A Békéltető Testület hatáskörében az árúk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
Ezzel szemben a testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság jogkörét állapítja meg, mint pl.: energia felhasználással kapcsolatos panaszok. Az első 3 évben a M.E.H. a Magyar Energia Hivatal foglalkozhatott a panasz ügyekkel. Az elmúlt évben - néhány Békéltető Testülettel - a MEH Fogyasztóvédelmi Osztálya együttesen vizsgálta a jelentősebb panaszokat, ennek eredményeként a fogyasztók a megállapításokat elfogadták. Ugyancsak a kezdeti időben sikertelen békéltető munka folyt a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos panaszoknál.
A Bé,Te.S.E. 2001 évi kezdeményezésére e kérdésben kialakult kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (P.Sz.Á.F.) vezetése elhatározta létrehozza a Fogyasztóvédelmi Főosztályt egy ambiciózus fiatalember vezetésével. Ma már e területen kedvezőnek mondható lépések alakultak ki.
Véleményem szerint a fejlődésben kialakul - úgy mint több nyugati országban - az Eljáró Tanácsok a fogyasztók panaszügyeit a gazdaság minden területén tárgyalni fogják, mivel a bizalom az elfogulatlan és pártatlan cseleket alapján egyre erősebb lesz.
A Békéltető Testületek Eljáró Tanácsai elé kerülő ügyek, a gazdálkodó szervezetek szempontjából tyúkpernek látszanak. Egy-egy fogyasztói igényt megalapozó vita vagyoni értéke elhanyagolható a gazdálkodók közötti viták értékéhez képest. Ám a fogyasztó részére ezek komoly összegek lehetnek, és ami fontosabb nagy bosszúságot jelenhet, amit szeretne minél hamarabb, olcsóbban és fájdalommentesen rendezni. Fogyasztói társadalom alapjait rázná meg, ha bármily kis ügy esetén nem lehetne biztosítani a fogyasztó védelmét, a többnyire erősebb gyártóval, vagy eladóval szemben, hiszen a rendezetlen viták elszaporodásával egyenesen arányosan csökkenne a vásárlási kedv és bizalom.
A fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztói jogvitákat 3 csoportba sorolja, az Eljáró Tanácsok lehetséges működési területét is meghatározva ezzel.
Az első csoport: árú minőségével, biztonságával kapcsolatos jogsértések
Az árú minőségével, biztonságával kapcsolatos jogsértések képezik az első csoportot. Ezek főleg a szavatossági, jótállási ügyek. Tapasztalataink alapján ebbe a csoportba tartozik az ügyek közel 30 %.-a. Pl,: cipő cserék, háztartási gép javítása vagy cseréje, szórakoztató elektronika garancia, szavatosság. Vásárolt építő faanyag, burkolóanyag minőség, ez ügyben kifogásolható szakmunka, nem megfelelő minőségi térbetonozás, bejárati útbetonozás, garázs építése stb. Az említett esetek csupán 2%-ban nem valósult meg az egyezség.
Az egyik ilyen eset egy olasz cipő nagykereskedő, aki 2 év után megszüntette a cipők árusítását. A fogyasztó egy kiskereskedőtől vásárolta a cipőt és neki vitte vissza három nap elteltével a cipőt. A kiskereskedő már nem találta a cipő nagykert a helyén. A kiskereskedő saját költségén kijavítatta a cipőt, de javítás után a fogyasztó már nem tartott rá igényt. Mivel a kiskereskedő minden tőle telhetőt megtett és mivel a nagykereskedő elérhetetlenné vált, nem jöhetett létre az egyezség.
