Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggõ közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történõ ellátására. Az egyesülési jog alapján mûködõ társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek elõmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elõsegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyûlés a gazdasági kamarákról a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezõ gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõ;
b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték;
c) kézmûipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelõ, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közremûködését figyelembe véve a kézmûipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a mûvészi kézmûvességet is;
d) mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenység: a mezõgazdasági, erdõgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezõgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítõ szervezetek tevékenységét is;
e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fõvárosra) kiterjedõen van tagsága;
f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítõ családtagja;
g) gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara;
h) területi gazdasági kamara: a megyei (fõvárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara.
II. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK
A gazdasági kamarák általános szabályai
3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételüket.
(2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelõen, önkormányzaton alapuló mûködésükkel elõmozdítsák a gazdaság fejlõdését és szervezõdését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
(3) Gazdasági kamaraként
a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint
b) agrárkamarákat
kell alakítani.
Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézmûipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.
4. § (1) A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fõvárosban mûködnek.
(2) A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fõvárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülõ kamarák illetékességi területével megegyezik.
(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fõvárosban mûködõ gazdasági kamarák hozhatók létre.
5. § A gazdasági kamara - alapszabályának megfelelõen - helyi szervezeti egységet hozhat létre.
6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk.
(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
6/A. § A gazdasági kamarát a székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint.
A területi gazdasági kamara megszûnése
7. § (1) Megszûnik a gazdasági kamara, ha
a) más gazdasági kamarával egyesül;
b) ha kettõ vagy több gazdasági kamarára válik szét,
c) tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 fõnél kisebb létszámban nem határozhatja meg,
d) a bíróság a 28. § (3) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja.
(2) Az egyesüléssel létrejövõ gazdasági kamara az egyesülõ kamarák általános jogutódja.
(3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak. A jogelõd kamara vagyonmegosztáskor nem ismert esetleges tartózásaiért, illetve valamely jogutód kamara által átvállalt, de be nem hajtható tartozásokért a jogutód kamarák öt évig egyetemlegesen felelnek.
(4) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt szûnik meg, a gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara, amely - szükség szerint más gazdasági kamara kijelölésével - gondoskodik a kamarai közfeladatok folyamatos ellátásáról.
A területi gazdasági kamarák tagsága
8. § (1) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból tagadható meg.
(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján
a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;
b) a kamarában tisztséget viseljen;
c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselõit.
(3) A gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a tagdíjat;
b) megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra elõírt egyéb rendelkezéseket.
(4) Megszûnik a gazdasági kamarai tagság, ha
a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszûnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszûnik a vállalkozás gyakorlására való joga,
b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti,
c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,
és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.
(5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkezõ határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerõre emelkedésétõl számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szûnt meg.
III. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATAI
A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban
9. § A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben
a) elõmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlõdését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;
b) elõsegítik a gazdaság fejlõdésére jelentõs hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések elõkészítésében, és együttmûködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel;
c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggõ magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintõ gazdaságpolitikai döntésekrõl és intézkedésekrõl, elõmozdítják a gazdasági együttmûködés fejlõdését;
d) közremûködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttmûködve ellátják a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.
9/A. § (1) A törvény a gazdasági kamarák számára - a gazdaság fejlesztésével összefüggésben - biztosítja a lehetõséget, hogy
a) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közremûködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek;
b) közremûködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredõ, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintõ tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában - kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenõrzési jogkörrel rendelkeznek - ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az európai uniós pályázati lehetõségekrõl és feltételekrõl és az egyes szakmákat érintõ közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseirõl;
c) elõmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minõségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggõ tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést;
d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, mûszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyûjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.
(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében, továbbá az agrárkamarák közremûködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhetõ támogatások lebonyolításában, továbbá a területi agrárkamarák értékelik a velük szerzõdéses kapcsolatban lévõ szaktanácsadók munkáját és az értékelésrõl adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére.
(3) Az agrárkamarák - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenõen - közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás - ha a gazdálkodó szervezet igényli - kiterjedhet a pályázat elkészítésére is.
