Felállhatnak a kisvállalkozók a padlóról
Vereczkey Zoltán: Kiszámítható, hosszú távon működő, átlátható és egyszerű adórendszerre van szükség

csákó attila
– Az MKIK segíti az új kormány gazdaság-fejlesztési munkáját, amiről nyilatkozatot is aláírtak. A nemzeti konzultáció minapi állomásán – amelyen Orbán Viktor leendő miniszterelnök és Matolcsy György kijelölt nemzetgazdasági miniszter is részt vett – ön ismertette a kamarai javaslatokat. Gyakran hallani, hogy az adminisztrációt csökkenteni kell. Milyen megoldásokat javasolnak?

– Elsősorban a párhuzamos intézmény-rendszer átalakításától várhatunk jelentős eredményt. Gazdaság-fejlesztéssel számos intézmény foglalkozik, ezért a hatékonyság alacsony, a költségek magasak. Ezt a párhuzamosságot sürgősen meg kell szüntetni, létszámukat csökkenteni kell. Például az Új Magyarország fejlesztési terv pénzeinek koordinálásában, a végrehajtásban 15 közreműködő szervezet van 44 irodával. Egy vállalkozónak 450 operatív programot kellene végigolvasnia ahhoz, hogy eldöntse, melyik szól neki.

– Hol lehet még adminisztráció-csökkentéssel egyszerűbbé tenni a vállalkozók életét?

– Fontos a brüsszeli minimum elve. Ne akarjunk a magyar vállalkozások nyakába több kötelezettséget varrni, mint amit az unió megkövetel. Nem kell „túllihegni” az EU elvárásokat, hogy bizonyítsa az államigazgatás, micsoda éltanuló, miközben hatalmas pofonokat kapnak a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások az esztelen túlvállalás miatt. Ha az EU-nak jó az a szabály amit alkotott, akkor ahhoz nekünk nem kellene még három végrehajtási rendeletet hozzácsapnunk. A túlbuzgóság aztán káoszt okoz, amire jó példát szolgálnak azok a tavaly elfogadott gazdasági tárgyú jogszabályok, amelyekhez 34 másik törvényt kellett módosítani.

– A nem közhatalmi jellegű gazdaságszervezési feladatokat lehet-e kisebb bürokráciával elvégezni?

– Ebben lenne szerepe a gazdasági kamaráknak, s ezzel lehetne csökkenteni az államigazgatási aparátus létszámát.

– Milyen adórendszerre számítanak?

– Az elmúlt nyolc évben a vállalkozók adóterhei folyamatosan nőttek. Az adórendszer egyetlen funkciója teljesült csak, a központi költségvetés bevételeinek biztosítása. Holott ez gazdasági szabályozó eszköz, amely terelhet, ösztönözhet és jutalmazhat. Terel a jogkövető adózói magatartásra, mert ez társadalmi érdek is. A fejlett államokban az emberek megvetik az adócsalókat, mert tudják, azok miatt nekik kell több adót fizetniük. Másfelől ösztönöz a beruházásra, a munkahelyteremtésre. Bár az adókedvezmények körét csökkenteni kell, de vannak olyan prioritások, amelyek annyira fontosak a társadalomnak, hogy jutalmazni kell a megvalósításukban részt vevő vállalkozókat. Például, ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre, vagy a szakképzés elősegítése érdekében tanulókat foglalkoztat, akkor ezt az állam ismerje el, s biztosítson ezen vállalkozásoknak még több adókedvezményt.

– Júliustól a kormány adócsökkentéseket hajt végre. Milyen javaslatokkal élnek a kormányfő felé?