A másik létre nem jött egyezség egy értékes férfi bakancs cseréje. Az Eljáró Tanács ülésen létrejött egyezségnél a vállalkozó vállalta a bakancs cseréjét, de mire arra került a sor, hogy a fogyasztó visszavitte a kifogásolt bakancsot nem találta a számlának csak a felét. A szintén külföldi tulajdonos - aki tudta, hogy a vevő nem tudja a számlát bemutatni, mert náluk az a rendszer, hogy az eladásnál úgy érvénytelenítik a számlát, hogy félbe tépik -már nem cserélte vissza - az egyezséggel ellentétben - a bakancsot, mivel a számla felét tudta csak bemutatni a vevő - amit a fogyasztó szerint - a vállalkozó munkatársa tépett el az árú kiadásakor.
A második csoport: termékfelelősségből adódó jogviták
A termékfelelősségnek nevezett jogvita egy speciális felelősségi forma. A termék gyártója, illetve forgalmazója objektív felelősséggel tartozik ha pl.: a hibás termék kárt okoz.
Az elmúlt 4 év alatt az egyik legtöbb vizsgálatot, szakértőt, helyszíni szemlét, meghallgatást vett igénybe egy külföldi - -jól ismert - cég ragasztóanyagának minősége.
A külföldi cég magyar leányvállalata már akkor kiváló minőségben hirdette a ragasztóanyagot, amikor még a magyar hatósági minősítése meg sem történt. Az első reklamációt - a számla elkérésével - gyors reagálással kijavították, azaz újra ragasztották. Az újabb hibajelzésnél már a telefont sem akarták felvenni. Az Eljáró Tanács ülésen a gazdálkodó képviselője semmit nem ismert el, a burkolást végző szakembert hibáztatták. Miután újabb hibák keletkeztek az Eljáró Tanács újabb helyszíni szemlén meggyőződött arról, hogy nem vitatható a fogyasztónak azon véleménye, hogy a 75 m2 nél alkalmazott ragasztó most már több mint 50%-án a területnek elengedte a burkoló kőlapot. Ezen a helyszíni szemlén a burkoló mester bemutatta az Eljáró Tanácsnak az Ausztriában szerzett mesterlevelét, ekkor a bepanaszolt cég képviselője a szakemberre vonatkozó megállapításait visszavonta és újabb - nem bizonyítható - feltételezett hibákra hivatkozott.
A magyar minősítő céget az Eljáró Tanács megkereste, de a minősítő cég illetékes vezetője nem volt hajlandó a szakvéleményt kiadni - üzleti titokra - hivatkozva.
A fogyasztó kérésére az Eljáró Tanács egy érdektelen (debreceni) igazságügyi szakértőt kért fel, az ügy kivizsgálására.
A szakértői vélemény költségét a fogyasztó vállalta. Az elkészült szakvélemény a fogyasztó igényét - részben - jogosnak állapította meg.
A szakértői vélemény megismerése után az Eljáró Tanács ülésen, a bepanaszolt gazdálkodó képviselője 30 napos egyeztető időt kért, hogy a fogyasztóval meg tudjon egyezni. Az Eljáró Tanács - miután a fogyasztó elfogadta a határidőre vonatkozó ajánlatot - 30 napra az eljárást felfüggesztette. Ez az ügy 13 hónapja folyik. Tizennégy hónap elteltével megtörtént az egyezség, a német cég kártalanította a fogyasztót. Ezt az egyezséget az Eljáró Tanács határozatával jóváhagyta.
Több panasz volt a különböző tetőfedő anyagokra - palákra, cserepekre - a jogos minőségi hibák pl. - a tetőcserepeknél - több akadályozó tényező miatt szinte rendezhetetlennek látszottak.
Egy Pest megyei panaszos távoli megyében gyártott cseréppel kapcsolatban indított eljárást. Nehézségként merült fel, hogy:
- A gyártó cég megszűnt, illetve külföldi tulajdonba került.
- A nem általuk gyártott cserekre - méltányosságból - 5 éves szavatosságot vállaltak, a cserépre szokásos minimum 15 éves szavatossággal szemben. Ehhez a magyar hatóság hozzájárulását adta.
