Visszatérés a weboldalhoz

Szakképzést és a szakképzési hozzájárulási adó elszámolását érintő jogszabályi változások 2016. január 1-től

Szakképzést és a szakképzési hozzájárulási adó elszámolását érintő jogszabályi változások 2016. január 1-től

Szakképzést és a szakképzési hozzájárulási adó elszámolását érintő jogszabályi változások 2016. január 1-től

2016. január 7. | Általános hír

A kötelezettség csökkentés általános szabálya változatlan -az általános – alap – csökkentő tétel számítása változatlan, de meghatározott kötelezetti kör kiegészítő csökkentés lehetőségével élhet, a lent leírtak szerint.

a)beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre.

 

b) Az egyéb szervezeten kívüli kötelezetti körből a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett [3. § d) szerinti kötelezett]

 ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül

bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a.

 

Tannműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 %-a.

 

2016. 01. 01-től hatályos fontosabb változások:

 

1. Egyéb szervezetek elszámolása:

 

A Szht. új adóalanya: 2. § (1) h) a Szt. 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.

 

Melyek ezek az egyéb szervezetek? Tanulószerződés kötésére jogosult egyéb, szerv, szervezet

a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, Szociális, …Pedagógia ….. ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá

1.        a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter (pl. agrár) által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó … ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben..

2.        Eddig ezek az oktatást végző szervezetek – típusai miatt: pl. költségvetési szerv, alapítvány, stb. – nem voltak a Szht. alanyai. Tanulószerződést a Szt. 43. § (2) bekezdésben szereplő szervezetek eddig is köthettek. Azonban a Szht. 12. és 15. §-a alapján támogatást kaphattak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből. Tv. Indoklás alapján magyarázat: a jelenlegi igénylésen alapuló támogatás és annak a NFA KA-ból történő folyósítása kiváltásra kerül, a gyakorlati képzést végző „egyéb” szervezet támogatása egyszerűsödik. Ehhez kapcsolódó további változás:

3.        - 2. § (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

4.        f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után, azaz bevallást be kell nyújtania, de fizetési kötelezettsége nincs.

5.        - Az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti az alapnormatíva figyelembe vételével. FONTOS A BEJELENTKEZÉS!

6.        Az egyéb szervezetek 1.) elszámolhatnak csökkentő tételt (pl. agrár ágazathoz tartozók az alapnormatíva 100 %-át, a további egyéb szervezetek a tanulószerződés alapján számított csökkentő tételt és a kiegészítő beruházási csökkentő tételt)

7.        2.) szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezetek, így 3.) a tanulószerződéssel teljesítő e rendelkezés alapján igényli vissza a NAV-tól az ezzel összefüggő támogatást. (Ugyanakkor Szht. 12. § módosítva, 15. § hatályon kívül!)

 

2. A 3. § értelmező rendelkezésekbe új meghatározások kerülnek:

d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt;

e) kis- és középvállalkozás:

ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,

ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó (mivel a katás egyéni vállalkozó is a Szja tv. 3. § 17. pontjában meghatározott egyéni vállalkozó, így rá is kiterjed a Szht. és a rájuk vonatkozó rendelkezés is, azaz ők is kis- és középvállalkozásnak minősülnek);

ed) az egyéni cég.

Ezeknek a meghatározásoknak a csökkentő tétel megállapításakor és a visszaigénylés lehetőségének megállapításakor van jelentősége.

3. Módosul a saját munkavállalók képzésével történő kötelezettség teljesítés lehetősége.

 

-2015. 12. 31-ig a hatósági képzésen való részvétel költsége nem figyelembe vehető. 2016. 01. 01-től: a szakmai, nyelvi képzésen túl egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzés költségei is figyelembe vehetők.

- Az 5. § e) a d) pont szerinti teljesítés (saját munkavállaló képzéseesetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződésre vonatkozóan számított csökkentő tételig, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett ea) az 5. § ab) alpontja szerint, havonta legalább - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét → ha partner vagy kapcsolódó vállalkozásokról van szó: a kapcsolódó vállalkozásoknál foglalkoztatott tanulószerződésesek létszámát össze kell adni.

 

A partner/kapcsolt vállalkozásoknak nagyobb esélye lesz saját munkavállaló képzése esetén az erre tekintettel érvényesíthető csökkentő tétel figyelembe vételére, hiszen összesíthető a kapcsolt/partner vállalkozásokban résztvevő vállalatoknál foglalkoztatott tanulók száma.

A „kicsik” továbbra sem tudnak ezzel a lehetőséggel élni.

 

További változások: (21/2013.(VI.18.) NGM rendelet) MÓDOSÍTÁSA 2015.12.09-től:

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés a)pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére a hozzájárulásra kötelezett által igénybe vett támogatást, ha a támogatás összege képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Belső képzés költsége képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és csak az elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el.