– Első lépésben azokban a kérdésekben kellene előre lépni, amelyeknek jelentős költségvetési bevételcsökkentő hatása nincs, ugyanakkor kimutatja a vállalkozások irányába a patrióta gazdaságpolitika elindulását. Egyes adókat pedig meg kell szüntetni. Például teljesen felesleges a cafeteria rendszer megadóztatása, hiszen már iparágak épültek rá, s működtek eredményesen. Vannak igazságtalan adók is. Például miért kell egy szállodának adót fizetni minden televízió készülék után, ha nem minden szobában van vendég? Logikus, hogy csak ott kelljen, ahol van vendég. Továbbá nagyon fontos, hogy az adókulcsok mérséklésére is szükség van. A vállakozók túladóztatottak, 2003 óta folyamatosan nőttek az adók, túladóztatottak nemzetközi versenyképességi összehasonlíytásban is, mert versenytársainknál alcsonyabbak az adóterhek. A túldóztatás közgazdasági értelemben a legkárosabb, hiszen a magas adók miatt nem jut pénz fejlesztésekre, ennek pedig az lesz a következménye, hogy aki most még talpon van, de beruházásra már nem futja neki, az is egy-két év múlva végleg lehúzhatja a rolót.

– Mint közlekedési szakember, mit javasol a magyar fuvarozások versenyképességének javítása érdekében?

– A nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban a gépkocsivezetők és árukísérők külföldi tartózkodáskor a jelenlegi napidíj mértékét az európai uniós átlag szintjére kellene emelni. Rá akarjuk bírni a kormányt, hogy az átírási illetéket mérsékelje a közúti közlekedési szolgáltatásban használt járművek esetében, hiszen ezek termelőeszközök, s a magas illeték gátolja az eszközpark korszerűsítését. A gépjármű adó mértékének leszállítása is indokolt, az uniós minimum előírások figyelembe vétele mellett. Ezeken felül javasoljuk a teljes gépjárműadó-rendszer, a méltánytalan elemek – egyebek mellett a pótkocsik adóztatásának alapja és mértéke – átgondolását.

– Az MKIK régóta kritizálja az uniós pénzek felhasználását. Milyen javaslataik vannak e területen a hatékonyság növelésére?

– Az összes forrás 17-18 százaléka megy csak gazdaságfejlesztésre. A többi olyan területre jut, amelyek a későbbiekben nemhogy bevételt nem hoznak, de folyamatos kiadást jelentenek majd például az adott önkormányzatnak. Természetesen szükség van uszodákra, vagy a települések parkjainak rendbe téltelére, de nagyságrendekkel fontosabb lenne olyan projekteket támogatni, amelyek aztán nem kiadást okoznak, hanem bevételt hoznak a helyhatóságoknak, s a központi költségvetésnek az adók révén.

– Gyakori probléma, hogy a vállalkozások úgy érzik fényévekre vannak a pályázati lehetőségektől. Gyakori gond az önerő hiánya. Milyen változásokra van szükség?

– Le kell egyszerűsíteni az uniós pályázatokat, ne kelljen negyven oldalas nyomtatványokat kitölteni, elég legyen egy oldalas dokumentum. Mivel valóban nagy gond e körnek az önrész előteremtése, ebben is segítő kezet kell nyújtani a vállalkozások felé. Például a forgóeszközhitelt biztosító sikeres Széchenyi-kártya mellett Széchenyi-beruházási kártyát is ki akarunk bocsátani. A garancia kérdéseket a hosszú futamidő miatt azonban itt jobban rögzíteni kell.

– Milyen javaslataik vannak a jövő januártól érvényes általásos adóreformhoz, amelyről Orbán Viktor a nemzeti konzultáción utalást tett?

– Kiszámítható, hosszú távon működő, átlátható és egyszerű adórendszerre van szükség, mert ez szolgálja a foglalkoztatás bővülését, a beruházás-ösztönzést, a kivitel növekedését. Ha a 670 ezer mikro, kis- és középvállalkozás mindegyike csak egy-egy embert fel tudna venni, máris teljesülne a fele-kétharmada a kormány által vállalt egymillió új munkahelynek.

Az interjú a Magyar Hírlap május 29-i számában jelent meg.
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/a_jozan_esz_ujra_gyozhet.html