Többszöri tárgyalás után a felek megegyeztek, hogy a 450 m2 tető cserép úgy kerül lecserélésre, hogy 150 m2 tetőcserepet ad a gazdálkodó térítés nélkül, míg a fogyasztó vásárol 300 m2 új tetőcserepet 15%-os engedménnyel. Ezt az egyezséget az Eljáró Tanács jóváhagyta.
Ebbe a csoportba tartozó ügyeknél a legtöbb egyezséggel végződött. Azok a gazdálkodók, akik fontosnak tartják a cégük jó hírnevét, mindenképpen törekedtek a fogyasztóval történő megegyezésre, még akkor is ha a panaszos már nem rendelkezett minden szükséges okmánnyal és bizonylattal, de kétségtelenül az Eljáró Tanács ülésen bizonyítást nyert, hogy a vitatott terméket tőlük vásárolták.
Egy megyei kisvárosban épült családi háznál 155 cm széles egyedi ablakok kerültek beépítésre. A műanyag redőny forgalmazójának ügynöke a panaszost rábeszélte, hogy mind az 5 ablakra műanyag redőnyt rendeljen. A redőnyök elkészültek, felszerelték őket.
A fogyasztó az első erős szélnél olyan erős kopogást tapasztalt, hogy a helységben nem tudtak tartózkodni. Ha sikerült felhúzni a redőnyöket - bár csökkenten - de még mindig zajt csinált.
A helyszíni szemlén a vállalkozó elismerte a panasz jogosságát. Az egyezség első lépcsőjében vállalta, hogy az egyik ablakra mintaként egy elfogadható zsaluzatot készítenek. Ez elkészült és a fogyasztónak is megfelelt. A további ablakok átalakítására már nem került sor, mert a vállalkozó eltűnt az eddig ismert telephelyéről. Az Eljáró Tanács kiderítette, hogy hová tűnt a vállalkozó. Ujabb felszólításra ma már a vállalkozó írásban kötelezettséget vállalt,l hogy a további 4 megjavítandó zsalut március 15.-ig megállapodott kiegészítésért megjavítja. Ezt az egyezséget az Eljáró Tanács jóváhagyta.
A harmadik csoport: szerződések teljesítése
A szerződések teljesítésével, írásban és szóban történt megkötésének bizonyításával kapcsolatos ügyek tartoznak ebbe a csoportba.
Ebbe az igen széles körbe szinte minden fogyasztói jogvita beletartozhat.
Néhány példa olyan esetekről, ahol szinte semmi írásbeli megegyezés nem történt.
(1) Két fiatal összeköltözött, - 8 hónap után közlik a szülökkel - hogy egy év múlva szeretnének lakást építeni. Gond az, hogy az összegyűjtött pénz –300.000.-Ft - kevés az építkezésre.
A leány szülei - aki szüleinek egyszem gyermeke - közlik a fiatalokkal, hogy az esküvőre tartogatták, de a ház építésére odaadják a megtakarított pénzüket, 5,5 M Ft.-ot.
Másnap - minden megállapodás nélkül - a fiatalembernek az OTP.-ben rendelkezési jogot adtak a pénz teljes felhasználására.
A ház épült, de lassabban, mint ahogy a szülők gondolták. Miután ezt a szülők szóvá tették elmérgesedett a helyzet. A fiú elköltözött, az építés abba maradt. A szülők a Békéltető Testülethez fordultak. Az Eljáró Tanács a meghallgatásra a fiatalembert is meghívta. A Tanács ülésen derült ki, hogy jogosult volt az építő tevékenységre, miután építőipari vállalkozóként dolgozott. Az első meghallgatáson az indulati kifejezéseken kívül semmi érdemi tisztázás nem történt.
Az Eljáró Tanács vállalkozót képviselő tagja - aki építészmérnök volt - azt ajánlotta, hogy bízzanak meg mindkét fél által elfogadott szakértőt, akitől azt várnák, hogy adjon reális értékelést az építkezés állásáról.
