 2007. szeptember 1-jével a Kormány 225/2007. (VIII.31.) számú rendelete alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és annak területi felügyelőségeinek összevonásával létrejött az egységes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
A kormány elfogadta az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer megteremtését szolgáló kormányrendeletet, így létrejött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A döntés alapján a közigazgatási hivatalokban működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek összeolvadtak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 362 fővel kezdte meg munkáját, és a tervek szerint 2010-ig mintegy 250 fővel bővül.
Az integráció során kialakuló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi szervből, területi szervekből (regionális felügyelőségek), illetve azok kirendeltségeiből áll. Első fokon regionális illetékességgel a felügyelőség, másodfokon országos illetékességgel pedig maga az NFH jár el fogyasztóvédelmi hatóságként.
A helyi fogyasztóvédelmi feladatokat pedig a települési jegyzők látják. Viszonylag alacsony ugyan az ebben a jogkörben hozott határozatok száma (pl. a működési engedélyben nem szereplő termékek árusításának megtiltása, az üzlet éjszakai nyitva tartásának engedélyezése), a kormány szerint mégis hatékonyabb lenne a jogalkalmazás, ha a fogyasztói érdekeket védelmező fenti hatásköröket a jövőben szintén a felügyelőségek gyakorolnák.
Az Európai Unió is az egyre szigorúbb szabályozást támogatja.
2007-2010 közötti időszakra szóló rövid távú cselekvési program rögzíti, hogy az EU a tagországoktól európai szintű fogyasztóvédelmet vár el. A belső piac ugyanis nem működhet megfelelően, ha a fogyasztók védelme nem minden tagállamban azonos. A fogyasztóvédelem területén ugyanakkor az Unió ösztönzi a magasabb szintű tagállami szabályozást. Így tehát nincs akadálya annak, hogy a hazai előírások a fogyasztók számára nagyobb védelmet nyújtsanak a jelenleginél.
A fogyasztóvédelmi hatóságok szankcióinak, bírságolási és bírságfelhasználási gyakorlatának átalakítását is időszerűnek tartják. Jelenleg hétféle fogyasztóvédelemhez köthető bírsággal dolgoznak a hatóságok, amit egyszerűsíteni kívánnak a jövőben, és mellette pedig emelni a bírságtételek felső határát. A hírek szerint az őszi parlamenti időszakban nyújtja be a kormány a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amelyben szerepeltetnék a bírságolással kapcsolatos változást.
A fentieken túl a középtávú fogyasztóvédelmi cselekvési program rögzíti azt is, hogy pontosítani, és szigorítani kell az üzletbezárás feltételeit, lehetővé téve, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek ne csak annak kezdeményezésére, hanem magának az üzletbezárásnak az elrendelésére is legyen jogosultsága.
A nyilvánosság visszatartó erejét is ki szeretnék használni azáltal, hogy a jövőben nemcsak az egészségre veszélyes termékek forgalomba hozójának a nevét hozzák nyilvánosságra, hanem minden, több mint egymillió forintra megbírságolt cég és a visszaeső jogsértő vállalkozások nevét is.
(Forrás: www.fvf.hu) |