A területi gazdasági kamarák feladatai az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban
10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében
a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütközõ magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;
d) az iparjogvédelmi és a szerzõi jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;
e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértõ vagy veszélyeztetõ kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlõdõ esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintõ vagy jelentõs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f) együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerõs határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
g) minõsítõ és ellenõrzési rendszereket mûködtetnek;
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a jegyzõnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezhetik;
i) mûködtetik a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény alapján mûködõ békéltetõ testületeket;
j) közremûködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggõ minõségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében.
(2) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerõs határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.
(3) A gazdasági kamarák (1) bekezdés h) pontja szerinti kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a jegyzõ köteles a megfelelõ eljárást lefolytatni és annak eredményérõl a kamarát is írásban tájékoztatni.
A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése
11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából
a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával elõmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlõdéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fûzõdõ közérdekkel összhangban történõ kidolgozását;
b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelõen - adatokat gyûjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.
(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság mûködését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
(3) A gazdálkodó szervezetek széles körét érintõ jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak.
(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, illetve a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.
(5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a gazdálkodó szervezetekrõl vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett.
Az országos kamarák feladatai
12. § (1) Az országos gazdasági kamara látja el a következõ feladatokat:
a) véleményezi a gazdasági tárgyú elõterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegû nemzetközi szervezetekkel;
c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;
e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;
f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan mûködtetett tanácsok és testületek munkájában;
h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit;
i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történõ ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;
j) az általános szerzõdési feltétel tisztességtelensége kérdésében véleményt nyilvánít, kivéve, ha a jogszabály az általános szerzõdési feltétel jóváhagyását követeli meg.
(2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot mûködtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság mûködési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.
(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg.
13. § (1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat - a 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével - minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
(2) Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 12. §-ban foglalt közfeladatok ellátásában együttmûködnek a gazdasági kamarákkal.
14. § A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
IV. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE
Az önkormányzati jogok gyakorlása
15. § A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat e törvénynek és az alapszabályuknak megfelelõen gyakorolják.
A gazdasági kamara alapszabálya
16. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét,
b) a kamara szervezetére, szerveinek mûködésére és tisztségviselõire vonatkozó fõbb szabályokat;
c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és mûködésének rendjét;
d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttmûködés módját és részletes szabályait;
e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;
f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,
g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját,
h) a küldöttválasztás részletes szabályait;
i) az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésébe történõ delegálás részletes szabályait;
j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyûléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját,
k) a küldöttgyûlés küldötteinek, az elnökség, az ellenõrzõ és etikai bizottság tagjainak számát;
l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselõ megválasztásának és visszahívásának módját;
m) a küldöttgyûlés kötelezõ összehívásának eseteit, rendszerességét, módját,
n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;
o) az elnökség összehívására, mûködésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;
p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylõ ügyek meghatározását;
q) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;
r) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;
s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselõk összeférhetetlenségének eseteit.
A területi gazdasági kamara küldöttgyûlése
17. § (1) A gazdasági kamara legfõbb szerve a kamarai tagokból - a választási névjegyzékbe felvett - gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyûlés.
(2) A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselõk díjazásának megállapítása;
d) a más kamarával való egyesülésrõl, illetve a szétválásról való döntés;
e) az alapszabályban a küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.
18. § (1) A küldöttgyûlést az alapszabályban meghatározott idõközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
(2) A küldöttgyûlést - ha az alapszabály eltérõen nem rendelkezik - a kamara elnöke hívja össze.
(3) A küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyûlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyûlés az eredeti napirendben szereplõ ügyekben a jelenlevõ küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyûlés határozatait egyszerû többséggel hozza meg.
(4) A jelenlévõ küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;
b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;
c) a tagozati autonómiát érintõ döntésekhez;
d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.
Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlése
19. § (1) Az országos gazdasági kamara legfõbb szerve a gazdasági kamarák küldötteibõl delegált küldöttgyûlés.
(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;
b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyûjtés kezdeményezése az adatgyûjtés tárgya szerint illetékes szervnél;
e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;
f) a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.
(3) Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésének döntéshozatali rendjére a 18. § rendelkezései az irányadók.
Az elnökség
20. § (1) Az elnökség feladata a küldöttgyûlések közötti idõszakban, a küldöttgyûlés határozatainek megfelelõen a gazdasági kamara mûködésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.
(2)
Az elnök
21. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, fõtitkárra, titkárra írásban átruházhatja.