A szakértő megállapította, hogy a ház jelenlegi kivitelezése már minimum 4 M Ft-ba került. Aki a műszaki vezetést és építésszervezést végezte 500000.-Ft értékű munkát végzett.
A szülők és a vállalkozó ezt az értékelést elfogadta. A vállalkozó ezek után az Eljáró Tanácsnak nyilatkozott arról, hogy folytatja az építkezést és három hónapon belül 1 M Ft értéku munkát elvégez.Ezt az egyezséget az Eljáró Tanács jóváhagyta.
Ma már a fiatalok összeházasodtak, a közben megszületett kisfiúkkal a saját házukban laknak.
(2) Egy budapesti asszony házat építetett. A villanyoszlopra tett felhívást olvasva telefonon került kapcsolatban a hirdető építő vállalkozóval. Sajnos az elvégzett munkával a fogyasztó nem volt megelégedve. Ekkor derült ki, hogy a kivitelezői szerződésnek hitt papír, még az ajánlat kritériumának sem felelt meg.
Az Eljáró Tanács meghallgatásán derült ki, hogy a munkát végzők nem szakemberek.
A látszat szerződésen szereplő bélyegző tulajdonosa, egy Hajdú megyei vállalkozó. Az Eljáró Tanács kiderítette - a Hajdú megyei Békéltető Testület segítségével -, hogy ki a bélyegző tulajdonosa. A következő meghallgatásra a kiderített tulajdonost is meghívta. A meghívott vállalkozó az Eljáró Tanács ülés szünetében megállapodott a bejelentővel, ezt írásba foglalták, hogy 15 napon belül rendezik az ügyet.
Az Eljáró Tanács ezt az egyezséget jóváhagyta.
Ebben az esetben a vállalkozónak az a tény, hogy békés rendezés híján komolyabb következmények elé is nézhetett, nyílván a megegyezés felé terelte a hibás felet.
Nézzünk meg egy olyan esetet, ahol az események igen váratlan fordulatot vettek az eljárás során:
Egy dinamikusan fejlődő Pest megyei városban egy fiatalasszony vállalta a házuk építésének megszervezését. Ez a fiatalasszony tett bejelentést a Békéltető Testület felé egy megyei építőipari Kft. ellen.
Az Eljáró Tanács az első ülésén - miután a vállalkozás vállalta a panaszos által felvetettek kijavítását - egyezségi lehetőségre adott határidőt. Két nappal az Eljáró Tanács ülése után, a bejelentő újabb hiányosságokra adott be észrevételt. Az Eljáró Tanács helyszíni szemlét tűzött ki. A szemlén derült ki, hogy a kifogásolt hibák igazak, de az az előző brigád hibája volt. Megállapítást nyert, hogy a bepanaszolt Kft. már a harmadik brigádként dolgozott az építkezésen. Az Eljáró Tanács kiderítette, hogy kik voltak az előző munkavégzők.
Az Eljáró Tanács újabb meghallgatást kezdeményezett, amelyre a fogyasztón kívül, a három érdekelt kivitelező szervezet képviselőit is meghívták.
A résztvevők jegyzőkönyvbe mondták, hogy a panaszos mondvacsinált okkal függesztette fel a munkavégzésüket, az igazi ok az volt, hogy a fogyasztó a megállapodás ellenére az elvégzett munkát nem tudta kifizetni. Ez a taktika, csak a harmadik vállalkozásnál derült ki.
Az Eljáró Tanács az ügyet felfüggesztette és felhívta a figyelmét a bejelentőnek az elvégzett munka után járó fizetség rendezésére.
Ebbe a csoportba a fogyasztói jogviták több mint 60%-a tartozik. Az egyezség döntő részben azért tud létrejönni, mert a fogyasztó is és a vállalkozó is követ el olyan hibát, amire az Eljáró Tanács felhívja a figyelmet és a két érdekelt fél kőzött ezek ismeretében a jogvitát rövid időn belül is elrendezhetik.
Az egyezség megszületését lehet tanácsokkal segíteni, de befolyásolni kierőszakolni nem lehet.