 

4. A kötelezettség csökkentés általános szabálya változatlan [8. § (1) bek. b)] →az általános – alap – csökkentő tétel számítása változatlan, DE meghatározott kötelezetti kör kiegészítő csökkentés lehetőségével élhet:

 

A szakképzési hozzájárulást tanulószerződéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az alapnormatíva alapján számított kiegészítő csökkentő tétellel is csökkentheti az alábbiak szerint:

 

a)beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre.

 

 A Korm. rend. tartalmazza a számítás módját:

- csökkentő tétel mértéke évente: a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege

 

a) 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,

b) 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,

c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának a szorzata.

 

De nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente max. 15 millió forint összegben vehető figyelembe (állami támogatás is→azzal csökkenteni!)

 

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának átlaga: a tanulók havi létszámának számtani átlaga [figyelemmel a Korm. Rend. 5. § (5)-(6) bekezdésére – adott hónapban kezdődő/végződő tanulószerződés].

 

 

b) Az egyéb szervezeten kívüli kötelezetti körből a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett [3. § d) szerinti kötelezett]

 

ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak [3. § e)] minősül,

bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.

Szt. 2. § 50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

 

 

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a.

 

Tannműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 %-a.

 

Ezen tételek számítása során a Korm. Rend. 5. § (3)-(6) bekezdése (tanulószerződés teljes évben hatályos; általános szabály: előleg alapnormatíva 1/12-e; hónap közben kezdődő/végződő tanulószerződés esetei) is alkalmazandó!

 

Nftv. 113. § (4) bekezdése: a 2005. évi CXXXIX. tv. alapján indított felsőfokú szakképzés 2012. szeptemberét követően nem indítható. Már megkezdett képzések változatlanul legfeljebb 2015/2016-os tanévben fejezhetők be. A Szht. 27. § szerint a csökkentő tételek alkalmazása felsőfokú szakképzés esetén a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható. → 2016. augusztus 31-étől hatályon kívül kerülnek a felsőfokú szakképzés alapján figyelembe vehető csökkentő tételek (együttműködési megállapodás esetén a középfokú együttműködési megállapodás szerint, hallgatói szerződés alapján folytatott esetében a tanulószerződés szabályait kellett alkalmazni, visszaigénylésre nincs (nem volt) lehetőség.

 

 

5. Visszaigénylési lehetőségek a 9. § (1) – éves nettó kötelezettség -, (4) – előleg - és (5) – az éves és az előlegnél figyelembe vett nettó kötelezettség különbözete - bekezdések alkalmazása során:

a)Tanulószerződéssel, vagy duális képzéssel részben vagy egészben teljesítő kötelezett – kivéve az egyéb szervezetek -, ha

 

Σ alap + kiegészítő csökkentő tételek > bruttó kötelezettség

 

- Kis- és középvállalkozások: bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek),

 

- Nem kis- és középvállalkozások: meghaladó részből csak az alap csökkentő tételt vehetik figyelembe visszaigénylésnél.

 

b) Nem agrár ágazathoz tartozó egyéb szervezetek – kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel és a kiegészítő beruházási csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél, azaz ezt teljes egészében visszaigényelheti, hiszen fizetési kötelezettsége nincs.

c) Agrárágazathoz tartozó egyéb szervezet: az alapnormatíva 100 %-át számolhatja el csökkentő tételként, azaz esetükben súlyszorzó nélkül állapítható meg a csökkentő tétel, segyben ez a visszaigényelhető összeg.)

d) Nonprofit gazdasági társaság nem érvényesíthet visszaigénylést, ha árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható csökkentő tételek (Szht. 8. §) összegének 400 %-át.

 

szakképzési hozzájárulási adó


Hírlevélre felíratkozás

Ügyfélfogadás

Tanulószerződések, együttműködési megállapodások ügyintézése, tanulófoglalkoztatással kapcsolatos kérdések megválaszolása


IRODÁK:

1. 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA 40. IV. EMELET

TELEFONSZÁM: 317-8749

 

ÜGYELETET TARTUNK

HÉTFŐ 11:00 - 15:00

KEDD-CSÜTÖRTÖK

09.00 - 15.00

PÉNTEK

09.00 - 12.00

 

 

2. 2045 TÖRÖKBÁLINT, KAZINCZY F. U. 124/B

TELEFONSZÁM: 23/517-987

23/517-989

23/517-990

23/517-991

23/517-992

23/517-993

23/517-994

 

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ:

HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK

8.30-15.00

PÉNTEK

8.30-12.00

 


MESTERKÉPZÉS, MESTERVIZSGÁZTATÁS (Lehetőleg előre egyeztetett időpontban)


IRODÁK:

1. 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA 40. IV. EMELET

TELEFONSZÁM: 317-8560, mobil: 30/397-7938

ÜGYELETET TARTUNK

KEDD ÉS CSÜTÖRTÖK

8.30-15.00

 

2. 2045 TÖRÖKBÁLINT, KAZINCZY F. U. 124/B

TELEFONSZÁM: 23/517-996, mobil: 30/397-7938

23/517-997

HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK

8.30-15.00

PÉNTEK

8.30-12.00