(2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg.
(3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történõ képviseletére.
Az ellenõrzõ bizottság
22. § (1) A küldöttgyûlés legalább háromtagú ellenõrzõ bizottságot választ. Az ellenõrzõ bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.
(2) Az ellenõrzõ bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenõrzõ bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerûségét is.
(3) Az ellenõrzõ bizottság a kamara tisztségviselõitõl és ügyintézõ szervezetétõl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) Az ellenõrzõ bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(5) A küldöttgyûlés a gazdasági kamara éves költségvetésérõl és az éves beszámolóról (mérlegrõl) csak az ellenõrzõ bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(6) Az ellenõrzõ bizottség tevékenységérõl a küldöttgyûlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
23. § (1) Az ellenõrzõ bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerûségnek is.
(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenõrzõ bizottság kezdeményezi a küldöttgyûlés összehívását.
(3) Az ellenõrzõ bizottság elnöke összehívja a küldöttgyûlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
Az etikai bizottság
24. § (1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselõi az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közremûködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.
(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.
A titkár és a kamara ügyintézõ szervezete.
25. § (1) A titkár, illetve a fõtitkár a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintézõ szervezetének vezetõje; a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintézõ szervezet vezetõjének vonatkozásában más elnevezés nem használható.
(2) A titkár (fõtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintézõ szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3) A titkár (fõtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerzõdés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
Egyéb szervek, szervezeti egységek
26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézmûipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenõ tagozatok létrehozásáról - a választási idõszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet.
(2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani.
A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselõkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai
27. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselõi:
a) az elnök és az alelnökök;
b) az ellenõrzõ bizottság elnöke;
c) az etikai bizottság elnöke;
d) a fõtitkár, illetve a titkár.
(2) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki
a) nagykorú;
b) magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és
c) olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának;
d) a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett.
e)
(3) Nem választható az ellenõrzõ bizottság tagjának
a) aki tagja az elnökségnek;
b) a gazdasági kamara titkára,
c) a gazdasági kamara ügyintézõ szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;
d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont és élettársa.
(4) Az ellenõrzõ bizottság tagjának - a kamara tagján kívül - megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenõrzõ bizottsága tagjának - a gazdasági kamara küldöttén kívül - megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ más személy is megválasztható.
(5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki
a) cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll;
c) szabadságvesztés-büntetését tölti;
d) büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá
e) akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki
a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel; továbbá
c) közszolgálati jogviszonyban áll.
d)
Törvényességi felügyelet
28. § (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenõrzi, hogy a gazdasági kamara
a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) mûködése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) Ha a gazdasági kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti a kamara törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyûlését;
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek mûködését felfüggeszti, egyidejûleg - a törvénysértõ állapot megszüntetésének idõtartamára - felügyelõbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelõbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidõt állapít meg, szükség szerint új felügyelõbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelõbiztos felmentése mellett. A felügyelõbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel;
d) amennyiben a törvényes mûködés másként nem biztosítható, a kamarát - az országos gazdasági kamara kivételével - feloszlatja.
(4) A felügyelõbiztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyûlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség mûködését függesztette fel, a felügyelõbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszûnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
(6) A kamara feloszlatása vagy megszûnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törlésérõl rendelkezõ bírósági határozat jogerõre emelkedésének napjával szûnik meg. A megszûntnek nyilvánítás esetén a megszûnõ kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki.
29. §
Választási szabályok
30. § (1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplõ gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.
(2)
(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani
a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;
b) az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba.
(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelõ számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.
31. § (1) A gazdálkodó szervezetekrõl a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdõidõpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggõ kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.
(2)
(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következõ naptári év elsõ napjától kezdõdõen a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át.
(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékbõl való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következõ naptári év elsõ napjától kezdõdõen másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni.
(5)
32. § (1) A gazdasági kamara - amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.
(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetõvé teszi.
(3)
(4) A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel idõtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésõbb a beérkezést követõ 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen mûködõ helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(5) A bíróság a kifogásról a beérkezésétõl számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte.
33. § (1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselõk négyéves idõtartamra választhatók meg és újraválaszthatók.
(2) A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselõt az õket megválasztó szerv visszahívhatja.
V. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI
34. § (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve mûködésükkel járó költségeket a következõ bevételekbõl fedezik:
a) tagdíjakból;
b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
c) a kamarák által alapított társaságok tevékenységébõl származó bevételbõl;
d) egyéb bevételekbõl, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;
e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan végzik a gazdasági kamarák közfeladataikat.
(3) A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdásági kamarák évente beszámolnak a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének, aki a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenõrizni.
(4) A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el.
Társaság alapítása
35. § (1) A gazdasági kamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerûen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelõ, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylõ közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja.
(3) A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelõssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és a (2) bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata
36. § (1) A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértõ határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg.
(2) Perindítás elõtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértõ határozatról történt tudomásszerzéstõl számított harminc napon, de legkésõbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenõrzõ bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az ellenõrzõ bizottság a bejelentést követõ harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.
(4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenõrzõ bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidõ eredménytelen elteltétõl számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
A GAZDASÁGI ÉRDEK-KÉPVISELETI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Véleménykérés a gazdasági tárgyú elõterjesztésekrõl
37. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentõs - elõterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági elõterjesztés) a Kormányhoz történõ beterjesztése elõtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az elõterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az elõterjesztést más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik.
(3) Ha a gazdasági elõterjesztésrõl való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági elõterjesztésekre vonatkozó szabályokat.
(4) Gazdasági elõterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselõ-testületéhez való benyújtása elõtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén mûködõ, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.
(5) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan elõterjsztésekrõl, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetõleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik.
(6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselõ-testület bizottságának elnöke, illetve az elõterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik.
(7) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekbõl álló szövetség tart igényt véleményének megkérésére, az elõterjesztõ nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét.
(8) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az elõterjesztõ véleményétõl a lényeges kérdésekben eltér, akkor az elõterjesztésben a véleményeltérésrõl a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselõ-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági elõterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekrõl és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell.
VII. Fejezet
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK ELLENÕRZÉSI JOGKÖRE
38. § az Állami Számvevõszék - külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen - rendszeresen ellenõrzi a gazdasági kamarákat.
VIII. Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
39. § (1) A Magyar Kézmûves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézmûves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. március 31. napjával beolvadnak; a kézmûves kamarák - ideértve az országos kamarát is - megszûnnek, a megszûnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
(2) A Magyar Kézmûves Kamarának, illetve a területi kézmûves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait 2000. március 31. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(3) A nemzetközi szerzõdésekben, továbbá a Magyar Kézmûves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerzõdésekben a Magyar Kézmûves Kamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggõ - jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át 2000. március 31-i hatállyal.
(4) 2000. március 31. napjától a kézmûipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseletére a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyûlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követõ elsõ alapszabály elfogadásáig a kézmûipari tagozatot 33% szavazati jog illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti szavazati jogot gyakorló küldötteket a kézmûipari tagozatban tartott választások útján a kézmûves kamarákban küldöttnek megválasztott személyek közül kell kiválasztani.
40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben meghatározott soron kívüli kamarai választások lebonyolításának szabályait rendeletben határozza meg.
(2) Az ideiglenes választási szabályoknak megfelelõen 2000. október 31. napjáig soron kívüli kamarai választásokat kell tartani.
(3) A (2) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a gazdálkodó szervezetek választhatók küldöttnek, illetve kamarai testületi szerv tagjának, amelyek 2000. június 30. napjáig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe) felvételüket kérik.
41. § A gazdasági kamaráknál a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások lebonyolítása érdekében a választási névjegyzék összeállításakor és a gazdálkodó szervezetek kamarákba és tagozatokba történõ besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. A gazdasági kamarák választási névjegyzékét településenként, gazdálkodási formánként a közhiteles nyilvántartások alapján kell összeállítani, és összevetni a gazdasági kamarák tagnyilvántartásaival.
42. § A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedõ idõszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával - adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képezõ fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs határozat alapján. A kézmûves kamarákat megilletõ meg nem fizetett tagdíjtartozás behajtásáról 2000. március 31. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak.
IX. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. § (1) A „kamara” elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.