A Békéltető Testület tevékenysége
Aki már szerepelt bíróság előtt hasonló ügyekben, meggyőződhetett arról, hogy a bírósági eljárás költségigényes, fáradságos és idegtépő, a legdöntőbb azonban az, hogy hosszadalmas. A fogyasztói igények, gyors, költségkímélő megoldásának céljával nyitotta meg a törvényalkotó az ún. alternatív vitarendezés lehetőségét a felek előtt. Mit is csinál tulajdonképpen a Békéltető Testület?
A Békéltető Testület céljának elérése végett közvetíthet, békéltethet, vagy döntést hozhat.
A közvetítés: A Békéltető Testület az Eljáró Tanács megalakulásáig törekszik a vádaskodás a számonkérés stílusát mérsékelni az előkészítő munkálatok alatt a feleket visszafogottabb megnyilvánulásra befolyásolni. Előfordult, hogy ez a közvetítő tevékenység az Eljáró Tanács megalakulása előtt - a bizalom közvetítésével - rendeződött.
A közvetítés olyan speciális vitarendezési mód, amelynek lényege, hogy a független harmadik személy, vagy a független Eljáró Tanács segít a felek közötti konfliktust feloldani oly módon, hogy megpróbálja rávezetni a feleket az érdekeik felismerésére. Az ellenérdekű fél indítékainak mérlegelésénél a kölcsönös előnyök elvárására mutat rá.
Pl.: néhány ezer forint elvesztése, a bírósági és ügyvédi költség várható összevetésével - ha a fogyasztónak igaza van - már nyereséges lehet. Fontos, hogy az egyezséget nem erőszakolhatják ki.
A feleket nem kényszeríthetik arra, hogy mindenképpen egyezzenek meg.
Az egyezség közvetítésénél az Eljáró Tanács tagjainak személyes befolyása, tudása, tekintélye, bölcsessége, emberi nyíltsága, őszintesége, sokszor teremt lehetőséget arra, hogy a konfliktus a beszélgetés során feloldódjon.
Előnye, hogy gyors és olcsó ez az eljárás. Jelentős vonása, hogy a felek saját akaratukból, saját elhatározásukból kötik meg az egyezséget, lényegében az egyezség megalapozottsága, legitimációja sokszor nagyobb, mint a bírósági döntésé.
Békéltetés: A Békéltető Testület - legjelentősebb területe - a békéltetés az egyezség leshetőségének bemutatása a szakmai érvek ismertetésével. A békéltetés lényege, hogy a jogvita tanulmányozása során az Eljáró Tanács határozott megoldási javaslat készítésére ösztönzi a feleket.
A békéltetési folyamatban az Eljáró Tanács tagjainak közvetítő szerepe bölcs emberi nyíltsága a helyesen alkalmazott tájékoztatás a testület tagjainak és elnökének higgadt nyugodt viselkedése a megszakadt bizalom újraéledéséhez vezethet. Sajnos azonban az is előfordul - ha nem is jelentős számban - hogy a felek nem képesek a másik felet tolerálni és az ügy bíróságra kerül.
Pl.: egy Pest megyei Duna melléki helységben egy Amerikából hazatelepült 2 gyermekes házaspár családi házat építetett. A helyszíni szemlén a vállalkozó kezdetben készségesen vállalta a feltárt hibák kijavítását. A panasztevő egyre indulatosabban ócsárolta a v állalkozót, mire Ő egy idő után otthagyta a helyszínt. A fogyasztó ezek után beperelte a vállalkozót, de ebben az ügyben az elmúlt 2 év alatt a bíróság még tárgyalást sem tűzött ki. Ha a fogyasztó az Eljáró Tanács szemléjén képes lett volna önmagát egy kicsit visszafogni, valószínű a hibák ki lettek volna javítva, nem kellett volna többszázezer forintért ügyvédet fogadni és a bírósági illetéket befizetni.
