2009 őszéhez viszonyítva) és a növekvő árak (20%; +1%). A válság befolyásolta az Európai Unió megítélését is: az európaiak 40%-a társítja az EU-t az euróval (+3%), 45%-a az Európai Unión belüli utazás, tanulás és munka szabadságával (-1%), és 24%-a a békével (-4%).Viviane Reding, az Európai Bizottság kommunikációért is felelős alelnöke, a következőképp nyilatkozott: „Az, hogy a többség támogatja a fokozottabb európai gazdasági irányítást, azt mutatja, hogy az emberek az EU-nak a válság megoldásában döntő szerepet tulajdonítanak. A válság tetőpontján végzett, tavaszi felmérésünk visszatükrözi azokat a nehéz időket és kihívásokat, amelyekkel az európaiak szembenéztek az elmúlt hónapokban. Azóta az EU fontos és határozott lépéseket tett a bizalom visszaállítására. Ennek eredményeként az euró ismét megerősödött, és Európa fő gazdaságaiban már látható a növekedés kezdete. Természetesen korai még győzelmet hirdetni. Most azonban lehetőségünk van arra, hogy úgy alakítsuk az európai gazdasági irányítást, ahogy azt az EU polgárai kívánják, azért hogy Európa segíthessen orvosolni aggályaikat.”
A 2010-es tavaszi Eurobarométert 2010. május 5-e és 28-a között (vagyis az európai adósságválság tetőfokán) végezték személyes beszélgetések formájában. A 27 uniós tagállamban összesen 26 641 embert kérdeztek meg.
A 2010-es tavaszi Eurobarométer eredményei rámutatnak arra, hogy a polgároknak magasabb elvárásaik vannak az EU-val szemben. Egyre több európai hiszi azt, hogy nem az USA és nem a G20-ak, hanem az EU a legalkalmasabb a válság hatékony kezelésére (26%, +4% a 2009-es őszi felméréshez viszonyítva).
Szintén megnőtt a követelés a gazdasági és pénzügyi szakpolitikák erősebb európai uniós szintű koordinálása iránt: a polgárok 75%-a kíván szigorúbb európai gazdasági irányítást (+2% 2009 őszéhez, és +4% 2009 februárjához viszonyítva). A gazdasági irányítás támogatása Szlovákiában (89%), Belgiumban (87%) és Cipruson (87%) a legerősebb. Számos országban lényeges eltolódás következett be a szigorúbb gazdasági irányítás támogatása felé, különösen Finnországban és Írországban (+13% 2009 őszéhez viszonyítva), Belgiumban és Németországban (+7%), Ausztriában, Luxemburgban és Szlovákiában (+6%) és Hollandiában (+5%).
A legtöbb európai tisztában van azokkal a fontos kihívásokkal, amelyekkel jelen pillanatban minden uniós tagállam szembenéz: 74% egyetért azzal, hogy hazájában szükség van reformokra, hogy szembe tudjanak nézni a jövővel (+1% 2009 őszéhez viszonyítva), és 71% készen áll szembenézni a reformokkal a jövő generációk érdekében (változatlan). Az európaiak bizonytalanak a tekintetben, hogy milyen módon lehetne a gazdasági fellendülés legjobban élénkíteni: 74%-uk hiszi azt, hogy nem várhatnak a nemzeti államháztartási hiány és az államadósság csökkentése érdekében hozott intézkedések (85% Svédországban, 84% Magyarországon, 83% Németországban, 82% Belgiumban és Cipruson, valamint 80% a Cseh Köztársaságban, Görögországban és Szlovéniában). Ezzel egyidőben azonban az EU-27 országaiban 46% szintén támogatja az államháztartási hiányoknak a gazdasági tevékenység élénkítésére való felhasználását (36% ellenzi ezt, és 18% nem foglalt állást). Az euróövezet 16 országában azonban ettől eltérőek az eredmények: 42% ellenzi az államháztartási hiány felhasználását, míg 41% támogatja.
Az európaiak többsége megerősíti, hogy az EU a gazdasági fellendülést szolgáló „Európa 2020” stratégiájában a helyes prioritásokat jelölte meg (IP/10/225): 92% osztja azt a nézetet, hogy a munkaerőpiacokat korszerűsíteni kell a foglalkoztatottak számának emelése, valamint a szegények és a társadalmilag kirekesztettek segítése céljából. 90% támogat egy olyan gazdaságot, amely kevesebb természeti erőforrást használ, és kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki.
Amikor rákérdeztek az uniós tagság előnyeire, az európaiak 49%-a válaszolta azt májusban, hogy hazája európai uniós tagsága „jó dolog” (-4% 2009 őszéhez viszonyítva). Az uniós tagság közvélemény általi támogatottsága még így is magasabb, mint 2001-ben, amikor az internet-buborék kipukkanása utáni pangást követően az uniós tagság közvélemény általi támogatottsága 48% volt.
A felmérés azt is megmutatta, hogy 2010 májusában az uniós intézményekbe vetett bizalom magasabb maradt a nemzeti kormányok vagy parlamentek irántinál (42% kontra 29%, illetve 31%), habár az Európai Unió iránti bizalom visszaesett a válság mélypontján (48%-ról 42%-ra 2009 őszén). A bizalom leginkább Észtországban (68%), Szlovákiában (65%), Bulgáriában és Dániában (61%) mutatkozott meg, míg az Egyesült Királyságban volt a legkisebb mértékű (20%).
Az Európai Tanács által 2010. július 27-én megkezdett csatlakozási tárgyalásokra való tekintettel (IP/10/1011) a tavaszi Eurobarométer – első alkalommal – 526 izlandi polgárral folytatott személyes beszélgetést is magában foglalt. Az izlandiakat az EU-val szembeni általános megítélésükről kérdezték. Májusban 35%-uk bízott az EU-ban, és 29%-uk gondolta úgy, hogy Izlandnak előnye származna az uniós tagságból.
Előzmények
Az Európai Bizottság május 12-én és június 30-án javaslatot nyújtott be a gazdasági irányítás megerősítéséről, illetve az Európai Unión belüli szerkezeti és költségvetési felügyelet fejlesztéséről (IP/10/561, IP/10/850).
A legutóbbi Eurostat adatok (2010 második negyedéve) azt mutatják, hogy az Európai Unióban 2010 első negyedévéhez viszonyítva 1%-al nőtt a GDP.
További információk:
A 2010-es tavaszi Eurobarométer (első eredmények) elérhetőek az alábbi linken:http://ec.europa.eu/public_opinion/standard_en.htm
Forrás: www.europa.eu/rapid
(2010 második negyedéve) azt mutatják, hogy az Európai Unióban 2010 első negyedévéhez viszonyítva 1%-al nőtt a GDP.
)., ).
) a tavaszi Eurobarométer – első alkalommal – 526 izlandi polgárral folytatott személyes beszélgetést is magában foglalt. Az izlandiakat az EU-val szembeni általános megítélésükről kérdezték. Májusban 35%-uk bízott az EU-ban, és 29%-uk gondolta úgy, hogy Izlandnak előnye származna az uniós tagságból.
): 92% osztja azt a nézetet, hogy a munkaerőpiacokat korszerűsíteni kell a foglalkoztatottak számának emelése, valamint a szegények és a társadalmilag kirekesztettek segítése céljából. 90% támogat egy olyan gazdaságot, amely kevesebb természeti erőforrást használ, és kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki. |