Gyakran ismételt kérdések

?

Hogyan történik a tagdíj fizetése?

A tagdíj évente két részletben fizetendő, tagdíj-számla kibocsátása alapján:

  • első részlet tagdíjelőleg: március 31-ig
  • második részlet: szeptember 30-ig

A számlával együtt kiküldött csekken vagy az alábbi bankszámla számra való utalással történhet.

Budapest Bank 10102086-11571302-04000002

A közlemény rovatban kérjük tüntesse fel a vállalkozás kamarai nyilvántartási számát.

?

Tájékoztató a kamarai tagdíjszámítás módjáról:

1. A kamarai tagdíj alapját a tagdíjfizetés évet megelőző évben a tag vállalkozásának – a helyi iparűzési adó alapjaként bevallott - korrigált nettó árbevétele képezi.
2. Az éves tagdíj mértéke az 1. pontban meghatározott tagdíjalap 1,38 ezreléke, de az így kiszámított tagdíj nem lehet kevesebb 11.000 Ft-nál (minimális tagdíj) és – az önkéntes felülfizetést kivéve – nem haladhatja meg a 1 100 000 Ft-ot (maximális tagdíj).
3. A Küldöttgyűlés évente a tagdíj felső határának összegét a KSH által közzétett, előző évi hivatalos infláció figyelembe vételével módosítja. A felső határ első ízben 2002-ben lett módosítva.
4. A maximális tagdíj – a kamara főtitkárával kötött írásbeli megállapodás alapján – önkéntesen felülfizethető. A felülfizetett összeg 50 %-át a pártoló tagdíj felülfizetett részére meghatározott szabályok alkalmazásával (5. pont) a tag által meghatározott célra kell fordítani.
5. a.) A pártoló tagdíj összegének meghatározására – a b.) pontban megjelölt kivételektől eltekintve – a 2. pontban előírt szabályokat kell alkalmazni.
b.) A gazdálkodó szervezetnek nem minősülő pártoló tagok közül 
- természetes személy évente legalább 10.000 Ft,
- jogi személy legalább 30.000 Ft
pártoló tagdíjat fizet.
c.) A pártoló tag- önkéntes vállalásként – a kamara főtitkárával kötött írásbeli megállapodás szerint – a részére megállapított pártoló tagdíjat felülfizetheti.
A felülfizetett összeg 50 %-át a tag rendelkezése alapján meghatározott, a kamara elnöksége által támogatott célra kell fordítani.
6. A 2. pontban meghatározott mérték szerint kiszámított tagdíj összege - a kerekítés általános szabályai - szerint 100 Ft-ra kerekítendő.

?

Miben különbözik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye az egyéb, igazságügyi szakértői szakvéleménytől?

A TSZSZ szakvélemény tartalmát jogszabály határozza meg, a 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (2) felsorolja azokat kérdéseket, melyekre a szakértői tanácsnak választ kell adnia/választ adhat. Nincs arra lehetőség, hogy a kérelmező maga fogalmazza meg a kérdéseket, a jogszabályi rendelkezésektől a szakértői tanács nem térhet el. A TSZSZ eljárásában a szakértők kizárólag műszaki kérdéseket vizsgálnak, a felek esetleges jogi vitájában (pl. kötbér, kamat, stb.) nem foglalnak állást.
?

Hogyan jár el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amikor mellékkötelezettség érvényesítése a vitás?

A Tszszt. alkalmazásában mellékkötelezettség a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség. Amennyiben a mellékkötelezettség adására kötelezett fordul a TSZSZ-hez, a szakértői tanács a kérelmező által beadott iratok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján azt állapítja meg, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése részben vagy egészben indokolt-e, vagy nem indokolt. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kérelem beadásáról értesítenie kell a biztosítékot nyújtó személyt (jellemzően a bankot), a TSZSZ pedig a szakvélemény kivonatát a biztosítékot nyújtó részére is megküldi.
?

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozását megelőzően indult ügyekben indítható-e szakértői eljárás?

Igen, a TSZSZ működését szabályozó jogszabályok visszamenőleges alkalmazása nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába, amennyiben kivitelezés vizsgálatáról van szó. Ilyenkor arra kell csak figyelemmel lenni, hogy a hatályos jogszabályok szerint a polgári ügyek elévülési ideje öt év, így az ennél korábban keletkezett követelések a szakértői vélemény birtokában sem érvényesíthetők a bíróság előtt. Mellékkötelezettség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén kell arra figyelni, hogy a Tszszt. vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépése előtt (2013.07.01.) megkötött szerződések vonatkozásában a TSZSZ csak abban az esetben járhat el, amennyiben a biztosítékot nyújtó a TSZSZ eljárását írásos nyilatkozattal elfogadja.