Fő szabály, az ajánlás nem kötelező a felekre nézve. A felek egyre nagyobb számban tesznek az Eljáró Tanács előtt alávetési nyilatkozatot, aminek következtében a Tanács határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ebben az esetben az Eljáró Tanács döntése ugyanolyan joghatások kifejtésére képes, mint a bírósági ítélet.
Döntés: Ha az Eljáró Tanács békéltetési kísérlete kudarcot vall, a döntés két formája kerülhet előtérbe.
Ajánlás:
- Ha a gazdálkodó nem tesz alávetési nyilatkozatot a döntés - a határozat - csak ajánlás jellegű lehet. Főszabály, az ajánlás nem kötelező a felekre nézve.
Döntés, határozat hozatal:
- Ha a gazdálkodó alávetési nyilatkozatot tesz, ennek az a következménye, hogy a Tanács határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ebben az esetben az Eljáró Tanács döntése ugyanolyan joghatárok kifejtésére képes, mint a bírósági ítélet.
Az Eljáró Tanács érdemi határozatainak formái:
(1) A felek egyezséget kötnek és ezt a Tanács jóváhagyja (Pest megyében ez a forma adja a határozatok 90%-át).
A határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra, és a döntés alapjául szolgáló indokokra.
(2) Ha a felek alávetési nyilatkozatot tesznek a Tanács határozata kötelező érvényű.
Rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről, és annak viseléséről.Az eljárás költségét az a fél viseli akinek terhére a Tanács az ügyet eldöntötte.
A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kihirdetését követő naptól - 15 napos határidőt kell szabni.
A Tanács határozatát, a határozat hozatal napján, annak írásba foglalását követően kihirdeti (a kihirdetés legfeljebb 3 napra elhalasztható, ha az ügy bonyolultsága miatt, ez feltétlenül szükséges).
A Tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(3) Ha a bepanaszolt nem tesz alávetési nyilatkozatot, a határozat ajánlás jellegűvé válik.
Tapasztalataink szerint az ajánlásnak kevésbé van súlya azon vállalkozásoknál, amelyek nem tettek alávetési nyilatkozatot. Indokoltnak látszik, hogy a törvény módosításnál az ajánlat szerepének súlyát törvényi feltételekkel is megnöveljék.
A Békéltető Testület eljárása
1. A fogyasztó - - panasz tevő- írásban elküldi a megyei Békéltető Testülethez a sérelemmel kapcsolatos iratokat, amelyekkel a panaszát bizonyítani tudja.
2. A testület elnöke - elnökhelyettese - átvizsgálja a beadott iratokat és ha szükséges iratpótlásra szólitja fel a bejelentőt, ezzel egyidőben megküldi:
- A statisztikai bejelentő lapot.
- Az eljárás indításához szükséges kérelem nyomtatványát.
- A fogyasztói delegáltak listáját. A fogyasztó képviseletére történő választás céljából.
- A postai befizető csekket az 1000.-Ft illeték befizetése céljából.
3. A visszaküldött nyomtatványok, csekk befizetés másolat a pótlásra kért iratok ellenőrzése után az elnök - elnökhelyettes - felkéri a kiválasztott fogyasztóvédelmi delegáltat, hogy az Eljáró Tanácsba a fogyasztót képviselje.
4. Az elnök - elnökhelyettes - a gazdálkodó, vállalkozó részére megküldi a bejelentésben szereplő hibák kifogások listáját, és felhívja az azokra vonatkozó nyilatkozatának megtételére..Megküldi továbbá a gazdálkodókat képviselő testületi tagok listáját, hogy ebből válassza ki a képviseletét ellátó EljáróTanács tagot.
5. A mindkét fél által megküldött iratok átnézése után - - kiválasztott eljáró tanács tagok felkérnek a testület tagjai közül - egy személyt a testület elnökének.
6. Ha a felek nem élnek választási jogukkal a Békéltető Testület Elnöke - elnökhelyettese - jelöli ki a testület elnökét és tagjait.
