A szakértői eljárás

A szakértői eljárás

A TSZSZ-nek a szerződés teljesítését vizsgáló szakvéleménye alapján megállapítható, hogy
- a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy
- nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg,
és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése (adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése) milyen összegben indokolt.
A szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül:
- a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása,
- a szerződés szerinti munkák közül teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
- a szerződés szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és
- az előbbi két esetkör szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapul vételével meghatározott értéke.

· A szakértői eljárás folyamata
http://www.mkik.hu/hu/tszsz/a-szakertoi-eljaras-folyamata-11368



· A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjairól vezetett nyilvántartás
http://www.mkik.hu/upload/mkik/tszsz/tszsz_tagjai.pdf

Pest megye:
Dr. Filó András 189/F/2015 építésügyi terület
Frigyik László 191/BF/2015 közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület, építésügyi terület
Garancsy István 149/F/2013 építésügyi terület
Juhász-Sala Péter 84/EF/2013 lakásügyi terület, építésügyi terület
Karancsi Szilárd 83/EF/2013 lakásügyi terület, építésügyi terület
Koós Gábor 195/F/2015 építésügyi terület
Kölber György 79/B/2013 közlekedéssel kapcsolatos sajátos építéményfajtákra vonatkozó terület
Pém István Zoltán 150/F/2013 építésügyi terület
Pusztai József László 80/EF/2013 lakásügyi terület, építésügyi terület
Tóth Tihamér 81/EF/2013 lakásügyi terület, építésügyi terület
Vadász István 82/EF/2013 lakásügyi terület, építésügyi terület


· A TSZSZ szakvéleményére alapított per

Az egyezség megkísérlésére a szakvélemény kézbesítését követően a kérelmezőnek egy tértivevényes levélben célszerű felhívnia a kérelmezettet a szakvéleményben foglaltaknak megfelelő teljesítésre, egy ésszerű határidő megjelölésével, azzal, hogy amennyiben a határidőig nem érkezik válasz, elindítja a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A keresetlevelet a TSZSZ szakvéleményének kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani. Ahhoz csatolni kell a TSZSZ szakvéleményét, valamint a kézbesítési időpontot igazoló okirati bizonyítékot (a tértivevényt és a levelet), ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
A perben felmerülő szakkérdésekben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
Azok a perek pedig, amelyet a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozva a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indít, a pertárgy értékétől függetlenül a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazásában még akiemelt jelentőségű perek típusán belül is speciális csoportot alkotnak.
A Pp. XXVI/A. FEJEZET alapján indított eljárás előnyei közül kiemelendők:
- rövidebb határidőkkel folyik az eljárás;
- amennyiben megfelelő összegű biztosítékkal rendelkezik a fél, kérelmére a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli a szakvéleményben megállapított összeg erejéig a pénzkövetelés teljesítését;
- ha az ideiglenes intézkedés a biztosíték hiánya miatt nem rendelhető el, a bíróság biztosítási intézkedést rendel el a későbbi esetleges behajtás fedezetének biztosítására;
- ha az elsőfokú bíróság ítéletében a TSZSZ szakvéleményében megállapított pénzösszeg megfizetését elrendeli, az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A speciális szabályok célja minden esetben annak elkerülése, hogy egy hosszadalmas eljárás, esetleg a nemfizető alperes időközbeni megszűnése megakadályozza a követelés teljesítését.

· Ideiglenes intézkedés
Lényeges eleme a speciális szabályozásnak, hogy a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel rendeli el a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon 400 millió forintot meg nem haladó összegű követelés teljesítését, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke.
Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a fél ahhoz az összeghez mindenképpen hozzájusson az ideiglenes intézkedés keretében, amelynek megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette (kizárólag arra szükséges figyelemmel lenni, hogy az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni).
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem azonban csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése esetére
- a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással, vagy hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy
- a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte.

· Biztosítási intézkedés
Ha a fél ideiglenes intézkedést kérni nem tud, mivel az ennek kérelmezéséhez szükséges biztosíték nem áll a rendelkezésére, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításának megfelelően biztosítási intézkedést kérhet.
A biztosítási intézkedést is csak legfeljebb 400 millió forintot meg nem haladó összegben lehet elrendelni, - ha a követelés a TSZSZ szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul (az ítélet a TSZSZ szakvéleményében meghatározott összeget – részben vagy egészben – mint pénzbeli marasztalást tartalmazza);
- olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a TSZSZ szakvéleményére alapított pert indítottak (illetve viszontkeresetet érvényesítettek), és a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a TSZSZ szakvéleményén alapul.
A későbbi esetleges behajtás fedezetének biztosítására a bíróság által elrendelt, és a bírósági végrehajtó által foganatosított biztosítási intézkedés kérelmezéséhez – szemben az ideiglenes intézkedéssel – nincs szükség a követelés összegének megfelelő összegű biztosíték meglétének biztosítására. Ha az elsőfokú bíróság a biztosítási intézkedés kérelmezője javára ítél, az ítélet végrehajtása – előzetes végrehajthatóság alapján – kérhető. Ennek eredményességét épp a korábbi biztosítási intézkedés segíti elő.

· Előzetes végrehajthatóság
Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező – 400 millió forintot meg nem haladó összegű – részében, ha az a TSZSZ szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.
Tehát a törvény előzetes végrehajthatóságot biztosít arra az esetre, ha a TSZSZ szakvéleményével alátámasztott pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kereseti kérelemnek az elsőfokú bíróság ítéletében helyt ad.

· Választási jog az igényérvényesítésnél
A Pp. 2013. szeptember 1-jei hatállyal lehetővé teszi azt is, hogy egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: fizetési meghagyásos eljárást indít vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert.

http://www.mkik.hu/upload/mkik/tszsz/tszsz-szakvelemenyere-alapitott-per.pdf

a tszsz szakértői eljárás