(2) A „kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is jogosultak,
a) amelyeket az (1) bekezdésben említett országos kamarák önállóan vagy külföldi kamarákkal közösen hoztak létre, vagy
b) amelyeket külföldi kamara a társadalmi szervezet tevékenységének jellege szerinti országos gazdasági kamara hozzájárulásával önállóan hozott létre
kamarai feladatokkal összefüggõ tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja. Külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a „kamara” elnevezés használatára.
(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak.
44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. november 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja hatályát veszti.
(2) A 26-33. §-ok és a 39-47. §-ok 2000. március 31. napján lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésének szövegébõl a „valamint kézmûves” szövegrész, a 49-51. §-ok és az 57-58. §-ok hatályukat vesztik. 2000. március 31. napjától a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások idõpontjáig tartandó esetleges idõközi választások során az 1994. évi XVI. törvény 49-51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 48-54. §-ok e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.
(3) A gazdasági kamarák e törvény hatálybalépését követõ 60 napon belül kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyûlés elé terjeszteni.
(4) Az e törvény hatálybalépését követõ 90 napon belül össze kell hívni az országos kamara küldöttgyûlését és ezzel egyidejûleg elfogadásra a küldöttgyûlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.
45. § (1) A gazdálkodó szervezetek kötelezõ tagsági jogviszonya 2000. október 31. napjával szûnik meg.
(2) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és e törvény 39. §-ának (4) bekezdése szerint megválasztott tisztségviselõk, illetve testületi szervek tagjainak megbízatása a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások során megválasztott új kamarai tisztségviselõk és testületi szervek tagjainak megválasztásával szûnik meg.
46. § Ahol jogszabály területi kereskedelmi és iparkamarát, vagy területi kézmûves kamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, vagy Magyar Kézmûves Kamarát említ, azon 2000. március 31. napjától kereskedelmi és iparkamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell érteni.
47. § A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság - változatlan szervezeti és eljárási rendben - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság néven mûködik tovább. Azokban az ügyekben, amelyekben a szerzõdõ felek a szerzõdésben a Magyar Kézmûves Kamara mellett mûködõ Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, e törvény hatálybalépését követõen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság jár el. A törvény hatálybalépésekor a Magyar Kézmûves Kamara mellett mûködõ Választottbíróságnál folyamatban lévõ ügyeket a megindításuk idõpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.
48. § (1) A gazdasági kamara a tulajdonában lévõ ingatlanok, gépjármûvek, üzletrészek tulajdonjogát 2000. október 31. napjáig nem ruházhatja át, illetve ezeket nem terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. Közhasznú társaságot 2000. október 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelezõ eseteken kívül törzstõkét nem emelhet, és a törzstõke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik.
(2) A tilalom nem vonatkozik:
a) a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdonátruházási szerzõdésekre;
b) a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történõ tulajdonátruházásra.
(3) A gazdasági kamarák 2000. október 31. napjáig kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal.
49. § E törvény végrehajtását - a soron kívüli kamarai választások lebonyolításáig - kormánymegbízott felügyeli. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét rendeletben szabályozza.
50. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a gazdasági kamarák nem törvény rendelkezése alapján járnak el, rendelkezzen e feladatok további ellátásáról.
51. § A gazdasági kamarák a folyamatban lévõ közigazgatási ügyeket 2000. október 31. napjáig kötelesek átadni a Kormány által kijelölt szerveknek. Ezzel egyidejûleg a gazdasági kamarák megszûnõ közigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásához kizárólagosan használt nyilvántartásokat és adatbázisokat is kötelesek átadni.
52. § A mezõgazdasági kistermelõ és az õstermelõ e törvény kihirdetésétõl felvételét kérheti a választási névjegyzékbe, illetve az önkéntes tagokról vezetett tagjegyzékbe.
53. § (1) A törvény kihirdetését követõ három hónapon belül a gazdasági kamarák kötelesek teljes körû vagyonleltárt készíteni és azt az Állami Számvevõszéknek benyújtani.
(2) Az Állami Számvevõszék a vagyonleltárokat ellenõrzi, hitelességükrõl nyilatkozik és a vagyonleltárokat megküldi a 40. § szerinti választásokat követõen a gazdasági kamaráknak.
54. § A törvényben foglaltak megvalósulásához szükséges további törvények módosítására vonatkozó javaslatokat a Kormány 2000. április 1. napjáig beterjeszti az Országgyûléshez.
|