7. Az Eljáró Tanács Elnöke nyilvántartásba veszi az ügyet, kitüzi a meghallgatást..
8. A meghallgatás előtt a gazdálkodó ha alávetési nyilatkozatot tesz, az Eljáró Tanács döntése ugyanolyan joghatások kifejezésére képes mint a bírósági itélet.
9. Ha a bepanaszolt nem tesz alávetési nyilatkozatot, az Eljáró Tanács ajánlás jellegű határozatot hozhat.
10. Ha az eljárás során a tanács közbenjárására a felek megegyeznek az egyezséget a tanács határozatilag jóváhagyja.
Eddigi eredmények és távlatok
Pest megyében az elmúlt 4 év alatt 420 ügyből 325 esetben hagytak jóvá egyezséget az Eljáró Tanácsok. Ebből 10 esetnél részben, 4 esetnél egyáltalán nem jött létre az egyezség. Ahol nem történt megegyezés, legtöbb esetben a szolgáltató a legális tevékenységét egy idő után meg is szüntette.
A meg nem valósult 4 esetnél bíróságon folytatódott az eljárás, de az elmúlt 4 év alatt még egy ügy sem fejeződött be.
A vitarendezés azokban az ügyekben - ahol a gazdálkodó ügyvéddel képviselteti magát - sokkal nehezebb az egyezséget megteremteni.
Akármilyen kis értékről van szó az alávetést nem vállalják, egyezségre nem törekszenek így csak ajánlás jellegű határozat születhet még akkor is ha a fogyasztónak nem mindenben van igaza.
Ilyen ügyeknél, a nagyobb cégek vezetői méltatlankodnak az Eljáró Tanács döntési jogosultsága alapján ha a sajtóban az esetet megjelenteti.
Az Eljáró Tanácsok szinte kivétel nélkül ellentmondásokban ütköznek ha a biztosítási, pénzügyi szolgáltatásokra nyújtanak be a fogyasztók panaszügyet.
A biztosítók megbízottai - bár jogot ismerő embereknek vallják magukat - az 1997 évi CLV törvényt a fogyasztóvédelemről hiányosan, vagy egyáltalán nem ismerik. Fölényesen, kioktatóan nyilatkoznak, ha egyáltalán eljönnek az Eljáró Tanács ülésére.
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy azok a jogászok - nagy részükkel - akikkel az Eljáró Tanács munkája során találkoztunk a törvény szellemét nem értik, vagy nem akarják érteni, ezért a képviselt cégük érdekét kicsinyes egyéni részsikerrel a cégük nagyobb érdekét veszélyeztetik.
Nem egyszer előfordul, hogy az ügy végleges megtárgyalására a tulajdonos, illetve az első számú vezető jön el, még az Eljáró Tanács ülés szünetében megegyeznek és az Eljáró Tanács ezt határozatilag jóvá tudja hagyni.
Keresetindítás
Az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével, a fogyasztók széles körét érintő, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, vagy az ügyészség pert indíthat. Erre akkor is lehetőség van, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. Az ilyen kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.
A bíróság feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzé tegye.
A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni.
Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.
1998 évtől a magyar fogyasztók részére egy eddig újszerű közvetítő egyeztető formára nyílt lehetőség.
Kezdetben a fogyasztóknak meg kellett ismerni a vagyoni érdekeik védelmének formáit módozatait.
Segítették a fogyasztók tájékoztatását a fogyasztóvédelmi egyesületek informatív programjai. A Békéltető Testületek tagjainak egyre szélesebb körben előre meghirdetett fogadóórái találkozói a fogyasztókkal.
A médiában lassan egyre rendszeresebben jelennek meg cikkek riportok, amelyek az ismertséget növelik.
A fogyasztóvédelemben feladatot vállaló közvetítőknek, vizsgálóbiztosoknak - Békéltető Testületi tagoknak - a tapasztalatok elemzésével lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy megismerjék a bevált módszerek formáit. |